Mi az a hantavírus és kell-e új világjárványtól tartani – virológus válaszolt a Mandinernek

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, már három áldozatot szedett a hantavírus egy holland luxushajón, a Hondiuson, de a fertőzés vélhetően már Európában is megjelent, miután egy KLM-légiutas-kísérő kapcsolatba került azzal a 69 éves holland nővel, aki szintén a hajón utazott, majd Johannesburgban kórházba került, és a vírus következtében életét vesztette.

Mi a hantavírus, kell-e miatta esetleg nagyobb járványtól tartani? Ezekre a kérdéseinkre Rusvai Miklós virológus válaszolt. 
„A hantavírusok világszerte elterjedtek, valamennyi földrészen jelen vannak. A vírus elnevezése egyébként Koreából származik, még a koreai háború idején a Hantan folyó mellett az amerikai katonák fertőződtek meg először vele, náluk mutatták ki a jelenlétét”.

A szakértőtől megtudtuk, hogy hantavírusok rendszeresen előfordulnak Magyarországon is. „A különböző hantavírusok megbetegítő képessége, valamint tünetei és következményei változatosak. Nálunk a kevésbé komoly fertőzést okozó vírusok szoktak megjelenni, amik elsősorban vesekárosodást idéznek elő, de sajnos idehaza is követelt már emberéletet a fertőzés” – idézte fel Rusvai.

A virológus az elmúlt napok híreire reflektálva elmondta, hogy 

Elhangzott, hogy leggyakrabban a fertőzés forrásai vagy hordozói a rágcsálók. Idehaza a sárganyakú erdei egér a fő hordozója. „A Belgrád-Dobrava és a Puumala változatot a vadon élő rágcsálók hordozzák térségünkben, míg az andokit a dél-amerikai kontinensen fellelhető állatok, valószínűleg tőlük fertőződtek meg az utasok, akik a hajóra felszállva megbetegedtek, illetve továbbadták a vírust utastársaiknak, a személyzet tagjainak, valamint a hajóorvosnak” – ismertette.

Rusvai Miklós arról is beszélt, hogy a vírus lappangási ideje meglehetősen hosszú: 2-4 hét is lehet, általában 3 hét után jelentkeznek a tünetek. Tehát a hajón tartózkodók még a beszálláskor nem mutattak tüneteket, majd zárt társaságban, az asztaltársaságban adták tovább a fertőzést. 

Ezek mind következményei a fertőzésnek, de az, hogy éppen melyik szervben van a klinikai tünetek súlypontja, az a vírusvonaltól függ” – magyarázta.
 

Vírusok mindenhol vannak

Érdeklődésünkre, hogy esetleges külföldi útjainkat, nyaralásunkat a vírus miatt esetleg át kell-e szerveznünk, a szakértő azt felelte, hogy vírusok mindenütt vannak, mindenütt okozhatnak fertőzést. Felidézte, hogy nemrég a nyugat-nílusi vírus megjelenése is – melyet szúnyogok terjesztenek – pánikot okozott, de arról a betegségről tudni érdemes, hogy a mediterrán térségben, Olaszországban, Spanyolországban vagy Görögországban rendszeresen előfordul, és minden évben meghal miatta néhány tucat ember. 

A körülöttünk lévő természet és a különböző állatfajok hordoznak vírusokat, melyek áttevődhetnek az emberre, azon túl, hogy emberekben jelenlévő kórokozókkal is számolnunk kell. „Sajnos időről időre a természetből is fertőződhetünk, ezzel meg kell »barátkozni«, el kell fogadni. Amennyire lehet óvatosnak kell lenni, a személyi higiéniára figyelni kell, az étkezéseknél különösen, de teljesen elkerülni nem tudjuk. De ha kimegyünk az utcára, akkor is bármikor elüthet bennünket egy autó vagy fejünkre eshet egy tégla. Körülbelül ezeknek a vírusfertőzéseknek is nagyjából ennyi a valószínűsége: 

 – fogalmazott a szakember.

Kell-e világjárványtól tartani?

Végül arra a kérdésünkre, hogy kell-e attól tartani, hogy a hantavírus is világjárvánnyá növi ki magát, a virológus határozottan kijelentette, hogy nem, mert ez a vírus továbbra sem fertőz olyan mértékben.

„Fertőző, de nem ragályos. Fontos különbséget kell tennünk az influenza, a COVID, vagy olyan betegségek között melyek nem ragályosak, tehát emberről emberre nehezen terjednek. A hantavírus esetében az andoki variáns kicsit jobban terjed, de meg kell jegyezni, hogy most azért beszélhetünk több esetről, mert a fertőzöttek és az elhunytak egy zárt közösségben, egy hajón utaztak/utaznak, viszonylag szorosan összezárva. Ugye többek között egy házaspár tagjai, illetve az asztaltársaságuk és az őket ellátó személyzet tagjai fertőződtek meg. A 69 éves holland nő pedig kiszállt Szent Ilona-szigetén, átment repülőgéppel Johannesburgba, és onnan akart Hollandiába hazatérni, már fertőzötten. A nemrég kórházba került légiutas-kísérő nem engedte az idős nőt felszállni a repülőgépre, és az akkori kontaktus során fertőződhetett meg. 

 – magyarázta a virológus. 

Rusvai Miklós végül ugyancsak kérdésre válaszolva azt is elárulta, hogy a hantavírus ellen nincs jelenleg gyógykezelés, sem vakcina, csak a tüneteit tudják kezelni. Legyen szó lázcsillapításról vagy súlyosabb esetben dialízisről. 

Nyitókép: X-fotó