Kormányzat kontra Karácsony: mi lesz a Lánchíddal?

2020. június 10. 7:22
Újra felizzott a vita a Lánchíd felújítása körül. Egy nap csúszással összeül a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT), ám a budapesti önkormányzatot nem Karácsony Gergely, hanem egyik helyettese fogja képviselni. A Mandiner azt járta körül, mi lehet az ügy hátterében, s leginkább arra voltunk kíváncsiak, mennyire biztonságos a híd.

Úgy tűnik fel, a kormány kontra főváros csatájának két ikonikus helyszíne a Pesti úti idősotthon, valamint a Lánchíd. Az előbbinél erősen vesztésre áll Karácsony Gergely és csapata, hiszen elindultak a különböző hatósági vizsgálatok, és nem lesz egyszerű magyarázatot adni arra, hogyan fordulhatott elő, hogy ilyen sok gondozott fertőződött, illetve halt meg az önkormányzati fenntartású intézményben.

A Lánchíd ügyében kissé más a helyzet: hónapok óta zajlik a nyilatkozatháború, s több heti mosolyszünet után most leülnek egymással a felek, bár a keddi tárgyalást először még lemondta a főpolgármester, s most sem ő vesz rajta részt.

De nagy kérdés, miért ebben a legalább 10-15 éve húzódó, s bár várostörténetileg ugyan jelentős, de pénzügyileg mégsem igazán meghatározó – pár milliárd forintos – ügyben estek egymásnak a felek

Legutóbb 1986 és 1988 között újították fel a Lánchidat

„A Lánchíd állapota a műszaki-szakmai fogalomrendszer szerint kritikus, így az átfogó felújítás nem halogatható tovább. A napi üzem azonban nincs veszélyben, az átkelés gyalogosan és járművel is biztonságos.”

Ez önmagában nem hír, hiszen az elmúlt pár hónapban gyakran elhangzott ez az állítás nemcsak a politikusok, hanem a szakértők részéről is. Ám ha hozzátesszük, hogy ezt a Budapesti Közlekedési Központ válaszolta 2014 novemberének a végén egy azóta már megszűnt portál kérdésére, akkor már sokkal érdekesebb a helyzet. Az eltelt öt és fél évben ugyanis nem kezdődött meg a munka,

a napi karbantartásokon kívül gyakorlatilag nem történt semmi.

Egyébként az idézett cikk azzal folytatódik, hogy a híd átfogó rekonstrukcióját már a Demszky-éra alatt, 2002-ben beígérte a városvezetés, hiszen legutóbb 1986 és 1988 között újították fel. Akkor úgy számoltak, hogy 5-6 évvel később elkerülhetetlen lesz a nagy rekonstrukció.

Ebből nem lett semmi, ám 2011-re elkészült a híd műszaki felülvizsgálata. A zárójelentésből kiderült, hogy a most harmincnégy évvel ezelőtti felújításkor használt anyagok – festék, szigetelés, burkolatok – ma már nem garantálják a teherhordó szerkezetek elvárható mértékű védelmét. A híd vasbeton pályalemeze pedig olyan súlyosan károsodott, hogy ki kell cserélni. Egyelőre nincs veszélyhelyzet – írták 2011-ben is –, de a munkálatokat mielőbb el kell kezdeni, különben a költségek jelentősen megemelkednek.

Azóta tehát a helyzet csaknem változatlan.

A Mandiner megkereste a tárgyaláson a fővárost képviselő Kiss Ambrus főpolgármester-helyettest, de azt a választ kaptuk a főpolgármesteri hivatal sajtóosztályától, hogy a megbeszélés előtt sem ő, sem a főváros más tisztségviselője sem kíván nyilatkozni az ügyben. Közölték: az elmúlt hetekben már többször kifejtették az ügyben az álláspontjukat, keressük elő Tüttő Kata vagy a főpolgármester nyilatkozatait. Az ügyben egyébként nemrég megszólalt Kerpel-Fronius Gábor is, de nem véletlen, hogy nem őt ajánlották a figyelmünkbe. Politikus ritkán kerül olyan kínos helyzetbe, mint a momentumos főpolgármester-helyettes, pedig nem egy vele „ellenséges” riporternek, hanem Rónai Egonnak nyilatkozott az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Még a pszichológia iránt alig érdeklődő laikus is pontosan láthatta, hallhatta Kerpel-Fronius gesztusaiból, mozdulataiból, hogy mikor nem mond igazat, és a „folyamat folyamatban van” kiszólása hosszú időkre beleég a tévénézők agyába.

Ne a hídfelújítók, hanem a budapestiek járjanak jól, ez a főváros célja Karácsony Gergely szerint

Ám szerencsére kedden délután Karácsony Gergely sajtótájékoztatót tartott a Budapestet érintő kormányzati döntések kellemetlen következményeiről, és a főpolgármester egy kérdésre válaszolva érintette a Lánchíd ügyét is. Kijelentette, hogy értetlenül áll bizonyos, sajtóban megjelent álláspontokkal kapcsolatban. Szerinte ugyanis a híd felújítását kilenc évig odázta el az elődje, de megörököltek tőle egy közbeszerzési eljárást, amelyről Tarlós maga mondta a tavalyi önkormányzati választási kampányban, hogy pofátlanul drágán akarták volna felújítani, ezért ezt a közbeszerzést érvénytelenítették és egy új kiírás előtt áll a főváros.

De ez akkor lesz lefolytatható – folytatta –, ha a főváros pénzügyileg nem kerül abba a helyzetbe, hogy gyakorlatilag minden beruházását le kell húzni.

A felújításához ugyanis legalább 20 milliárd forint szükséges Karácsony szerint,

s gyakorlatilag ennyit buktak idén a közösségi közlekedés finanszírozásából, és ha hozzávesszük a „Budapest-adót”, akkor ez az összeg szerintük meg is duplázódhat. Ezért tárgyalnak a kormánnyal arról, hogy mik azok a közbeszerzést érintő technikai részletek, amelyek lehetővé teszik, hogy ne a hídfelújítók, hanem a budapestiek járjanak jól a Lánchíd felújításával – fogalmazott Karácsony.

A Karácsonyék késlekedéséből származó többletköltségeket nem fizeti ki a kormány, szögezi le Fürjes Balázs

A Mandiner megkereste Fürjes Balázst, aki teljesen másként látja a helyzetet. A Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár elmondta, hogy három hete írtak a főpolgármesternek egy levelet, amelyben tiszteletteljes kérdéseket fogalmaztak meg, de eddig nem kaptak választ.

Fürjes szerint azért volt erre a levélre szükség, mert ellentmondást látnak a fővárosi vezetők különböző időben tett nyilatkozatai között, és ezt szeretnék feloldani. Fél éve Karácsony Gergely azt mondta, a Lánchíd állapota gyalázatos, halaszthatatlan a felújítása, s ennek alátámasztására átadott egy mérnöki szakvéleményt, amelyet a városháza rendelt meg. Ebben négy fontos állítás van. Az egyik, hogy fél évnél tovább nem lehet elhalasztani a felújítást, továbbá a Lánchíd részeiben és egészében is nagyon rossz állapotban van, a harmadik, hogy az acélszerkezet teherbíró-képessége kimerül, illetve, hogy a felújítás elhalasztása nemcsak biztonsági kockázatokat jelent, hanem a késlekedés drasztikusan növeli a költségeket, azaz minél később fognak hozzá, annál drágább lesz – sorolta az államtitkár.

Viszont nemrég a Facebookon azt közölte Karácsony, hogy a Lánchíd felújítása nem fontos, bizonytalan időre halasztható, helyette más beruházásokat akar megvalósítani, állítja Fürjes. Ezért várják három hete a választ, hogy melyik állítás igaz: a fél évvel ezelőtti, mérnöki szakvéleménnyel alátámasztott vagy a mostani, s hogy ennek a mérnöki szakvéleménynek érvényesek-e a megállapításai, vagy esetleg készültek újak. De

az államtitkár már azt is nagy eredménynek tartja, hogy az FKT-ban főpolgármester-helyettes szinten szóba áll velük a főváros,

s lesz egyeztetés.

Fürjes Balázs azt is kijelentette: a kormány továbbra is garantálja, hogy a kormány hatmilliárd forinttal támogatja a beruházást, s esze ágában sincs számon kérni a fővárosi önkormányzatot, ehelyett segítséget kínálnak, együttműködést javasolnak. De a kormány elvonni sem akar feladatot az önkormányzattól, a Lánchíd gazdája ugyanis a főváros, a felújítás feladata a főpolgármester felelőssége. Az államtitkár úgy véli, Tarlós előkészítette a felújítást, de a választók októberben Karácsonyt bízták meg a munka befejezésével.

Ezért úgy véli a kormány, Karácsony nem vele, hanem az általa megrendelt a mérnöki szakvéleménnyel áll vitában. S azt reméli, most nem csak egyeztetés lesz, hanem válaszokat is kapnak a budapestieket jogosan foglalkoztató kérdésekre. Arra a kérdésre, hogy a kormány előáll-e esetleg egy új elképzeléssel, például felajánl-e több pénzt a rekonstrukcióra, Fürjes azt mondta, Tarlós  úgy adta át a Városháza kulcsát, hogy a felújításhoz szükséges összeg teljes egészében rendelkezésre állt: 17,3 milliárd forintot tett félre a főváros a saját költségvetésében, ehhez jön a kormány hatmilliárdos támogatása.

Emellett Tarlós megterveztette a teljes felújítást, minden hatósági engedélyt beszerzett, kiírt egy közbeszerzést. Ez három elemből állt volna: a Lánchíd, a váralagút, illetve a pesti oldalon a kettes villamos aluljárójának felújítása. S miután beérkeztek a tender ajánlatai, Tarlós azt mondta, ha folytathatja a munkát, akkor rendkívüli árfelülvizsgálatot hajt végre, és lenyomja a kivitelező árát. De nem győzött a választáson.

Egyébként a közbeszerzésen kapott ajánlatok szerint csak a Lánchídra elég a 23,6 milliárd forint, ezért Karácsony Gergely nem is kért több pénzt a kormánytól, csak azt, hogy a hatmilliárd forintból ne kelljen más beruházást végrehajtani, a pénzt csak a Lánchídra fordíthassa.

„Ezt a kérést a kormány akceptálta, így meg kell lennie a pénznek”

– fogalmazott Fürjes Balázs, ha tehát a főváros időben megkezdi a beruházást, ez a forrás elég lett volna. Ugyanakkor kétségtelen, hogy maga a Karácsony-féle szakvélemény mondja ki, hogy a felújítás elhalasztásával drasztikusan nőnek a költségek, s eljöhet az a pillanat, hogy már nem lehet a hidat megjavítani, hanem ki kell cserélni és újra le kell gyártani az egészet, beleértve a tartószerkezetet, a láncokat, ami sokszorosára növelné a költségeket. Természetesen az nem lehetséges, hogy a Városháza késlekedésének az árát a kormány fizesse meg – jelentette ki az államtitkár.

Egyes részeken az anyag 80 százalékát is megette a rozsda

És mit mondanak a híd állapotáról a szakértők? Nem volt könnyű nyilatkozót találni. A Mandiner megkereste Dunai Lászlót, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építőmérnöki Karának dékánját, a Hidak és Szerkezetek Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát. A professzor nagyon udvariasan, de határozottan

kitért az elől, hogy „ebben a kényes helyzetben” válaszoljon a kérdéseinkre.

Holott ő valóban szakértője a témának. Tavaly novemberben egy ünnepi konferencián A Széchenyi lánchíd felújításának független szakértése, célvizsgálata” címmel tartott előadást. A műegyetem honlapjáról kiderül, hogy „Dunai László és munkatársai 2016-ban kezdték független statikai számításaikat. Modellezték a csomóponti kialakításokat és vizsgálták a láncelemek állapotát; ha a korrózió miatt utóbbiak nem mozognak kellőképpen, nemkívánatos feszültségek, nyomatékok alakulhatnak ki. Az acélszerkezeteken fáradásvizsgálatokat végeztek a környezeti hatásokra roncsolódott részeket is figyelembe véve. A próbaterhelés alkalmával végzett nyúlásmérés igazolta a feltételezést, hogy a láncszemek csapjai befeszült állapotban vannak, így a láncköteg az erre kidolgozott modellel vizsgálható. Dunai elmondta, most a károsodott pályaszerkezet vizsgálatán dolgoznak: a használat és az élettartam összefüggéseit kutatják, és javaslatokat dolgoznak ki a felújításig tartó időszakra a használatot illetően.”

A BME dékánja maga helyett Horváth Adriánt javasolta, aki a Főmterv híd- és szerkezettervezési ipari professzora. 2013 végén egy konzorcium egyik tagjaként ez a cég nyerte el a Lánchíd engedélyezési, kivitelezési és tendertervének elkészítésére kiírt közbeszerzési pályázatot.

Horváth Adrián a Mandinernek kijelentette, Magyarországon tízévente részletesen, testközelből vizsgálják a hidakat – ami nem minden országról mondható el –, így

a Lánchídról is mindig tudták a szakértők, hogy éppen milyen állapotban van.

Amikor tavaly szeptemberben kiderült, hogy a főváros pénzhiány miatt eredménytelennek nyilvánítja a közbeszerzést, a Főmterv felkérést kapott arra, hogy mondják meg, milyen intézkedések és beavatkozások szükségesek addig a forgalom biztonsága érdekében, illetve milyen várható következményekkel jár, ha a híd felújításának megkezdése legfeljebb egy évvel később kezdődik meg. A megbízás keretében alulról végigpásztázták a híd pályaszerkezetét, s a leginkább károsodott helyekről anyagmintákat vettek szilárdságuk és korrózióállapotuk kísérleti megállapítása érdekében, mondta el a professzor.

Ezeknek az eredményeire támaszkodva – a Budapesti Műszaki Egyetem Hidak- és Szerkezetek Tanszékének bevonásával – a szokásos számítási eljárásoktól eltérően sztochasztikus modellekkel vizsgálták a szerkezet megbízhatóságát. A részletes modellekkel nem csupán a biztonság szintjét tudták megállapítani, hanem az esetleges „tönkremeneteli folyamat” lefolyását is elemezni tudták. Megállapították, hogy

a pálya alatti hossztartók nagyon rozsdásak, de a pályaszerkezetnek még nem kritikus a teherhordó képessége,

fogalmazott Horváth Adrián. Az északi oldalon az úttest mintegy három négyzetméteres felületén javasoltak sürgős beavatkozást, mert ott a korrózió hirtelen teherbírás-csökkenést is eredményezhet. A járdákat is rendszeresen karban kell tartani, mert a nagyon vékony vasbetonlemezek is súlyos korróziós károkat szenvedtek. Közvetlen veszélyről tehát nem beszélhetünk, fogalmazott az ipari professzor.

Ugyanakkor a helyzet súlyosságát jelzi, hogy egyes helyeken az anyagnak már a 80 százalékát ette meg a rozsda, máshol „csak” a felét, de még ez az 50 százalékos teljesítmény is azt jelenti, hogy a pályaszerkezet szerencsés kialakítása miatt még megfelelőnek tekinthető a biztonság, állítja Horváth Adrián.

Így a személygépkocsi-forgalmat továbbra sem kell korlátozni, s a gyalogosok sem jelentenek gondot, feltéve, ha nem hatalmas tömegben lepik el a hidat. Tehát attól nem kell tartanunk, hogy Budapesten is megismétlődik a tavalyi genovai hídomlás vagy ahhoz hasonló katasztrófa. De azt hangsúlyozza a szakértő, hogy a híd állapotát – folyamatosan és gyorsulóan – pusztító folyamatokat sürgősen meg kell állítani. Mert ugyan az útpályát egy meghatározott ideig bármikor át lehet építeni, ám a láncok előbb-utóbb menthetetlenek lesznek, s akkor maradnak a pillérek, s a teljes felszerkezet újra kell építeni.

Összesen 250 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Furcsallom, hogy Gergő nem mer személyesen részt venni a megbeszélésen.
Így viszont biztos, hogy csak beszélgetés lesz, döntés nem születik, mert a helyettes mondhatja, hogy nincs felhatalmazása döntést hozni.
Időhúzás Budapest részéről.

Hamar lett menekülő ember.
Így hogyan tovább? Sok van még vissza a ciklusból.

Nem kell pitizni, elég lenne korrekten viselkedni.
Szerintem nem fér bele, hogy egyik nap mocskolja a kormányt, másnap meg pénzt kuncsorog. Nem sikerült kialakítania egy kulturált együttműködést. A kormány mindig partnerként kezelte.
Az lehet a baj, hogy rossz tanácsadókra hallgat.

Mi nem kuncsorgunk pénzért. Azt kapjuk és kérjük, ami a mindenkire vonatkozó szabályok szerint jár.
Gergő meg eteti a híveit a Budapest adóval, ezért kér több pénzt. Nincs Budapest adó, minden önkormányzatra azonos szabályok vonatkoznak.

Nem lopja el senki. Minden önkormányzat ugyanazon szabályok szerint működik. Budapestre sem hárul több százalékosan, mint más önkormányzatokra.
Már annyira szánalmas lopósozni.
Az élet majd bebizonyítja, hogy Gergő nem tudja kézben tartani a pénzügyeket. Zuglóban sem ment neki. Emlékszel, amikor zuglói polgármesterként kiállt a banki bizonylattal? Azt a pénzt mutogatta, amit a főváros akkor utalt át, egyébként semmi pénz nem volt Zugló számláján.

Vagy különben fel lehet tenni az olyan kínos kérdéseket, hogy mi van már a metró klimatizálásával, amiért személyesen Karácsony is tüntetett. Hát volt rá több, mint fél éve!

Így van. Ezek a polgármesterek most már nem ellenzékiek, felelősség van rajtuk, vége annak a kényelmes létnek, hogy bármi történik, csak a kormányt kel szidni.
Mondjuk arra jó, hogy 2022-ig megmutatják, mire menne egy összbalos kormány. Ugyanarra, mint az összbalos Budapest.

Lehet az lesz a vége, hogy ha Karácsony túl sokat tököl, akkor elveszik a Fővárostól a Lánchidat (mindegy, milyen alapon, műemlékvédelem, kulturális örökség, bármi), és elvonja a fővárostól az erre félretett 17,3 milliárdot is, aztán megcsinálják állami pénzből.
Meg megy egy újabb tétel a "Karácsony ezt is elkúrta" listára. Érdekes, hogy Tarlós alatt "ez is megépült Budapesten" lista íródott...

Counter is pont ilyen volt. Mindig mindent kritizált, mindig mindenre ilyen "de ha ez, akkor az is" demagóg dolgokat írt, de ha valaki konkrétan rákérdezett, hogy szerinte akkor mi a helyes, akkor jött a ködösítés meg a terelés.

Nem véletlen, hogy Budapest Tarlós alatt lett kimondottan népszerű turistacélpont. Most majd megint le fog zülleni.

Egyébként engem se zavarna, ha egy tényleg szakértő lenne Budapest élén, aki mellékesen baloldali párt jelöltje. Most viszont ugyanaz van, mint Demszky alatt, hogy az összes projekt tulajdonképpeni célja csupán mellékes, a valódi fő szempont a pártkassza feltöltése.
Ezért nincs nemzeti minimum, mert a balosoknak nihilisták, semmilyen értékrendjük nincs, csak a pénz meg a hatalom, amit akarnak.

Útfelújítás meg Niki jobboldali kerületben:-))))))
Gergő nem azt mondta, hogy az idén, vagy jövőre nem, hanem az ő ciklusa alatt nem!

Pedig emlékszem, hogy 2010 után hogy ment a nemzetközi kampány (amit az Index mindig élvezettel szemlézett), hogy itt nácik regnálnak, ez egy rettenetes, elviselhetetlen ország. Láss csodát, mégis egyre népszerűbb hely lett, és _milliók_ mentek úgy haza, hogy itt sem nácik, sem diktatúra nincs, sőt, se nem rettenetes, se nem elviselhetetlen, hanem kimondottan kellemes hely.

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 9/2020. (II. 29.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros Önkormányzata 2020. évi összevont költségvetése
https://tinyurl.hu/je3H/

A 839. oldalon található a harmadik tételnél a Lánchíd kiadási költsége, amely 23,366 milliárd forint.

1. paragrafus (1) Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a Budapest Főváros Önkormányzata 2020. évi összevont költségvetésének (a továbbiakban: költségvetés)a) költségvetési bevételeit 284 099 688 ezer Ft-ban,b) költségvetési kiadásait 408 552 520 ezer Ft-ban,c) finanszírozási egyenlegét 124 452 832 ezer Ft-ban,d) bevételi főösszegét 415 004 833 ezer Ft-ban,e) kiadási főösszegét 415 004 833 ezer Ft-ban állapítja meg.
A 2. bekezdés pedig megjelöli, hogy a - 124 452 832 ezer Ft-nak mi a forrása.

Mindez azt jelenti, hogy a költségvetés egyensúlyba van és a 23.366.000 ezer milliárd forintnak a Lánchíd felújítására a forrásfedezet rendelkezésre áll.

Szerin a Lánchíd felújítását kiemelt projektként kellene kezelni, ami minden más beruházást megelőzne.
Szükségesnek tartanám, hogy az ÁSZ soron kívül ellenőrizze az időarányos felhasználást, mert az elmúlt időszakban történtek alapján feltételezhető, hogy a működési kiadásoknál túllépések lehetnek, amelyek a következő félévre további növekedést jelenthetnek.

Javítás
Szerin = Szerintem

A Lánchíd az ország egyik jelképe, nem csak a Fővárosé. Én kiirnám aktualizálva ( legszükségesebb munkák, BME megfelelő Tanszéke) a Tarlós féle tendert és meghívnám a birálatra Fürjes szakembereit is, ugyis a Főváros és a Kormány fogja finanszirozni a projektet. Akkor tiszta lenne az, hogy mennyibe kerül és ki mennyivel akar beszállni. Akkor tisztábban látnánk.

Mint Tarlós buszait.

,,A felújításához ugyanis legalább 20 milliárd forint szükséges Karácsony szerint,

s gyakorlatilag ennyit buktak idén a közösségi közlekedés finanszírozásából, és ha hozzávesszük a ,,Budapest-adót,, akkor ez az összeg szerintük meg is duplázódhat.,,

Nincs olyan adónem, hogy Budapesti adó. Helyi adó van és ezen belül iparűzési és gépkocsi adó. Mindkettő igazságtalan, hogy helyi adóként van kezelve, mert az adó alapja nem helyben keletkezik, hanem az ország különböző területein. Így központi adóként kellene kezelni és valamilyen arányban - például fejkvóta - vissza kellene osztani az önkormányzatokra gazdaságfejlesztésre.
Egyébként ha jól értelmeztem Varga Mihály pénzügyminiszter szavait a tervezett átalakítás 2020 évet nem érinti, csak a 2021 évtől kezdődne.
Az már egy külön téma, hogy milyen számítások bizonyítják a 20, illetve 40 milliárd bevételt kiesést.
Feltételezhetően FeriGeréék megálmodták. .

Nem tudom, mit ír vakhangya, sőt, nem is érdekel, mert pont eleget olvastam régen ahhoz, hogy tudjam, milyen, de mintha lenne itt egy logikai baki: ha Tarlósnak kellett volna megoldania akkor, amikor hatalmon volt, akkor most, amikor Karácsony van hatalmon, Karácsonynak kell megoldania.
Ha még mindig Tarlóstól várjuk a megoldást, akkor vissza kell helyezni a hivatalában.

Az ATV közvélemény-kutatás legújabb eredménye:
Karácsony Gergely szerint a kormány kivérezteti a fővárost, ezért a Lánchíd katasztrófájáért is a kormányt terheli a felelősség?
kérdésre a válasz:
IGEN 85%.
TÉNY: Budapest 1-1,5 %-át elveszítette a költségvetésének, a járvány elleni közös áldozathozatal alapján.
Ez Karácsony szerint, KIVÉREZTETÉS.
TÉNY: ennek kb. 10-szerese, 20% elvesztése lenne kivéreztetés.
Karácsony: fejezze be az álhírekkel való félrevezetését a magyar embereknek, de ha ezt ő élvezi: az ő dolga.

Budapest országunk fővárosa.
A kerületek polgármesterét az ott élők választják.
Szerintem, a főpolgármestert Magyarország szavazóinak kellene megválasztani!
A itt élő EU polgárok Magyarország lakosaival együtt választanák meg a főváros főpolgármesterét program alapján. Szerintem.

Ami a jövőt illeti, ilyen esetek elkerülése végett be lehet vezetni az egykori választott alispán & kormány által megbízott főispán rendszerhez hasonló intézményt.

Dorosz Dávid, Gergő egyik helyettese a Klubrádióban világossá tette, Budapest jövője: a város a gyalogosoké, a kerékpárosoké, a tömegközlekedésé.

Világos, polgártársak, el lehet adni az autókat, a belvárosban, a a balliberális törzsszavazó lakótelepeken. Budapest az egészséges gyalogosoké, a Lánchíd , mint műemlék megmarad, a gyalogos és kerékpáros forgalom számára felépül a Manci-híd.

Gergő tervezi a lóvasút visszaállítását. Egyébként egy tömeggyilkos meddig lesz még főpolgármester?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés