Van-e szellemi reneszánsz a magyar jobboldalon? Vajon járt-e intellektuális felvirágzással a tízéves Fidesz-kormányzás? Létezik-e még baloldali dominancia a kulturális területen? Erről, valamint a hazai és a nemzetközi konzervatív könyvtermésről is kérdeztünk három prominens magyar gondolkodót.
Szilvay Gergely írása a Mandiner hetilapban.
Több, a jobboldali-konzervatív gondolatkör számára alapvető kötetet jelentetett meg az utóbbi hónapokban a Századvég Kiadó, többek közt G. K. Chesterton angol író munkáit és a konzervativizmus „alapító atyáinak” tartott ír–brit Edmund Burke és francia Joseph de Maistre műveit. Ezek között van, amely még egyáltalán nem jelent meg magyarul, más munkák csak nagyon régen vagy részletekben.
„Ma sokkal inkább cselekvők, mint szemlélődők a jobboldaliak”
A magyar kormányfő állítólag heti egyszer olvasónapot tart, a sajtó pedig kiemelt érdeklődéssel figyeli, mi landol épp az asztalán. Legutóbb Carl Schmitt német filozófusról bontakozott ki vita annak kapcsán, hogy Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke Orbánt Schmitt legjobb tanítványának nevezte. A hazai baloldal rögtön sietett megjegyezni, hogy „náci jogász” múltja ellenére Carl Schmitt a kortárs magyar jobboldal egyik kedvence, arról viszont nem ejtett szót, hogy az 1985-ben elhunyt gondolkodónak nemrég a nyugati baloldal köreiben is komoly reneszánsza volt. Mindebből úgy tűnik, mintha a magyar baloldal nem tudná követni a magyar jobboldalon zajló szellemi folyamatokat. Megkérdeztünk három, a hazai konzervativizmus előző évtizedeire is rálátó magyar gondolkodót, lát-e szellemi pezsgést, és ha igen, miben áll.
A kommunizmustól a Fidesz-kormányig
„A jobboldalon majd mindenki el van foglalva szervezési, vezetési feladatokkal, ami miatt se idejük, se energiájuk nem nagyon van írni – mondja kérdésünkre Molnár Attila Károly eszmetörténész, a Századvég Kiadó vezetője. – Ma sokkal inkább cselekvők, mint szemlélődők a jobboldaliak, hiszen módjuk van cselekedni, és igény is van rá. A pezsgés, ha van is, most a könyvírás helyett inkább szervezetek működtetésében, projektek vezetésében ölt testet.” Azonban – teszi hozzá – az elmúlt egy évben is jelentek meg fontos könyvek Lánczi András, Karácsony András, Körösényi András, Pokol Béla, Megadja Gábor, Békés Márton és Horkay Hörcher Ferenc tollából, nem beszélve a történészekről.
Lánczi András filozófus, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora lát szellemi pezsgést a jobboldalon, főleg a Kádár-rendszer szellemi állapotához képest. Kérdésünkre ő és Horkay Hörcher Ferenc is hangsúlyozza, milyen nehéz helyzetben volt a konzervatív gondolatkör a kommunista diktatúrában.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
A miniszterelnök rövid videós összefoglalót osztott meg az EU-csúcs legfontosabb pillanatairól.
Andrij Szibiha ezt nem teszi zsebre.
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
Nem lenne most miről beszélnünk, ha az Európai Unió a jogállamiság és alapjogok védelme keretében bátorkodna szavatolni az őshonos kisebbségek önrendelkezési szabadságát.
Az ellenzék azt hitte, a miniszterelnök menekül, pedig épp most mattolta őket. Schiffer András szerint Orbán Viktor tudatosan váltott, és beállt abba a pozícióba, ami eddig mindig tarolást hozott – miközben Tarr Zoltán egyetlen elszólással leplezte le a Tisza Párt valódi ajánlatát.
Égető kérdések.
„Az, amit Jókai a levert szabadságharc után költői géniuszával cselekedett, az egy második honfoglalás volt” – így búcsúzott az ország Jókai Mórtól.
