Hallgatnak a baloldali megmondóemberek az agyonvert kárpátaljai magyar ügyéről

Beck Zoltán, Puzsér Róbert, Bod Péter Ákos, Iványi Gábor, Jeszenszky Géza, valamint Pottyondy Edina és Szél Bernadett is az aláírók között volt.

„Mindenki tegye meg, ami az ő feladata, és figyeljünk oda, vigyázzunk egymásra” – mondja a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke, aki felhívja a figyelmet: él az 1357-es hívószámú, Nemzeti Összefogás Vonala nevű adományvonal, amelyen egyetlen hívással vagy sms-sel 500 forinttal tudják támogatni a karitatív szervezetek munkáját.
Soltész Miklóssal, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárával, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnökével a karitatív szervezetek munkájáról, a segítés lehetséges módjairól beszélgettünk.
***
Ön a veszélyhelyzetben megalakult Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke. Mi a Tanács feladata, milyen szerepet tölt be a járvány okozta rendkívüli helyzetben?
A hat legnagyobb hazai karitatív szervezet – a Katolikus Karitász, a Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Baptista Szeretetszolgálat alkotja a Karitatív Tanácsot. A törvény úgy rendelkezik, hogy ez a tanács veszélyhelyzet esetén Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsként végzi a munkáját – kiegészülve a BM, a katasztrófavédelem és az EMMI szociális államtitkárságának képviselőivel. Feladatunk a karitatív segítségnyújtás koordinációja. A Tanács egyhangúlag elfogadta, hogy a karitatív szervezetek saját adományvonalait felfüggesztik, helyette
amely a dunai árvíz idején is sikerrel működött. Folyamatosan figyeljük, mire van szükség ebben a korábban nem látott veszélyhelyzetben. Munkánkat az operatív törzs önkéntességet és adományozást koordináló akciócsoportjával együttműködésben végezzük, ami Révész Máriusz kormánybiztos vezet.
Mi a tapasztalat, van hajlandóság az emberekben a segítésre, adományozásra?
Igen, kifejezetten. Az elmúlt évek különböző katasztrófái, krízishelyzetei – például árvizek, vörösiszap-katasztrófa – megmutatták, hogy a magyar társadalom a bajban meg tud mozdulni a jó cél, a bajba jutottak segítése érdekében. Sőt, még aki bajban van, az is igyekszik segíteni, sok szép emberi gesztusról lehetne beszélni. Pár nap alatt is jelentős az érdeklődés a 1357-es közös adományvonal iránt.
Mit ajánl, mi a legjobb módja a segítésbe való bekapcsolódásnak?
Láthatatlan ellenséggel, egy vírussal állunk szemben. Ez megváltoztatja a karitatív segítés, adományozás rendjét is. A legfontosabb, hogy kerülni, illetve minimalizálni kell a személyes találkozásokat. Emiatt
Az elmúlt években jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek országszerte mindegyik karitatív szervezetnél, így a raktárkapacitásuk jelentősen nőtt. Magánszemélyeknek a 1357-es közös adományvonalat javaslom, hiszen egyetlen hívással vagy sms-sel 500 forinttal tudják támogatni a karitatív szervezetek munkáját. Ugyanezt megtehetik a 11711711-22222222 számlaszámra történő utalással is.
Mennyi idővel számolnak, meddig tarthat a koronavírus okozta rendkívüli helyzet?
Erre a kérdésre jelenleg senki nem tudja a választ. Túrázóként jól tudom, hogy ugyan komoly és küzdelmes munka eljutni a hegycsúcsig, de legalább olyan hosszú idő és fáradság lejönni onnan, ráadásul a lefelé vezető úton nagyobb a sérülés veszélye. A járványnak is van csúcspontja és lefutása. Akár hetekről, akár hónapokról van szó, az biztos, hogy hatásai túlmutatnak a veszélyhelyzet időszakán. Éppen ezért fontos a hatékony és professzionális segítség, melyre karitatív szervezeteink jelentik a garanciát.
Mit javasol a lakosságnak, mi a járvány elleni védekezés legjobb módja?
Bármennyire is nehéz, kerülni kell a személyes kontaktust, találkozásokat, különösen az idősekkel és a betegekkel. A kormány és az operatív törzs minden szükséges információt megad, ezek bárki számára könnyen elérhetők. Egyrészt fontos, hogy komolyan vegyük az illetékesek kéréseit, tanácsait, utasításait. Másrészt bízzunk meg a szakembereinkben, legyen szó tisztifőorvosról, ápolóról vagy a karitatív szervezetek munkatársairól.
Kedden mutattuk be Herczegh Anita asszonnyal, a köztársasági elnök feleségével, a Máltai Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövetével a „Munkatársi-Önkéntes Igazolványt”, melynek létrejötte és felmutatása szintén a karitatív szervezetek iránti bizalmat, illetve az idősek, segítségre szorulók biztonságát hivatott segíteni.
A vírus elleni harc mindenkitől sok lemondást követel meg. Milyen hatással lehet az otthonmaradás a családokra, az egyes családtagok lelkére, életszemléletére?
A járvány miatti veszélyhelyzetet és annak negatív hatásait nem szabad lebecsülni. Ugyanakkor az otthon maradás komoly lehetőség is. A rohanó hétköznapokban jóval kevesebb időnk volt egymásra. Most viszont több az időnk beszélgetni, egymást meghallgatni, játszani a gyerekekkel. Ugyanez igaz a személyes hitre és az imádságra is. Biztosra veszem, hogy az emberi törékenység megtapasztalása sok embert elgondolkodtat. Sokakban kezd megváltozni a kép például a sokszor kritizált egészségügyi dolgozók vagy pedagógusok munkájáról. Nyilván érthető, amikor a gyermekét védő szülő vitatta egy tanári beírás jogosságát, de szerintem átértékelődik, mit gondolunk például a tanári hivatásról.
A járvány elmúltával nagy öröm lesz újra találkozni családtagjainkkal, barátainkkal, közösségeinkkel, újra megölelni egymást. Hiszem, hogy ez az időszak felértékeli a személyes kapcsolatokat és összességében szeretetteljesebb légkör alakul ki az országban.