A teljes iskolazár az egészségügy tragédiája lenne – Szlávik János a Mandinernek

2020. november 10. 11:10
„Egy ember életében a legborzalmasabb élmény, hogy hiába vesz levegőt, nem kap eleget” – mondja Szlávik János infektológus. Hangsúlyozza: „Ez a vírus nem játék, még a közepesen súlyos esetek is arról panaszkodnak, hogy nagyon betegek és nagyon sokáig gyengék, hogy köhögnek, szörnyű tüneteik vannak”. A Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a szigorítások hatásáról is beszélt lapunknak.

Szomorú rekord született: a járvány kezdete óta november 6-án vesztettük el a legtöbb honfitársunkat koronavírusban, egy nap leforgása alatt 107-en haltak meg a fertőzés következtében. Az elmúlt 24 órában pedig 103 áldozatot követelt a Covid-19.

„Egyesek szerint még rosszabb számokra kell számítani, de majd meglátjuk”

– mondja lapunknak Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa.

Mint rámutat, a betegek átlagéletkora is folyamatosan emelkedik: míg nyár végén, ősz elején többnyire a fiatalabbak voltak érintettek, addig mostanra egyre idősebbek. Ezzel magyarázza, hogy az intenzív osztályokon is folyamatosan emelkedik a halottak aránya. Az elhunytak átlagéletkora jelenleg 76,1 év, de sajnos ez a szám is folyamatosan nő. A járvány tetőzése kapcsán Szlávik bizonytalan: mint mondja, eddig úgy gondolta, novemberben lesz a plató szakasz (amikor már nem emelkedik tovább, hanem egy szintre beáll az új fertőzöttek száma), ám most már azt mondja, hogy „senki nem tudja megmondani, mi lesz”

Kijárási tilalom és digitális tanrend a középiskoláktól felfelé

Az ijesztő számokat látva lépett a kormány is: az Operatív Törzs hétfő reggeli ülését követően Orbán Viktor miniszterelnök szigorításokat jelentett be közösségi oldalán. Ezek közül a legfontosabbak: este 8 és reggel 5 között kijárási tilalom lesz, minden gyülekezés tilos, az éttermek és a szabadidős létesítmények bezárnak, az üzletek pedig este 19 óráig tarthatnak nyitva, a sportmérkőzéseket zárt kapuk között lehet megrendezni, digitális tanrendet vezetnek be nyolcadik osztály felett. Amennyiben ma a képviselők megszavazzák az előterjesztést, akkor a szigorítások kedd éjféltől lépnek életbe.

Szlávik a szigorításokról szólva közli,

minden ilyen intézkedés minimum két hét után érezteti hatását,

így nehéz erről még bármit is mondani.

Mindenesetre azt megosztja velünk, hogy ő nagyon nem iskolabezárás-párti, nemcsak azért, mert ez a vírus gyerekekre a legritkábban veszélyes, hanem azért is, mert ha „bezárnák az általános iskolákat, akkor az összes szakdolgozó, nővér, fiatal orvos otthon maradna a gyerekkel, és ez tragédia lenne az egészségügy számára”. A szülőknek azt üzeni, ne a gyerek miatt aggódjanak, hanem maguk és a nagyszülők miatt. 

Szlávik János

Ami a kórházi kapacitásokat illeti, az egészségügyi rendszer kezdi elérni teljesítőképessége határait, információink szerint az első három kijelölt kórház – a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet és az Észak- Közép Budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő – az infektológiai fekvőbetegosztályai már régóta teljesen tele vannak, az intenzívosztályok is majdnem, a vidéki kórházak pedig folyamatosan nyitják az új részlegeket. Müller Cecília tisztifőorvos november 9-én bejelentette: az ágyak 60 százaléka foglalt.

Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere tegnap elrendelte: minden egészségügyi intézmény lépjen be a koronavírus betegellátásba, keddtől 77-re nő a koronavírusos betegeket fogadó intézmények száma Magyarországon az emberi erőforrások miniszterének rendelkezése alapján.

Az intézmények leterheltségéről Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt péntek reggel a Kossuth rádióban, ahol elmondta, hogy

„december 10-én 4480 intenzív ágy kellhet, itt van a teljesítőképesség határa”.

Müller Cecília november 6-án bejelentette: a halasztható beavatkozásokat felfüggesztik. Ezt az intézkedést egyébként a Magyar Orvosi Kamara már régóta javasolta a kormánynak, arra hivatkozva, hogy egyre több a járványgóc az intézményekben, és annak semmi értelme, hogy olyanok fertőződjenek meg a vírussal, akik halasztható beavatkozás miatt érkeztek az egészségügyi intézménybe.

Nem a kórházakban betegszenek meg az egészségügyi dolgozók

A humán erőforrást firtató kérdésünkre Szlávik azt feleli, „egyértelmű, hogy ha egy intenzív osztályt másfélszeresére bővítenek, akkor másfélszerannyi dolgozó kell a betegek ellátásához”. Mint mondja, átcsoportosítással oldják meg ezt a kérdést, ám arról nem tudott pontos adatot mondani, hogy tőlük hány orvos és egészségügyi szakdolgozó érkezett más intézményből.

Müller Cecília tisztifőorvos múlt csütörtöki Operatív Törzs tájékoztatóján arról számolt be, hogy az egészségügyi dolgozók 3,3 százaléka fertőződött meg Covid-19-cel a járvány kezdete óta, ami európai viszonylatban is jó aránynak számít. Szlávik ezzel kapcsolatosan azt mondja, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetében ez a szám még ennél is alacsonyabb. Hozzáteszi, hogy a megbetegedettek sem a munkájuk során fertőződtek meg, hiszen védőfelszerelést viselnek, hanem otthon a gyerekektől, rokonoktól, ismerősöktől kapják el a fertőzést.

Annak kapcsán, hogy egyre több a fiatal elhunyt – a múlt héten két 28 éves halottról is szóltak a hírek –, Szlávik azt mondja, hogy ezt egyelőre a nagy számok törvényével magyarázza, szerinte ugyanis ennyi fertőzöttnél elkerülhetetlen, hogy fiatal áldozatok is legyenek. Szerinte ez is azt mutatja, hogy mennyire veszélyes a vírus. „Intő jel lehet ez a vírusszkeptikusoknak is, akik láthatják, hogy hiába gondolják, hogy csak öregek halnak meg a fertőzés következtében, nem igaz.”

„Íme, vannak fiatal elhunytak is”

– hangsúlyozza. Mint kiemeli, „ez a vírus nem játék, még a közepesen súlyos esetek is arról panaszkodnak, hogy nagyon betegek és nagyon sokáig gyengék, hogy köhögnek, szörnyű tüneteik vannak”

A betegség lefolyásáról azt mondja, hogy a legszörnyűbb tünet a fulladás. „Egy ember életében a legborzalmasabb élmény, hogy hiába vesz levegőt, nem kap eleget, úgy érzi, ülnek a mellkasán”. Az ilyen betegeket első körben oxigénterápiával kezelik, ha az nem használ, akkor sajnos elkerülhetetlen a lélegeztetőgép. A másik nehezen feldolgozható élmény az úgynevezett citokinvihar, amiben Szlávik szerint az a legszörnyűbb, hogy amikor már a beteg egy kicsit jobban érzi magát, akkor jelentkezik hirtelen fulladással, nehézlégzéssel, keringési zavarral. Mint mondja, a citokinvihar a fiataloknál is előfordul, ám sajnos még mindig nem tudják előre jelezni.

Korona és influenza: hatalmas a különbség

Összehasonlítva az influenzával, míg utóbbi egy légúti vírusos megbetegedés, aminek baktérium okozta szövődményei vannak, addig a koronavírus önmagában veszélyes, hiszen minden szövődmény nélkül egyedül képes tüdőgyulladást, szívizominfarktust vagy agyvérzést okozni. Ráadásul nagyon nehéz kikeveredni a betegségből, sok ugyanis a hosszútávú tünet, úgy mint a gyengeség, fáradékonyság vagy a szag- és ízérzékelés elvesztése. Mint utóbbi kapcsán mondja, vannak, akik fél évvel a vírusfertőzést követően sem éreznek szagokat, ízeket, ám abból kiindulva, hogy a SARS1-nél hat-nyolc hónap után helyreállt, így remélhetőleg ez így lesz a Covid-19 esetében is.

Betegek lelkiállapotáról szólva Szlávik elmondja,

a fiatalok nehezebben tűrik,

de a kórházakba kerülő középkorúak is, akik hirtelen kiszakadnak a családtól, munkából, ők tartanak a betegség súlyosságától is. Az idősek hozzászoktak már a kórházhoz, lelkileg máshogy veszik, náluk az elszigeteltség, a bezártság jelent nehézséget.

Összesen 114 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés