Kövér László: Egy új közép-európai egységben „kell feloldanunk ellentéteinket”

2020. február 28. 22:24
Egyetlen módon lehet meghaladni Trianon sokkját, ha egy új közép-európai egységben „oldjuk fel ellentéteinket” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke.

Egyetlen módon lehet meghaladni Trianon sokkját, ha egy új közép-európai egységben „oldjuk fel ellentéteinket” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken Nagykanizsán, a helyi református egyházközség által szervezett fórumon. Kövér László kiemelte, soha nem volt olyan reményteljes egy új közép-európai együttműködés indítása, mint most, 2020-ban. Ennek az a célja, hogy kölcsönösen „tekintettel legyünk egymás érdekeire, de segítsük is egymást” a nemzeti érdekek megvalósításában – tette hozzá. A Hella Ferenc református tiszteletes és Balogh László (Fidesz-KDNP) polgármester részvételével zajló beszélgetésen a házelnök azt fejtegette: nem érdekünk az, hogy a mi megemlékezésünk a 100. évfordulón okot adjon mások számára a gyűlölködésre.

„Múlóban van” a trianoni döntés okozta trauma, ennek egyik oka, hogy az idő múlásával az új generációknak már nincsenek olyan személyes élményeik, amiket a nagyszüleik átéltek és elmeséltek volna nekik - mondta a házelnök, hozzátéve: „amikor megszűnik ez a személyes kapcsolat, akkor van baj”, ezért sokkal több hárul a politikára, a kultúrpolitikára, az oktatásra. Erőfeszítéseket kell tenni, hogy ez a tudás, tapasztalat, élmény átadódjon, éppen ez a Nemzeti alaptantervről (Nat) szóló viták tétje is – közölte az Országgyűlés elnöke. „Akik a Nat-ot bírálják, azoknak valójában az a bajuk, hogy ez nemzeti”, azt a célt tűzi ki, hogy Magyarországon a közoktatásból kikerülő minden gyereknek legyenek olyan ismeretei, élményei, „ami alapján magára ismer a határon túli magyarokban” is. Olyan kulturális örökséget kapjanak, „ami egy nemzetté tesz bennünket a következő száz évben is” – mondta Kövér László.

A házelnök közölte: szeretnék folytatni a nemzet határok feletti egyesítésének programját, hogy – függetlenül a határoktól – „úgy szőjük össze a szétvágott közösségeknek az életét a magunkéval, mintha egy határon belül élnénk”. Nagyon sok múlik azonban az utódállamok politikai elitjeinek hozzáállásán, ezért is vagyunk kényes helyzetben a 100. évforduló kapcsán. Kitért arra: azok az államok, „amelyek részesültek a száz évvel ezelőtti koncból”, Ausztria és Románia kivételével ma már nem léteznek abban a formában, mint akkor. „Ők már nem tudnak olyan teljes szívvel ünnepelni, mint ahogy mi gyászolunk”, és nem is szeretnénk kiprovokálni, hogy „újból belénk mélyesszék a karmaikat”, mert őszintén törekszünk az együttműködésre – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Kövér László arról is beszélt, hogy a határokon átnyúló nemzetegyesítési programhoz nincs szükség új jogszabályokra, ezeket - mint tíz éve a nemzeti összetartozásról szóló törvényt – már megalkották. Ma a gazdasági kapcsolatok élénkítése van napirenden, ennek része, hogy szinte minden szomszédos országban folyik olyan gazdaságfejlesztési program, amely a határon túli magyarokat támogatja magyar költségvetési forrásból. Kiemelte, intenzív a gazdasági kapcsolat Romániával és Szlovákiával, de Lengyelországgal is, a határokon túl pedig óvodák, iskolák, bölcsődék felújítása is zajlik, ami hihetetlenül fontos. A szomszédos országokkal való szorosabb kapcsolat érdekében akár javasolni lehetne, hogy leginkább a határok közelében második idegen nyelvként a szomszéd ország nyelvét tanulják a diákok a nemzetek közötti megértés jegyében – jegyezte meg a házelnök.

A politikus szót ejtett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról, amelynek legközelebbi, márciusi ülésén a trianoni döntés évfordulója alkalmából szeretnék egy dokumentumban összefoglalni, hogy hová is jutottunk száz év alatt. Ezzel azt a kezdeményezést kívánják támogatni, hogy az európai fórumokon tűzzék napirendre az őshonos kisebbségek jogainak témáját. Kövér László arról is kifejtette a véleményét, hogy a Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók védelméért indított európai polgári kezdeményezést további direkt politikai eszközökkel már nem lehet segíteni. Az Országgyűlés az ellenzéki pártok egyetértésével határozattal hívta fel a figyelmet arra, hogy minél többen támogassák ezt a polgári kezdeményezést, amelynek keretében május 7-ig hét országból egymillió aláírást kellene összegyűjteni.

(MTI)

Összesen 46 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem, moslékék azt mondják, h. a határon túli magyar boldoguljon, ahogy tud, a forrásokra a határon belül van szükség. Állampolgárság, szavazati jog nuku.

A Fidesz a minden magyar felelős minden magyarért elv alapján kormányoz.

"Kövér László: Egy új közép-európai egységben kell feloldanunk ellentéteinket"

De, ha lehet, a labancokat hagyjuk ki belőle.

(Ez a tökéletlen fórummotor a mandi SAJÁT cikkeinek a karaktereit sem fogadja el. No nomment...)

Látom elég sokan nem idomultak a 100 éves helyzethez. Kövér László
gondolata mögött az húzódik meg, hogy egy ökológiailag egységes
terület ökonómiailag is egységesség váljon és önállóan képviselje
saját érdekeit.

Vegyük észre, hogy ebben a területi egységben a magyarság a
legerősebb létszámú közösség, centrális helyzetben van és az
egyetlen, amely képes gazdaságilag behatolni a perifériakra minden
irányban. Ez nemzetbiztonsági érdek, amit a periféria államok is
nagyon jól tudnak. A hatékonyság igénye rá fogja kényszeríteni őket
erre az útra, ha tetszik nekik, ha nem.

Kövér valószínűleg az idő tompító hatására gondolt. Nagyszüleim Erdélyből menekültek, nekik végig fájó seb maradt. Anyám már Pesten született, amikor visszatért Erdély a barátnőivel azonnal ment le Gyergyóba. Az én első külföldi utam is oda vezetett, gyerekeimé is. Látnom kellett később azonban azt, hogy "nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba". Amikor először jártam ott Marosvásárhely még teljesen magyar város volt, mára azonban "hála a tömbházaknak", nagyon vegyessé vált. Ottani rokonaim is ezt mondják.

Mit felejtsenek el azok, akiknek a nagyanyjuk mondta el, hogy a tanítónője sírva mondta el osztályának, mi történt akkor Trianonban? Ez már a génjeinkben van.

Nem felejteni kell, hanem amin lehet, felülemelkedni, akikkel lehet, együttműködni a közös, volt szovjet blokkbeli országok érdekeiért.

A Nyugatnak nem kellünk partnernek, nem is csoda, más a német, svéd, holland életszínvonal, mint a magyar. Ők tényleg kizárólag önérdekben gondolkodnak, nem vagyunk egy súlycsoportban. Az a lényeg számukra, h. mit és hogyan lehet kivinni. Most kevesebbet, mint Ripacsék alatt, ezért van az Orbán kormány alatt demokrácia deficit.

Meg kell próbálni. Viszont VAN, amin NEM lehet felülemelkedni, ez a nyílt magyar, magyar nyelv és kultúra ellenes kormányzás.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés