Döntött a Fidesz Orbán Viktor elnöki posztról való lemondásáról
Deutsch Tamás a Telexnek azt nyilatkozta, mindent megbeszéltek a leköszönő miniszterelnökkel.

Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint az ellenzékbe került formáció célja a jobboldali szavazók felrázása és a hatalomba való visszatérés legkésőbb a 2030-as választáson.

Nagy Attila Tibor az Indexnek értékelte a Fidesz hétfőn bejelentett frakciónévsorát, és egyben a párt megújulási kísérletét. A politikai elemző a lapnak kijelentette, hogy felemás megújulást lát a leköszönő kormánypártnál az új parlamenti frakcióinak összetételét illetően.
Mint fogalmazott, „a fiatalítás és megújulás jegyében jelentősen átalakul a Fidesz és a KDNP parlamentbe jutott 52 fős képviselői állománya, miután többen – meggyőzés, rábeszélés vagy nyomásgyakorlás hatására – nem veszik fel mandátumukat. Ennek következtében nem lesz tagja az Országgyűlésnek több régi motoros sem, köztük Kövér László, Kósa Lajos vagy Selmeczi Gabriella, akik évtizedeken át a törvényhozás meghatározó szereplői voltak” – sorolta.

Nagy szerint
a Fidesznek szüksége lenne olyan szereplőkre, akik képesek megszólítani a fiatalabb és középkorú választókat.
„Radics Béla ebből a szempontból akár ígéretes választás is lehetne, hiszen roma származása mellett fiatal politikusnak számít. Ugyanakkor Szentkirályi Alexandráról is elmondható, hogy viszonylag fiatal, ám mindketten korábban a Fővárosi Közgyűlés tagjai voltak, és másfél éves tevékenységük inkább a Fidesz kommunikációs irányvonalának követésére korlátozódott” – jegyezte meg.
A szakértő arra is kitért, hogy a megújulás egyik legfontosabb jele lehetne, hogy a távozó miniszterelnök, Orbán Viktor sem ül be a következő Országgyűlésbe. Nagy úgy vélte, ez segíthette a „habozó képviselőtársak” meggyőzését, vagyis nincs szó kettős mércéről:
Orbán nemcsak másoktól várta el a parlamenti munkáról való lemondást, hanem maga is példát mutatott.
Az elemző szerint azonban döntésében inkább praktikus megfontolások játszhattak szerepet: így elkerülheti azokat a politikai támadásokat és bírálatokat, amelyek a Tisza-frakció, illetve a vele kritikus sajtó részéről érhetnék a parlamentben – sorolta.
Ezt is ajánljuk a témában
Deutsch Tamás a Telexnek azt nyilatkozta, mindent megbeszéltek a leköszönő miniszterelnökkel.

A politikai elemző szerint a Fidesz és a KDNP frakcióinak felemás átalakítása is azt jelzi az elemző szerint, hogy
elsősorban nem a parlamentet tekintik a megújulás terepének, hanem – ahogy az nyilvánosan is elhangzott – inkább mozgalmi jellegűvé alakítanák a politikai közösség működését.
Nagy úgy gondolja, hogy ebbe akár a „kompromittálódott Fidesz-márkanév” lecserélése, egy új párt megalapítása is beleférhet,
de a cél a jobboldali szavazók felrázása és a hatalomba való visszatérés legkésőbb a 2030-as választáson.
Nagy Attila Tibor arra is kitért, hogy adja magát a 2002-es párhuzam, amikor a választások után egy kiterjedt polgári körös mozgalom indult a Fidesz akkori megújítására. „Csakhogy akkor még egy jóval fiatalabb Orbán Viktor tartott lelkesítő beszédeket, és a vereség sem volt megalázó: a Fideszé lett a legnagyobb létszámú frakció, az MSZP-nek az SZDSZ-szel együtt volt kormánytöbbsége” – idézte fel.
Az elemző végül arról is szólt, hogy ma viszont merőben más a helyzet, ugyanis az ellenfél kétharmados többséggel rendelkezik majd az új Országgyűlésben, miközben a Fidesz mögötti kiterjedt intézményrendszer anyagi alapjai is megrendülőben vannak.
Nyitókép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
Ezt is ajánljuk a témában
Vereség után szembenézés: személyi kérdésekről dönt hétfőn 11 órától a Fidesz frakciója a Képviselői Irodaházban.
