Egységkormányt vajúdtak a hegyek Izraelben

2020. május 28. 13:00
Többször megismételt parlamenti választás és az ügyészség által lebegtetett Netanjahu-vádemelés után végül mégis Benjamin Netanjahu vezetésével alakult meg Izraelben egy egységkormány. Körkép a Szentföldről!

Izrael történetében rekord idejű, több mint egyéves huzavona után 2020. május 17-én beiktatták a zsidó állam 35. kormányát. A miniszterelnök Benjamin Netanjahu, a jobbközép Likud elnöke lett, a rotációs megállapodás szerint pedig két év múlva Beni Ganc, a Kék Fehér elnöke követi. A magyar olvasó számára számos tanulságot tartogatnak a közelmúlt izraeli belpolitikai eseményei, amikre érdemes reflektálni.

A nemzeti egységkormány fogalma nem ismeretlen dolog Izraelben,

az 1967-es hatnapos háború idején is volt ilyen, 1984-ben és 2009-ben is. A mostani kormányban 34 miniszter van, ami rekordmennyiségnek számít, a kormányt már most is vádolják a túlzott költekezéssel. Az egységkormányban a jobbközép Likudon át az ellenzéki gyűjtőpárt Kék Fehéren keresztül jelen vannak az ortodox pártok, a Munkapárt és a vallásos nacionalisták is. Aki egy kicsit is figyelte az izraeli belpolitika eseményeit, természetesen rögtön felteheti a kérdést: de hát nem éppen az volt az ellenzék eddigi üzenete, hogy bárkivel, csak nem Netanjahuval? (Hasonlóan a hazai „bárki, csak ne a Fidesz” mentalitáshoz). 

A válasz természetesen: de igen. Csakhogy Izrael szerencsésebb, mert ellenzéke a koronavírus-válság és az egyesek szerint az izraeli történelemben egyedi lehetőségnek tűnő amerikai béketerv kapcsán megérezte felelősségét, és felhagyott az ország további megosztásával. Hasonló forgatókönyv például Magyarország kapcsán egyelőre elképzelhetetlen. (Képzeljük el egy kormányban Kásler Miklóst, Jakab Pétert és Tordai Bencét!)

Ezek után persze felmerül a kérdés, hogy ha a „bárkit, csak ne Bibit” tábor mégis csak leült egy asztalhoz Bibivel, akkor mi értelme volt az elmúlt több mint egy év kínszenvedésének és az elköltött temérdek sékelnek, de most ezt hagyjuk. Az ország társadalma láthatóan megosztott,

az egymásból nem kérő jobbközép, ellenzék, szekuláris jobb, ortodoxok és arabok közül nem volt egyszerű kormányt választani.

A lényeg, hogy ez végre létrejött.

Még érdekesebb azonban magyar szemmel az eljárás, ami Netanjahu ellen zajlik. Avihaj Mandelblit főügyész 2018 decemberében jelezte, hogy majd dönteni fog, hogy vádat emel-e Netanjahuval szemben, majd a 2019. áprilisi választások előtt negyven nappal, 2019 februárjában közölte, hogy vádemelési szándéka van a miniszterelnökkel szemben. Fontos részlet, hogy ekkor még nem mondta meg, milyen ügyekben is tervez vádat emelni: végül csalás, hivatali visszaélés és vesztegetés ügyében emelt vádat (1000-es, 2000-es, 4000-es ügyek). Ezt viszont az izraeli publikum csak 2019 novemberében tudhatta meg, a kettő között pedig lezajlott az áprilisi, majd a szeptemberi választás.

Az, hogy a főügyész kilenc hónapon át ilyen tortúrán rángatta keresztül az országot, és hogy úgy kellett végigcsinálnia Netanjahunak két kampányt, hogy az ellenzék folyamatosan lebegtethette a korrupciós vádakat – azt sem téve egyértelművé, hogy végső soron mi is a vád! –, a nem demokratikusan megválasztott igazságszolgáltatói hatalmi ág hatalommal való durva visszaélését jelenti a demokratikusan megválasztott miniszterelnökkel szemben. A lecke: a mélyállam bármit megcsinál azért, hogy a populista vezetőket eltávolítsa a hatalomból. Látható, hogy

a mélyállam is durva lépésekre képes a nép által megválasztott vezetőkkel szemben.

Végül érdemes utalni az amerikai béketervre, ami szintúgy lökést adott az egységkormánynak. Az izraeli publikum egy része úgy láthatja, hogy végre felcsillan a béke reménye a Közel-Kelet számára. (Ezzel kapcsolatos kételyeinket már megfogalmaztuk.) A béketerv januári bejelentése előtti amerikai, szaúdi és izraeli lépések és gesztusok már az egységkormány fele mutattak. (Erről korábban itt írtunk).

Netanjahu várhatóan július elején terjeszti ki az izraeli szuverenitást az oslói egyezmény szerinti „C” zóna egyes területeire, körülbelül 130 településre, melynek zsidó többsége van, s ahol már eddig is az izraeli törvények voltak érvényben. Izrael ezzel nem most kezdi az 1967-ben elfoglalt területekre szuverenitásának kiterjesztését, hiszen 1980-ban Kelet-Jeruzsálemet már de jure is a zsidó állam részévé tették.

Erről a magyar politika szemérmesen nem mond semmit, ám fontos látni, hogy a magyar kormány kereskedelmi külképviseletet nyitott nemrég Jeruzsálemben. Bár a magyar médiában gyakran jelennek meg cikkek, amik „telepekként” utalnak a júdea-somroni településekre, itt valójában több tízezres nagyvárosokról van szó, mint például Modi’in Illit, ahol harminc általános iskola és nyolcvan zsinagóga is van. Ezek a települések már nem mennek sehova, így a kérdés nem az volt, hogy Izrael megszünteti-e a „megszállást” az EU és az ENSZ követeléseire hallgatva, hanem hogy mikor is teszi ezeket a területeket hivatalosan is Izrael részévé.

Összesen 53 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Gratulálok és sok sikert a kormánynak!

Bűnözőnek mondják. Tudod, a jogállam! A gyanúsítás még nem az ítélet, ezt szoktátok mondani Czeglédy, sőt annak idején Gyurcsány és társai esetében is.

Netanjahu ha jól tudom, nem a bankszakmában akar elhelyezkedni.

De még egyszer felhívnám a figyelmedet Czeglédyre. Megvolt a vád, erre megkapta az EU lista utolsó helyét, és ezzel kivonták előre minden eljárás alól. A választás után megszűnt a mentelmi joga. De ha mégis elindulna valami, akkor visszahívnak az EP-ből egy képviselőt és az már a párt belügye, hogy a lista hányadik helyezettjét küldik ki helyette. Máris újra megvan a mentelmi jog.

Ez itt történik, nálunk, ezt kéne előbb megbeszélni.

Nem banktisztviselőről van szó, a feddhetetlenség pedig tényekre épül és nem vélelmezett dolgokra. Szóval ne erősködj itt az újabb nick neveden, az kötözködésed stílusát már ismerem egy ideje. Nevet lehet váltani, stílust nehezebb.

De engem változatlanul jobban érdekel Czeglédy ügye, mert ugye, az mégis csak itt, nálunk történik.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés