Van-e szellemi reneszánsz a magyar jobboldalon? Vajon járt-e intellektuális felvirágzással a tízéves Fidesz-kormányzás? Létezik-e még baloldali dominancia a kulturális területen? Erről, valamint a hazai és a nemzetközi konzervatív könyvtermésről is kérdeztünk három prominens magyar gondolkodót.
Szilvay Gergely írása a Mandiner hetilapban.
Több, a jobboldali-konzervatív gondolatkör számára alapvető kötetet jelentetett meg az utóbbi hónapokban a Századvég Kiadó, többek közt G. K. Chesterton angol író munkáit és a konzervativizmus „alapító atyáinak” tartott ír–brit Edmund Burke és francia Joseph de Maistre műveit. Ezek között van, amely még egyáltalán nem jelent meg magyarul, más munkák csak nagyon régen vagy részletekben.
„Ma sokkal inkább cselekvők, mint szemlélődők a jobboldaliak”
A magyar kormányfő állítólag heti egyszer olvasónapot tart, a sajtó pedig kiemelt érdeklődéssel figyeli, mi landol épp az asztalán. Legutóbb Carl Schmitt német filozófusról bontakozott ki vita annak kapcsán, hogy Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke Orbánt Schmitt legjobb tanítványának nevezte. A hazai baloldal rögtön sietett megjegyezni, hogy „náci jogász” múltja ellenére Carl Schmitt a kortárs magyar jobboldal egyik kedvence, arról viszont nem ejtett szót, hogy az 1985-ben elhunyt gondolkodónak nemrég a nyugati baloldal köreiben is komoly reneszánsza volt. Mindebből úgy tűnik, mintha a magyar baloldal nem tudná követni a magyar jobboldalon zajló szellemi folyamatokat. Megkérdeztünk három, a hazai konzervativizmus előző évtizedeire is rálátó magyar gondolkodót, lát-e szellemi pezsgést, és ha igen, miben áll.
A kommunizmustól a Fidesz-kormányig
„A jobboldalon majd mindenki el van foglalva szervezési, vezetési feladatokkal, ami miatt se idejük, se energiájuk nem nagyon van írni – mondja kérdésünkre Molnár Attila Károly eszmetörténész, a Századvég Kiadó vezetője. – Ma sokkal inkább cselekvők, mint szemlélődők a jobboldaliak, hiszen módjuk van cselekedni, és igény is van rá. A pezsgés, ha van is, most a könyvírás helyett inkább szervezetek működtetésében, projektek vezetésében ölt testet.” Azonban – teszi hozzá – az elmúlt egy évben is jelentek meg fontos könyvek Lánczi András, Karácsony András, Körösényi András, Pokol Béla, Megadja Gábor, Békés Márton és Horkay Hörcher Ferenc tollából, nem beszélve a történészekről.
Lánczi András filozófus, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora lát szellemi pezsgést a jobboldalon, főleg a Kádár-rendszer szellemi állapotához képest. Kérdésünkre ő és Horkay Hörcher Ferenc is hangsúlyozza, milyen nehéz helyzetben volt a konzervatív gondolatkör a kommunista diktatúrában.
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie” – jelentete ki a Magyar Nemzeti Múzeumban Tarr Zoltán.
Az uniós pénzekért pedig nagy árat fog fizetni Magyar Péter a szlovák szerző szerint.
Az új miniszterelnök szerint „kifosztotta Magyarországot” a volt kormányfő.
„Kilépésem legfőbb indokai személyi és szervezeti okok, melyek szkeptikussá tesznek a párt megújulását illetően” – fogalmazott Csach Gábor.
Egy biztos, Oroszországban komoly tárgyalópartnerként tekintenek a volt magyar miniszterelnökre.
XIV. Leó pápa mellett említették a volt magyar kormányfőt, mint lehetséges tárgyalópartnert.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter testnevelés órával kapcsolatos mondatait kritizálta a Mandinernek Hal Melinda pszichológus. Szóba került a testnevelés kapcsán az iskolai abúzus, az evés és a kockulás is.
„Ugyanazokat a szavakat használjuk, amelyeket a szánkba adtak. És közben azt hisszük, hogy ez már a mi saját véleményünk.”
