"Szegény Mexikó"

Életbe lépett az új USA-Mexikó-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény

2020. július 9. 14:55
A külsőre konfliktusos amerikai-mexikói kapcsolat új, gyümölcsöző kereskedelmi megállapodást hozott mindkét országnak, nagyrészt Trumpnak köszönhetően. Milyenek a kapcsolatok a határkerítésen, az illegális bevándorlókon és a drogkereskedelmen túl?

Liktor Zoltán Attila írása

 

Az USMCA, azaz az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada között az új szabadkereskedelmi egyezmény, amely a korábbit (NAFTA) váltotta fel, 2020 júliusának első napján lépett hatályba azt követően, hogy mindhárom ország törvényhozása is jóváhagyta.

Donald Trump elnök hivatalba lépése után, még 2017-ben kezdeményezte a NAFTA felülvizsgálatát, mondván, hogy az a lehető legrosszabb kereskedelmi egyezmény, amit az USA valaha is kötött. Tekintve az egyensúlytalanságot, amely az elmúlt évtizedekben az amerikai-mexikói kétoldalú kereskedelmi forgalomban kialakult – a 2019-es évben Mexikóval szemben a hiány már meghaladta a 100 milliárd dollárt is –, érthetővé válik az amerikai igény a változtatásra, írja az El País.

A három résztvevő ország hosszas tárgyalásokat követően ugyan 2018 november végén megkötötte az új egyezséget, mivel azonban Mexikóban a következő napon López Obrador vezetésével új, baloldali (nacionalista) kurzus került hatalomra, ez a már aláírt megállapodás újragondolását is maga után vonta, így a végleges megállapodást csak 2019-ben sikerült tető alá hozni. Mexikóban egyébként 1930 óta (2000 és 2012 közötti konzervatív vezetés időszakát leszámítva) a jobboldali (neoliberális/centrista) PRI adta a kormányzópártot, amely azonban a 2018-as választásokon katasztrofális vereséget szenvedett, így

88 év óta először van baloldali vezetése az országnak

Andrés Manuel López Obrador, a mexikói baloldali Nemzeti Újjászületési Mozgalom elnökjelöltje szavaz a mexikói általános választásokkal együtt tartott elnökválasztáson Mexikóvárosban 2018. július 1-jén. (MTI/EPA/Mario Guzmán)

 

A szabadkereskedelmi övezetet alkotó három ország együtt a világgazdaság 27,8%-át teszi ki, holott 1997-ben még a 40%-át jelentette, emelte ki López Obrador a Donald Trump elnökkel a Fehér Ház kertjében tartott közös sajtótájékoztatón. A térség kereskedelmi forgalma 2019-ben már meghaladta az 1200 milliárd dollárt, 14 millió embernek biztosítva munkahelyet.

A megegyezés tehát mindhárom félnek alapvető stratégiai érdeke volt, különösen Mexikónak, hiszen

a latin-amerikai ország exportjának közel 80%-a az Egyesült Államokba irányul,

ezzel szemben a Kanadába irányuló volumen nem éri el az 5%-ot sem.

Bár a sajtóban általában a két ország közötti konfliktusok kapnak hangsúlyt, az illegális bevándorlás, kábítószer- és fegyverkereskedelem, és az amerikai-mexikói határra építendő fal; a valóságban mindkét fél a jó gazdasági és politikai kapcsolatok fenntartásában érdekelt. Átlagosan havonta 16 millió ember lépi át az amerikai-mexikói határt (legálisan) kereskedelmi tevékenység és munkavégzés miatt. A kínai-amerikai kereskedelmi háború árnyékában

Mexikó az USA első számú partnerévé lépett elő,

az elmúlt évben a kétoldalú kereskedelmi volumen meghaladta a 614 milliárd dollárt, és az sem mellékes, hogy 36 millió mexikói él az Egyesült Államokban, akik közül sokan vállalkozóként gazdagítják az amerikai gazdaságot – emelte ki Trump a sajtótájékoztatón.

Porfirio Díaz egykori elnök elhíresült mondása – „Szegény Mexikó, oly távol az Istentől, s oly közel az Egyesült Államokhoz” („Pobre de México, tan lejos de Dios y tan cerca de los Estados Unidos”) – aktuálisabb, mint valaha. López Obrador washingtoni látogatása, amelyre formálisan az egyezmény hatálybalépése okán került sor, is egyértelműen a kétoldalú kapcsolatok javítását célozta, amit valahol az is szimbolizál, hogy 2018 decemberi hatalomra kerülése óta ez az első hivatalos külföldi útja. 

Trump megköszönte partnerének, hogy első útja Washingtonba vezetett. A kétoldalú tárgyalások után tartott közös sajtótájékoztató kifejezetten jó hangulatban telt, mindkét vezető a közös együttműködésről, kölcsönös tiszteletről, kizárólag a két országot összekötő kapcsolatokról beszélt, kiemelve a történelmi kapcsolatokat is; Abraham Lincoln és Benito Juárez, Roosevelt és Lázaro Cárdenas del Rio elnökök kooperációját.

Trump és López Obrador is kiemelte a szuverenitás fontosságát,

hogy a maga országát tekinti elsőnek, ami éppen, hogy nem akadálya, hanem lehetősége az együttműködésnek.

 
 

Donald Trump amerikai és Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök közös sajtótájékoztatót tartanak a washingtoni Fehér Házban. MTI/EPA/Bloomberg/Al Drago

 

Az új trilaterális egyezség elfogadását széles körű politikai támogatottság övezte, az USA Kongresszusának Képviselőháza 385 igen 41 nem, Szenátusa pedig 89 igen és 10 nem arányban támogatta. A szerződés többek között érinti az autóipart, az agrárszektort, a gyógyszergyártást, a digitális kereskedelmet, a telekommunikációt, a befektetéseket; és olyan rendelkezéseket is magában foglal, amelyek korábban egyáltalán nem vagy enyhébben voltak szabályozva, mint a munkajogi, környezetvédelmi vagy a szellemi tulajdont érintő kérdések.

Az új előírások szigorúbb szabályt állítanak fel az autógyártás terén, a vámmentességhez megkövetelik, hogy a felhasznált alapanyagok 75%-a (a korábbi 62,5% helyett), illetve az acél és alumínium 70%-a a kereskedelmi övezetből származzon, továbbá, hogy az előállított gépjárművek 40-45%-át olyan munkaerő állítsa elő, akinek az órabére meghaladja a 16 dollárt. Ezen intézkedések egyértelműen

a drágább amerikai munkaerőt védik az olcsóbb mexikóival szemben.

Az agrártermékekre is vonatkozó vámok lebontása következtében a latin-amerikai ország az egyik legfontosabb importforrássá vált az Egyesült Államok számára, bár még a USMCA is tartalmaz olyan klauzulákat, amelyek védik az amerikai termelőket és időbeli korlátozást támasztanak a mexikói agrártermékek importja elé. 

Az egyezmény Mexikóra vonatkozóan munkaügyi bíróságokat és munkavállalói szakszervezeteket érintő rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a munkavállalók érdekképviseletét, munkaügyi vitáit hatékonyabban kívánja rendezni, és környezetvédelmi szabályozási mechanizmust is felállít.
 
Bár eredetileg háromoldalú találkozót terveztek Washingtonban, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pár nappal a találkozó előtt lemondta azt, így csak Donald Trump és López Obrador közötti egyeztetésre került sor, írja az ABC. Az új szabadkereskedelmi egyezménytől a Covid-19 által súlyosan érintett gazdaságok újraindítását várja mindegyik kabinet.

 

Nyitókép: Donald Trump amerikai és Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök, miután megállapodást írtak alá a washingtoni Fehér Házban 2020. július 8-án. MTI/EPA/Bloomberg/Al Drago

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés