Szükség lenne további szigorításra – infektológus a Mandinernek

Nemcsak, hogy nem csitul, de még mindig tombol a koronavírus: az elmúlt huszonnégy órában 212-vel több covid-beteg került kórházba, mint egy nappal korábban. Jelenleg 4417 fertőzöttet ápolnak országszerte egészségügyi intézményekben, közülük 313-an vannak lélegeztetőgépen. Sajnos ismét rekordot döntött a betegségben elhunytak száma is, egyetlen nap alatt 70-en vesztették életüket, köztük egy 28 éves férfi, akiről egyelőre nem tudjuk, volt-e egyéb betegsége. 3581 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ám ez a szám, mivel nagyban függ az elvégzett tesztek számától, nem mérvadó, az biztos ugyanakkor, hogy minden negyedik levett minta pozitív. Az aktív fertőzöttek száma jelenleg 60 ezer 415 fő, szakértők szerint ennek minimum a tízszerese lehet a tényleges betegszám Magyarországon, vagyis

„Semmilyen jövőre vonatkozó adatot nem ismerek, nincsenek a kezemben matematikai számítások” – jelenti ki Csilek András infektológus, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi szervezetének elnöke arra a kérdésünkre, hogy mi a legrosszabb forgatókönyv, amire számít. Mint mondja, csak abból tud kiindulni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt nyilatkozta, hogy a járványt előre jelző matematikai modellek szerint 16 ezer kórházban kezelt fertőzöttre és 800 lélegeztetőgépre szoruló betegre kell számítani. A miniszterelnök akkoriban azt is kijelentette, ezeknek az adatoknak ő a duplájával számol. „Ebből a számításból kiindulva gyors arányszámítást végezve ez azt jelenti, hogy

– közli, gyorsan hozzá is fűzve, hogy ő orvos, ez pedig már a statisztika világa.

A nagy számok törvénye

Azt, hogy egyre több a fiatal, alapbetegségben nem szenvedő beteg a kórházban, azzal indokolja, hogy a vírus terjed, egyre több a fertőzött, a nagy számok törvénye alapján pedig egyre több a fiatal érintett is. Ugyanez az oka szerinte annak is, hogy míg az első hullámban a lélegeztetőgépre került betegek 30 százaléka vesztette életét, addig a másodikban már 45 százalék, miközben a betegek átlagéletkora viszont csökkent. 

Mint mondja, nehéz megmondani, hogy a betegek hány százaléka kerül lélegeztetőgépre, de más betegséghez viszonyítva jóval magasabb ez az arány. Kifejti: a vírus miatt kórházba szállított betegek nagyobb része fekvőbetegosztályra kerül, ha rosszabbodik az állapotuk, küldik őket tovább az intenzívre, vagy akkor, ha eleve kritikus az állapotuk, vagy akik lélegeztetését már a mentőben megkezdik. „Nyilván azokat a betegeket, akiknek az életkilátásai – nem a covid, hanem egyéb alapbetegség(ek) miatt – nagyon rosszak, nyilván nem tereljük az intenzív osztály felé, ahogy ezt békeidőben sem tennénk” – hangsúlyozva, hozzátéve, hogy azokat a betegeket küldik intenzívre, akiknek reális esélyük van arra, hogy az intenzív kezelés a túlélést szolgálja. „A 90 éves rossz állapotban lévő beteget nem fogjuk kínozni azzal, hogy intenzív osztályra küldjük,

– szögezi le. Persze – mint fogalmaz – vannak csodák, voltak száz év feletti betegek is, akik kikerültek intenzív osztályról, és olyanok is, akiket csupán pár napig figyelnek ott meg csupán, majd visszaadják a fekvőbetegosztályra.

Annak kapcsán, hogy a legfrissebb hírek szerint 28 éves férfi is meghalt a covidban, ám egyelőre nem tudni, volt-e alapbetegsége, azt mondja, hogy egyéni esetekről nincs értelme nyilatkozni, mert lehet, hogy a szóban forgó elhunyt is például leukémiában szenvedett. „Fiatal és alapbetegségek nélküli fertőzöttek is meghalnak, ezt eddig is tudtuk” – mondja.

Zárjanak az iskolák, vagy sem?

A közösségi médiában „nem engedem iskolába a gyerekem” felkiáltással szerveződő szülői összefogások kapcsán elmondja: nem szeretne állást foglalni, de azt azért elmondja, hogy

Az iskolabezárásról pedig az a véleménye, hogy annak ő sem örülne, ha a két általános iskolás korú gyermeke otthon lenne, mert akkor ő sem tudna dolgozni, hiszen valakinek otthon kell velük maradni, de azon szerinte érdemes lenne például elgondolkodni, hogy a gimnáziumokban – ahol döntően elméleti oktatás zajlik, és a gyerekek nyugodt szívvel maradhatnának otthon – érdemes lenne-e online oktatásra áttérni. 

„Pusztán orvosi, járványügyi szempontból valóban a teljes lezárás lenne a megoldás, ezt tavasszal bebizonyítottuk, csakhogy annak túl nagy az ára. Örülök, hogy nem nekem kell döntenem” – hangsúlyozza. Hozzáteszi, hogy szerinte még lennének tartalékok a rendszerben, például betilthatnák a tömegrendezvényeket, vagy visszahozhatnák az idősek vásárlási sávját, ami nem kerülne sokba, és a gazdaságra sem lenne olyan őrjítő csapással. Szerinte az egymilliós büntetés a maszk nem hordása miatt csupán kommunikációs fogásként ellőhető, helyette a halasztható beavatkozásokat kellene leállítani. „Mi értelme van annak, hogy valaki nem covid, hanem halasztható műtét miatt megy kórházba, majd ott megfertőződik koronavírussal, és vagy egészségkárosodást szenved, vagy meghal” – teszi fel a kérdést. Mint mondja, van járvány a kórházakban is, ahogy gócok is, ami miatt pedig úgyis előbb-utóbb be kell zárni az osztályokat, „ugyanott vagyunk, ahol a part szakad, de így sokkal fájdalmasabb” – mondja. 

Bevethető szerek és a vakcina

A betegek kezelése kapcsán elmondja, jelenleg nincs koronavírusra fejlesztett gyógyszer, a protokollban leírt gyógyszerek közül pedig egyre többről derül ki, hogy hatástalan. Most másfél vírusellenes szer áll rendelkezésre, a faviapir és a remdesivir, előbbiből jól el vannak látva, utóbbiból kevésbé, ami ráadásul a WHO szerint nem is alkalmas a vírus kezelésére. Ezeket a szereket nem a covid ellen fejlesztették ki, olyan szer, ami bizonyítottan hatékony lenne, nincs. Nehéz megmondani, hogy az a beteg, aki ezeket a szereket kapja azért gyógyul, mert kapja a gyógyszert, vagy egyébként is gyógyulna, „de ebben a helyzetben nem tehetjük meg, hogy egyik betegnek placebót adunk” – mondja.

A vakcináról szólva elmondja, „nagy drukker”, de szkeptikus is.

– hangsúlyozza. Mint mondja, több vakcina is van már a harmadik fázisban, de, hogy ezek mikor lesznek készen, azt senki nem tudja. Ráadásul ezeket le is kell gyártani, a nagy cégek nyilván először a saját országuknak adják el, ha közkinccsé is teszik, idő és nagy infrastruktúra az oltóanyagot beadni is. „Ha pedig a háziorvos egész nap csak olt, akkor ki gyógyítja az egyéb betegeket?” – teszi fel a költői kérdést, hozzátéve, hogy bárcsak már ott járnánk, hogy ezen agyaljunk.  Mint mondja, a HIV-ellen is fejlesztettek vakcinát, de nem érte el a kívánt hatást.