Hunyadi János-szobrot avattak Belgrád mellett

2019. július 22. 12:56
Zimonyban halt meg Nándorfehérvár hőse, így nemcsak a csatának, hanem egész életének állít emléket a Duna-parti szobor.

Hunyadi János egész életét a haza védelmére és az oszmán hadak kiűzésére tette fel, az általa vezetett nándorfehérvári diadalt követően a béke és az újjáépítés korszaka következhetett - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök hétfőn a Belgrádhoz tartozó Zimonyban, ahol szerb hivatali kollégájával, Aleksandar Vuciccsal együtt vett részt Hunyadi János szobrának felavatásán.

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy Hunyadi János zimonyi szobra felett két jelképes tárgy látható. „A kereszt a legendás hadvezér Európa védelméért hozott áldozatát, a harang az európai összefogást és a Hunyadi vezetésével aratott diadalt hirdeti” – emelte ki. A törökök tetteit látva Hunyadi János leghőbb vágya a törökök kikergetése Európából, Szerbia, valamint a Balkán területének felszabadítása volt – húzta alá.

Közös diadal volt a csata

Rámutatott, hogy 1456 nyarán, amikor a veszély Nándorfehérvár felé közeledett, Hunyadi hajóhaddal érkezett a Duna zimonyi szakaszára, ahová a most felavatott szobra tekint. „Jött, hogy szétzúzza a török hadiflotta gályáit. Dereglyéit szerb sajkások segítették. Magyarok és szerbek e csata megnyerésével utat nyitottak a szorongatott Nándorfehérvárhoz” – hangsúlyozta a magyar államfő.

Hozzátette, hogy a történelmi győzelem után a törökök 65 éven át meg sem kísérelték Nándorfehérvár ostromát, ez pedig katonák ezreinek és Hunyadi Jánosnak volt köszönhető, akik életüket adták a vár védelméért.

Áder János aláhúzta, hogy „a minden délben megkonduló – először csak könyörgésre felszólító, majd a győzelemért hálát adó – harangok immáron 563 éve emlékeztetnek minden európait Hunyadi János és Nándorfehérvár védőinek bátorságára, hősiességére, áldozatvállalására, hitére”. A magyar köztársasági elnök végül azzal zárta szavait, hogy „Hunyadi János, Kapisztrán János, Szilágyi Mihály és minden nándorfehérvári hős emléke mindörökre legyen áldott”.

Két nép öröksége

Aleksandar Vucic szerb államfő felszólalásában úgy fogalmazott, nagyobb megtiszteltetés nem is érhetne egy hadvezért, mint hogy több nemzet is magáénak vallja, mint ahogy Hunyadi Jánost magukénak vallják a szerbek és a magyarok is. Mint mondta: a törökverő mindannyiunk szabadságáért harcolt, ő volt a középkor legnagyobb hadvezére.

Vucic kiemelte, Hunyadi János vágya mára teljesült, a szerbek és magyarok együtt, közös célokért, közös érdekekért harcolnak. „Számunkra ma az a fontos, hogy a nemzetek tisztelik és segítik egymást. Boldog vagyok, amikor együtt látom lengeni a szerb és a magyar zászlót, mindkettő a miénk, és ez mindig is így lesz” – húzta alá a szerb elnök.

Emlékeztetett arra, hogy a két ország vezetésének köszönhetően néhány év alatt sikerült a viszonylag rossz viszonyból soha nem tapasztalt jó kapcsolatot kiépíteni. Mindezért háláját fejezte ki Áder János államfőnek, Orbán Viktor miniszterelnöknek és Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének, aki segített hidat képezni a szerbek és a magyarok között. „Éljen Szerbia és Magyarország barátsága” – húzta még alá Aleksandar Vucic.

Hat év alatt lett valóság az ötletből

Annak ötlete, hogy a szerb fővárosban szobrot állítsanak Hunyadi Jánosnak, 2013-ban merült fel. Az emlékműállítást a Professzorok Batthyány Köre kezdeményezte, és a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. támogatásával valósult meg.

Hunyadi János egészalakos bronzszobra Madarassy István Kossuth-díjas szobrászművész koncepciója alapján készült el. Az emlékmű megközelítőleg 40 millió forintba került. A jövőben a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács, valamint Belgrád város önkormányzata közösen gondozza az emlékművet.

Hunyadi János egyik kezében kard, a másikban pajzs van, ami egyszerre jelképezi a támadást és a védekezést, az emlékművön emellett megjelenik a kereszt és a harang az áldozathozatal, az összefogás és a diadal jelképeként. A talapzaton magyar és szerb nyelvű felirat hirdeti a törökverő tetteit.

Hunyadi Jánosnak Szerbiában eddig csak egy mellszobra volt, amely a nevét viselő csantavéri általános iskola udvarában található. Belgrádban két utca is viseli a törökverő hadvezér nevét.

A szerbek Hunyadi Jánost Sibinjanin Jankóként ismerik, és nevét a szerb emberek körében legalább akkora tisztelet övezi, mint a magyarokéban. A nándorfehérvári csatát – amikor a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira – a szerb történelemkönyvek a törökök ellen Hunyadi által vezetett magyar-szerb közös küzdelemnek nevezik. Hunyadi János Zimonyban halt meg pestisben, így nemcsak a nándorfehérvári csatának, hanem a hadvezér egész életének is emléket állít a zimonyi Duna-parton felállított szobor.

A szoboravató után Áder János és Aleksandar Vucic közösen koszorúzta meg a nándorfehérvári diadal emlékművét az egykori várban, a Kalemegdánon.

(MTI)

Összesen 74 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szép tőlük ahhoz képest, hogy Mohács után a szerbek török-szövetségben már a magyarok ellen harcoltak.

Legenda vagy valóság?

„1409-es oklevél tanúsága szerint Zsigmond király Serbe fia Vajknak adományozta Hunyad várát, így lett ő „hivatalosan” a Hunyadiak őse, de a sors ennél kalandosabb. 1437-ben, amikor Zsigmond király meghalt, nem volt fia. A lányát még életében hozzáadta Habsburg Alberthez, aki pestisben meghalt. A magyar köznemesség úgy döntött, hogy elég volt a Habsburgokból, és elhozták I. Ulászlót, egy 14 éves Jagelló herceget Székesfehérvárra, hogy megkoronázzák.

De mire megérkezett, a királyné megszülte Albert utószülött fiát, Lászlót, és őt akarta a trónra ültetni. Ezért udvarhölgyével ellopatta a Visegrádon őrzött Szent Koronát, és megkoronázták a síró csecsemőt. A csecsszopóra nem lehetett kormányzati ügyeket bízni, Ulászló pedig négy év múlva a várnai csatában meghalt. Hunyadi János török elleni vitézkedéseit látva a főnemesség őt választotta kormányzóvá. Amikor V. László király nagykorú lett, Hunyadi lemondott, a király pedig megjutalmazta, a Beszterce grófja címet adta neki.

Vajdahunyadon, a Mátyás-loggiának az egyik freskóján látható egy ötszáz éves kép: egy térdelő nő gyűrűvel a kezében: Morzsinai Erzsébet, aki együtt töltött egy éjszakát Zsigmond királlyal, és kapott tőle egy gyűrűt, hogy ha következménye lenne az éjszakának, a gyűrű felmutatásával igazolható a gyermek. A festmény lehetséges megfejtése, hogy Hunyadi János nem más, mint Zsigmond király „bal kézről” született fia, Feiszt György szerint ez magyarázza rendkívüli karrierjét is. Hiszen a sztori lehetne egy pletyka is, de úgy véli, egy ilyen festményt ép bőrrel nem úszott volna meg a készítője, ha nem lenne valóságalapja.

Ezt erősíti az is, hogy Zsigmond Hunyadi Jánost vitte magával Rómába a császárkoronázásra, nem a feleségét, nem a lányát. Hunyadi csak látszólag jött a semmiből, Serbe fia Vajk „gyereke” nem véletlenül került a király környezetébe. Rátermett ember volt, kiválóan értett a hadvezetéshez, lovagi harcmodort tanult, és mire a kettős királyválasztás megtörtént, már sokat bizonyított, már az övé volt a vajdahunyadi vár… Ilyen karrier egyébként nincs – mondja a kutató –, ha ő nem Zsigmond király fia lett volna, nem vihette volna ilyen sokra, és az unoka, Mátyás sem lehetett volna király.”

https://www.vaol.hu/kozelet/he..

2006-hoz képest azért ez előrelépés.

A nándorfehérvári diadal 550 éves évfordulóján, 2006. július 22-én ott voltam a Kalemegdánon.
Szép megemlékezés volt, a délvidéki magyarok szervezték.
A szerbek immel-ámmal képviselték magukat (fővárosuk polgármesterével), és sajnos, meghívták a török nagykövetet is. A hivatalos megemlékezést követően, délután két magyar történész tartott kiváló előadást 1456-ról: az egyik magyarul – a magyar megemlékezőknek, a másik szerbül – a jóval kisebb számú szerb érdeklődőknek. A Kalemegdán kis múzeumában (2 kis szoba az egész) nem volt semmiféle 1456-ra emlékező kiállítás, és a szerb fővárosban sem volt nyoma megemlékezésnek.
Az általam megkérdezett szerb fiatalok a vállukat vonogatták, és azt mondták, hogy 1456-os győzelem "magyar ügy".

A végtelenül elvakult, ostoba kormánypárti fórumozók számára
egy velük ellentétes véleményen lévő csakis-csakis "libsi-bolsi" lehet.
Na, ilyen elvakult kormánypárti vagy te is, tatuska.

Egyébként igen kíváncsi vagyok,
hogy a ma a nemzeti érzelmükkel hivalkodók közül
vajon hányan voltak ott a Kalemegdánon, 2006. július 22-én,
az 550 éves évfordulós megemlékezésen.
Megjegyzem,
a Fidesz és a KDNP "nagyjai" nem voltak ott...

Egy kalodába oda állítanám a műve mellé.
Pellengérre.
Mellé meg, aki a 40 millát átutalta neki.
Legalább egy egész alakos szobrot öntött volna.
Úgy látszik kellett a zsé másra is.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés