Nem volna szerencsés felülni az euróvonatra

2020. január 23.
Oláh Dániel
Mivel járhat a német gazdaság lassulása? Mit üzen Oszkó Péternek és Matolcsy Györgynek? Mikor lesz magyar euró? Mihez kezd a kormány a kórházak adósságával? Valóban kudarc a kormányzat lakáspolitikája? Varga Mihály pénzügyminisztert kérdeztük.

 

VARGA MIHÁLY
1965-ben született Karcagon. Közgazdász, a Fidesz országgyűlési képviselője, Magyarország pénzügyminisztere, a 2019-es Befolyás-barométer szerint hazánk nyolcadik legbefolyásosabb személye.

Oszkó Péter szerint nyilvánvaló, hogy nem folyik kontármunka, az ötszázalékos gazdasági növekedés alapján racionális kormányzás zajlik. Pálfordulás?

Ezt nem tudom. (Nevet) Oszkó Péterrel ismerjük egymást régóta, és azt a fekete pontot, amit begyűjtött nálam, részben jóvátette ezzel a nyilatkozattal. Annak idején egy neki személyesen küldött sms-emet nyilvánosságra hozta, ami ilyen típusú kommunikációban nem elegáns. Örülök annak, ha egy előző kormány pénzügyminisztere is úgy gondolja, normális és jó munkát végzünk.

A kritikusok szerint viszont nem sikerül a visegrádi országokhoz felzárkózni, lassan Románia is lehagy minket. Ez az ellenzéki sajtó fake newsa, aminek ellentmondanak a gazdasági tények. Vonzóbbak a magyar, mint a román fizetések, sok román munkavállaló dolgozik Magyarországon, nem hallok tömeges átjárásról tőlünk Romániába. A visegrádi négyekhez vissza tudtunk zárkózni, és vannak területek, ahol mi vezetjük a csoportot. Megszűnt a 2010 előtti méltatlan helyzet, hogy lenézett sereghajtók voltunk ebben a körben. Több szempontból is mintát adunk ezen országoknak. A csehek után itt a legalacsonyabb a munkanélküliség, a tavalyi gazdasági növekedés nálunk volt a legmagasabb. Miközben a legutóbbi negyedéves növekedés hazánkban 5 százalékos volt, Csehországban 2,5, Szlovákiában 1,8, Lengyelországban 4 százalék fölötti. Nincs szégyenkeznivalónk, de a korábbi elhibázott gazdaságpolitika miatt tíz év munkába telt, mire Magyarország újra az őt megillető helyre került a régióban.

Azt is halljuk, hogy a gazdasági növekedés nem fenntartható.

A többség már levette a lejátszóról a 2014–2015-ig használt egyenlemezt. A 2018-as és a 2019-es növekedés is bizonyította, hogy nem egyoldalú a folyamat, egyre több iparág teljesít jól, a felhasználói oldalon pedig a fogyasztás és az export növekedése is javítja a kilátásokat. Egyre több külföldi beruházó gondolja, hogy a magyar gazdasági kilátások miatt megéri itt beruházni.

Továbbra is a nyugatihoz képest alacsonyabb bérek miatt érkeznek külföldi befektetők Magyarországra?

Van, aki ezt is mérlegeli, de a hosszú távra érkezőknek nem ez a legfontosabb szempont. A külföldi befektetők látják, hogy Közép-Európában alacsony munkanélküliség, sőt néhány területen hiány van, és a munkaerőt egyre inkább meg kell fizetni. Amikor éveken át tíz százalék felett növekednek a bérek, akkor egyre kisebb szerepet játszik az a bérelőny, amely korábban meghatározó vonzerőnk volt. A politikai és gazdasági stabilitás, a földrajzi elhelyezkedés, a kiszámítható gazdasági környezet az, ami miatt a befektetők Magyarország mellett döntenek.

Fotó: Földházi Árpád

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés