Ma évtizedek óta először fog űrhajó elhaladni a Hold mellett

Az Orion négyfős személyzetével magyar idő szerint este hétkor fog elhaladni a Hold mellett, amit az interneten élőben lehet majd követni.

Alapvető emberi jog, hogy aki akarja, annak lehessen gyereke; és bűn, hogy a káros vegyi anyagok elveszik tőlünk ezt a jogot. A Műanyagdetox című mozi bőven kínál gondolkodnivalót e téren.

„Szó szerint mindenben műanyag van, folyamatosan fogyasztjuk. A fogkeféd műanyagot juttat a szádba. Rágózol? Az is műanyag. A ruhád poliészter, ami műanyagból készül. (…) Ahogy fejlődik a technológia, egyre több a dolgokban a műanyag, és így a testünk is egyre inkább tele van vele. Ettől összemegy a férfiak pénisze, a heréi, csökken a spermiumszámuk, a nők körében meg egyre több a vetélés is” – erős mondatokkal indít a Műanyagdetox című dokumentumfilm.

És később sem hagyja, hogy kényelmesen hátradőljünk, mondván, szerencsére felismertük a problémát, és most már az egész világ együttesen dolgozik a megoldáson. Sőt, éppen az ellenkezője történik: a műanyagiparban érdekelt nagyvállalatok nyilván nem fogják a profitjukat veszélyeztetni holmi tudósi riogatás miatt; mi, felhasználók pedig nehezen tudjuk elképzelni, hogyan élhetnénk a minket körülvevő instant kényelem nélkül – jobb esetben az újrafelhasználás hamis narratívájával nyugtatva magunkat. Pedig – hangzik el egy ponton – nem önmagában a műanyag a hibás, hanem annak az 1950-es években elterjedt előállítási módja, amikor is az addigi kiindulópont természetes anyagokat felváltotta a szintetikus út, azaz a formálhatóságot és tartósságot növelő káros kémiai anyagok, különösen a ftalátok és a biszfenolok használata.

Hogy ezzel milyen szellemet engedtünk ki a palackból, arról viszont a mai napig kevés fogalmunk van. Pláne az átlagembernek, aki csak a konyhájában annyi műanyagot használ, amennyi már önmagában ártalmas lehet; nem beszélve az ugyancsak hétköznapi szépségápolási és tisztálkodási szerekről, gyerekjátékokról, illatosítókról és a többiről.
„A műanyagok körbevesznek minket, lenyeljünk ezeket, felszívódnak a bőrünkön keresztül, belélegezzük őket.”
A Műanyagdetox pedig nem kevesebbet állít, mint hogy ezzel az emberiség jövője is veszélybe kerül, mi több, „a fajunk fennmaradása szempontjából talán ez az egyik legfontosabb globális krízis ma”. Legalábbis Shanna Swan környezeti és reproduktív epidemiológus szerint, aki több évtizedes kutatásai alapján bizton kijelenti: ha a mostani világtendencia folytatódik, a férfiak eddig is meredeken csökkenő spermiumszáma 2045-re elérheti a nullát. Mindezt tetézi a vetélések számának növekedése, a férfi nemi szervek abnormalitásainak gyakoribbá válása és a lányok bizonyos rákfajtákra hajlamosító korai pubertása.
A kutató úgy véli, az összefüggés e folyamatok és a szervezetünkben, sőt már a szüleink, nagyszüleink szervezetében is felhalmozódott vegyi anyagok között nem kérdés többé. Hogy a megoldást elhozhatják-e az olyan megszállott szakemberek, mint ő vagy a filmben mások mellett megszólaló zöldkémikus, a ruhaipart alapjaiban megváltoztatni akaró tervező vagy a civil aktivisták, nem tudni. A komoly témán kevés gyakorlati tanáccsal, felületes széttartással, de gondolatébresztően végigszaladó Műanyagdetox némi reményt azért kínál ez ügyben, amikor a Swan felügyeletével műanyagelvonásba kezdő meddő párok tagjai közül végül többen is sikerrel járnak.
Műanyagdetox. Rendezte: Josh Murphy és Louie Psihoyos. 2026. Megtekinthető a Netflixen.
Nyitókép: Netflix