Jogászok szerint a kérdés immár az, hogy ki határozza meg e közös értékek konkrét tartalmát az Európai Unióban – írta az osztrák Exxpress.
Mint ismert, az Európai Unió Bírósága múlt héten elkaszálta a magyar gyermekvédelmi törvényt. Az ítélet azonban nem csupán Magyarország szempontjából jelentős: az osztrák sajtó szerint olyan jogértelmezési irányt vet fel, amely az egész Európai Unió működésére hatással lehet – írta a Magyar Nemzet.
Hozzátették, hogy a testület döntésében nem kizárólag konkrét uniós jogszabályokra hivatkozott, hanem az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére is, amely az unió alapértékeit
– az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot és az emberi jogokat – rögzíti.
Ez a lépés azonban számos jogász szerint új helyzetet teremt: a kérdés immár az, hogy ki határozza meg e közös értékek konkrét tartalmát – tette fel a kérdést az osztrák Exxpress.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Unió Bírósága döntött, többé nem védi törvény a magyar gyermekeket az LMBTQ-propaganda ellen. Próbálkozik-e jogorvoslati lehetőséggel a Tisza-kormány a gyermekvédelmi törvény ügyében?
Mint írták, a döntés egyik legtöbbet vitatott eleme, hogy a bíróság a 2. cikket önálló jogi mérceként alkalmazta, nem csupán értelmezési segédelvként. Eddig az uniós joggyakorlatban ez a rendelkezés inkább háttérszabályként szolgált, amely más normák értelmezését segítette. Most azonban önállóan is megállapíthatóvá vált a megsértése.
Egyes jogtudósok szerint ez jelentős elmozdulás: ha egy általánosan megfogalmazott értékrendszer közvetlen jogi hivatkozási alappá válik, akkor annak tartalma szükségszerűen értelmezés kérdésévé válik – vagyis végső soron a bíróság hatáskörébe kerül – magyarázták.
Idézték a kritikusokat is, akik úgy vélik, hogy
az ítélet közelebb viszi az uniós intézményrendszert ahhoz, hogy a bíróság ne pusztán jogértelmező, hanem ténylegesen jogalakító szerepet töltsön be.
Egy jogállamban a normák meghatározása hagyományosan a demokratikusan megválasztott törvényhozók feladata. Ha azonban a bíróság határozza meg az alapértékek konkrét jelentését, akkor elmosódhat a határ a jogalkotás és a jogértelmezés között – ismertették a cikkben.
Ennél a pontnál emlékeztettek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász nyilatkozatára is, aki a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott, hogy
az Európai Unió Bíróságának ítélete nem csupán jogi, hanem politikai kérdéseket is felvet.
Miközben Németországban vagy Franciaországban is szigorú szabályok védik a kiskorúakat, Brüsszel csak Magyarországgal szemben alkalmaz kőkemény szankciókat – hívta fel a figyelmet.
A bíróság ugyan megpróbált korlátot szabni saját hatáskörének azzal, hogy csak súlyos és tartós jogsértések esetén tartja alkalmazhatónak a 2. cikket, ám e küszöb meghatározása nem szerepel explicit módon a szerződésekben. Így annak tartalma és alkalmazása szintén a bíróság értelmezésétől függ – hangsúlyozták.
A cikkben azt is kiemelték, hogy Európai Unió működésének alapelve, hogy csak azokon a területeken járhat el, amelyekre a tagállamok felhatalmazták. A gyermekvédelem és a családpolitika hagyományosan nemzeti hatáskörbe tartozik.
A mostani döntés azonban azt a benyomást kelti, hogy az uniós jog – az értékekre hivatkozva – ezen a területen is érvényesülhet.
De a lap szerint
az ítélet egy másik fontos következménye a nemzeti alkotmányos identitás helyzetének átalakulása lehet.
Az uniós szerződések ugyanis kimondják, hogy az EU köteles tiszteletben tartani a tagállamok alkotmányos sajátosságait. A mostani értelmezés azonban azt sugallja, hogy ez a védelem csak addig érvényes, amíg a nemzeti szabályozás összhangban áll az uniós értékekkel – azok értelmezését pedig a bíróság végzi – olvasható a Magyar Nemzetben.
Összegzésként arra is kitértek, hogy bár ez az ügy közvetlenül Magyarországot érinti, a döntés következményei minden tagállamnak relevánsak lehetnek.
Az alapvető kérdés ugyanis nem kizárólag az adott törvény megítélése, hanem az, hogy ki határozza meg az Európai Unió működésének alapjait.
A vita így egyre inkább elvi síkra terelődik: az európai integráció jövője szempontjából kulcskérdés, hogy az uniós értékek értelmezése milyen mértékben marad politikai, illetve válik jogi – és ezen belül bírói – kérdéssé – tették fel a kérdést.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Mint ahogy a Karmelita Kolostor, az egész Budai Vár, ingatlanokkal és ingóságokkal, épületekkel és festményekkel, nem a kormányé, nem Orbán Viktoré (voltak), hanem a magyar államé.
Újabb törésvonal jelent meg az EU és az Egyesült Államok között az Oroszországgal szembeni szankciós politikában. Washington az olajpiac stabilizálására hivatkozik, Brüsszel viszont attól tart, hogy a lépés Moszkva bevételeit növeli.
A jelenlegi szerződésekről is beszéltek.
Nem védi őket a magyar vétó.
Kaja Kallas szerint az EU-nak „stratégiaibbá” kell válnia a külföldi segélyek finanszírozásában.
Varga Mihály is megszólalt az ügyben.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
