EP-választás

A Jobbikot nem tartom klasszikus ellenzéknek – Szanyi Tibor a Mandinernek

2019. április 13. 12:53

Nem elégedett az MSZP népszerűségi adataival, nem fogna össze országos szinten a Jobbikkal, elképzelhetőnek tart egy liberálisoktól a radikális balosokig tartó európai parlamenti nagykoalíciót, szerinte simán elbírnák a magyar vállalkozások a 240 ezer forintos minimálbért. Szanyi Tibort, az MSZP európai parlamenti képviselőjét kérdeztük. Interjúnk.

Ha magán múlik, az MSZP-t egy éve felszámolták volna.

Igen, és egy új, még modernebb baloldali formációt hoztunk volna létre helyette. Tavaly viszont az a kompromisszum született, hogy adunk egy újabb esélyt a belső változásnak. Nekem is jutott feladat az építkezésből, hiszen alelnökké választottak. A legfontosabb cél az erős baloldal létrehozása, valamint a FIDESZ leváltása.

Mi változott az elmúlt egy évben? A párt támogatottsága érdemben nem nőtt.

Valóban nincs látványos növekedés. A választások utáni mélyponthoz képest viszont enyhe emelkedésünk van, így 13-14 százalékon vagyunk a biztos választók tekintetében. Persze

most sem vagyok elégedett a jelenlegi népszerűségünkkel,

ám a választások se ma lesznek. A kampány arra való, hogy a pozícióinkat megerősítsük.

Nem fél attól, hogy még a DK is megelőzi a szocialistákat?

Ez nem ellenzéki háziverseny. Az a célunk, hogy a Fidesz mandátumainak számát csökkentsük. Ezen kívül fontos számunkra, hogy legalább három képviselőt küldhessünk az Európai Parlamentbe.

Mit gondol a Jobbikkal való együttműködésről?

A Jobbikot nem tartom klasszikus ellenzéknek.

A NER elmúlt éveiben vaskosan benne van a Jobbik keze,

nagyon sok mindent megszavaztak, ami a Fidesz uralmát szolgálja. De a masszív idegenellenesség és a szélsőjobbos retorika is inkább a kormánnyal hozza rokonságba a Jobbikot, és nem a demokratikus ellenzékkel.

Ha magán múlna, nem lenne Jobbikkal való összefogás?

2010 óta azt mondom, hogy

országos összefogás a Jobbikkal nem lehet.

A helyi szervezetek maguk dönthetik el, mit akarnak a helyi politikában. Helyi ügyek mentén bárkivel együtt lehet működni.

Tóth Bertalan vezeti az MSZP-Párbeszéd közös listáját. Menekülőút ez arra az esetre, ha egy rossz választási eredményt követően megbukna?

Tóth Bertalan már közölte, esze ágában sincs felvenni az európai parlamenti mandátumot. Ez egy szimbolikus pozíció számára.

Bukott már meg MSZP-elnök EP-választásokat követően, legutóbb 2014-ben Mesterházy. Nehéz elképzelni, hogy kudarc esetén, ne indulna meg az MSZP-n belül a szokásos felelőskeresés, és ne aktivizálná magát az MSZP-n belüli ellenzék, Mesterházyval az élen. Ez esetben Tóth a hátsó ajtón távozhatna Brüsszelbe.

Én is hallom a különböző teóriákat, de ezeknek semmilyen valóságalapja nincs.

Ez önt is érintheti. Ha Tóth Bertalan felveszi az EP-mandátumát, akkor az ön bejutási esélyei veszélybe kerülhetnek, hiszen harmadik az MSZP listáján.

Azért ez nem ilyen egyszerű.

Ha idén rosszul szerepelne az MSZP, az egy új helyzetet teremtene.

Ebben az esetben nem az történne, hogy mindenki megkapja automatikusan a lista szerinti mandátumát, hanem az, hogy az elnyert mandátumok visszakerülnek a Választmányhoz, és majd az dönt arról, ki mehet az Európai Parlamentbe. De én nem számítok rossz eredményre. Háromnál több mandátumot várok.

Háromnál több mandátum? Mitől ilyen bizakodó?

A mandátumok száma attól függ, hány párt jut be az Európai Parlamentbe, mekkora lesz a részvétel, mennyi szavazatot kapunk. Ha a DK, az LMP vagy a Momentum nem jut be az Európai Parlamentbe, akkor a mégis bejutók jóval több mandátumból részesülnek. 16-17 százalékos MSZP-szereplés esetén meglehet a négy MSZP-mandátum.

Miért éri meg önöknek közös listán indulni az egyszázalékos Párbeszéddel? Ahelyett, hogy egy szocialista politikusnak adnának lehetőséget, inkább Jávor Benedeket tolják. Miért?

Nem akartunk az európai parlamenti választásokon rivalizálni a többi ellenzéki párttal. Mi nem csak a Párbeszédről gondolkodtunk így. Választási együttműködést kötöttünk például a Vajnai Attila által vezetett Munkáspárt 2006 párttal. Vajnaiék a mi listánkat támogatják, ez tízezres nagyságrendben tud nekünk szavazatot hozni. A Balázs Pétert is a soraiban tudó V21-ekkel is megállapodtunk, sőt, néhány európai kitekintésű alapítvány közös jelöltjeként került a listánk hatodik helyére Fazekas Szabolcs is. Létrejött tehát egy Európa-párti baloldali blokk. Rajtunk kívül talán csak a DK nevezhető Magyarországon baloldali pártnak, azt pedig sajnáltuk, hogy ők nem jöttek fel a közös listára. Jobban örültem volna, ha egy sokkal bővebb közös lista van.

Ha Jávor bejut, a Zöldek közé ül be, nem az európai szocialisták közé. Ez sem zavarja?

Most is ott ül. Az új Európai Parlament viszont nem biztos, hogy úgy fog blokkosodni, ahogy eddig.

Elképzelhető egy európai szocialistákból, zöldekből, liberálisokból és a markáns baloldaliakból álló többség, koalíció létrehozása.

Az Európai Néppárt ugyanis bármennyire is a legnagyobb pártcsalád, ők vannak leginkább kitéve a szétszakadásnak. Soraikból sokan például azt mondták, ha a Fidesz kilép, ők is kilépnek, de voltak olyan tagpártok, akik meg arról beszéltek, hogy akkor lépnek ki, ha a Fidesz marad. Ez nem túl jó tendencia egy pártcsalád esetében. Ráadásul ott van Marcon mozgalma is. Kérdés, hogy a liberálisokba olvad be, avagy egy centrista pártcsaládot alapít. A mérleg nyelve lehet Macron, hiszen sok képviselőjük lesz az EP-ben. A lényeg, hogy Jávor Benedek nem az ellenoldalra, a Néppártba vagy a szélsőjobbos pártcsaládokba kerül, hanem egy potenciális koalíciós partnerhez.

Valódi pártnak tartja a Párbeszédet? Vannak tagjaik, vidéki szervezeteik?

A nagyobb városokban vannak tagjaik. A Párbeszéd jól megérezte, hogy a centrista, zöld, baloldali karakter sikeres lehet. Azt szoktam mondani, hogy az új vörös az a zöld. A modern baloldali mozgalmak számára óriási kihívás, hogyan tudnak kizöldülni. Az európai választókat, főleg a fiatalokat kizárólag a fenntarthatósági témák érdeklik.

Az MSZP már nem tud párton belülről miniszterelnök-jelöltet, főpolgármester-jelöltet állítani, ráadásul a 23 budapesti kerületből is csupán 10 kerületet kaptak az MSZP jelöltjei az ellenzéki osztozkodás során. 2006-ban ez elképzelhetetlen lett volna. Hogy jutott ide az MSZP?

A NER mindent elsorvaszt.

Nem az MSZP sorvasztja saját magát?

Nyilván

nem belső akaratából sorvad az ellenzék,

habár most inkább az újjászületés, a reneszánsz van napirenden. Két lehetőség áll az MSZP előtt. Az első az, hogy saját maga megerősödik. Ez a nehezebb, de – szerintem – eredményesebb út. A második lehetőség, hogy összefogunk a többi ellenzéki erővel, és közösen lépünk. Én nyilván az előbbi iskolának vagyok a híve: erős, progresszív, masszív, domináns MSZP-t akarok. A másik szárny azt mondja, hogy az összefogásra kell koncentrálni. Én viszont azt mondom, hogy a hét törpe nem fogja megdönteni Hófehérkét, ahhoz egy szőke herceg kell. Egyetlen politikai erőre van szükség, amely képes a Fideszt lepofozni.

Programjukban európai minimálbért ígérnek. Mekkora lenne pontosan ez az uniós minimálbér?

Több számítás létezik. A legtisztább képlet szerint minden országban az ottani bruttó átlagkereset durván 60 százaléka lenne az uniós minimálbér, ennek további 60 százaléka pedig a minimálnyugdíj. Ennek alapján ma Magyarországon hozzávetőlegesen bruttó 240 ezer forint körül alakulna az európai minimálbér, hiszen tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 360 ezer forint volt.

A magyar kis- és középvállalkozások fogják majd ezt kitermelni?

Persze, ki tudják termelni ezt. Közép-Európában az előállított jövedelem bő kétharmada a tulajdonosoknak jut, a melós csak egyharmadot kap. Nyugat-Európában ez pont fordítva van. Az európai minimálbér azt rögzítené, hogyan kell elosztani a jövedelmeket.

Ha Nyugat-Európában elbírják ezt a vállalkozások, akkor Közép-Európában miért ne bírnák el?

2014-ben is az európai minimálbér ötletével kampányolt, az MSZP pedig csak 11 százalékot kapott.

Nem gondolom, hogy ez csodaszer lenne. Az EP-választást nem ez az egy tétel fogja eldönteni. De, ha azt látják az emberek, hogy az MSZP európai minimálbért, minimálnyugdíjat és hasonló családi pótlékot szeretne, akkor az egy igazi szociális arcélt adhat a pártnak.

2002 és 2010 között voltak kormányon. Az MSZP nyolc éve alatt 50 ezerről 73 ezerre nőtt a minimálbér, a Fidesz nyolc éve alatt megduplázódott 150 ezerre. Ha Magyarországon nem tudták érdemben növelni a minimálbért, miért higgyük el, hogy most egész Európában sikerülni fog?

A mi időnkben a minimálbér adómentes volt, ezért nem mennék bele a számháborúba. Kell lennie Európa-szerte méltányos minimumoknak a bérek vonatkozásában. Szerintem senki sem sírná magát el attól, ha mondjuk 240 ezer forint lenne a minimálbér Magyarországon.

A munkavállalók biztosan nem. De a munkáltatók?

Ők sem.

A nagy multinacionális cégek gyakorlatilag nem adóznak,

teljesen kizsákmányolják a munkavállalókat. Ha jól megadóztatnánk a multikat, azzal lehetne csillapítani az állami mohóságot. Ha az állami étvágyat csillapítjuk, akkor csökkenteni tudjuk a kisvállalkozások esetében a járulékokat.

Amikor a Fidesz 2010-ben kitalálta a multiadót és a bankadót, akkor a szocialisták támadták azokat, és nem is szavazták meg őket.

Nem emlékszem, hogy elleneztük volna őket. A szektorális különadókat technikai pontokon támadtuk. Ezekben igazunk is lett, hiszen a kormány később kiigazításokat hajtott végre, csak ezekről már nem üvöltözött. Egyébként a cukorra, sóra, műanyagokra kivetett adókat támogatom. A bankadóval kapcsolatban az volt a probléma, hogy bevezették a tranzakciós adót is, így azt beszedhette a bank az ügyefeleitől. Ha csupán bankadót vezettek volna be, akkor azt két kézzel szavaztam volna meg.

Először csak a bankadót vezették be, a tranzakciós illeték csak két évvel később jött.

A bankadó ügyében nem ágáltunk.

Akkor miért nem szavazták meg őket? Most a családvédelmi akciótervet például megszavazták.

Ezek taktikai kérdések. Az MSZP szempontjából ezek a családvédelmi intézkedések alkalmatlanok.

Akkor csak taktikából szavazták meg a családvédelmi akciótervet?

Azért szavaztuk meg, hogy ne adjunk a Fidesznek a választásokra olyan muníciót, hogy azt tudja üvöltözni, hogy az MSZP családellenes. A programot egyébként alkalmatlannak tartom a cél elérésére. Az egy helyes cél, hogy szülessen több gyerek, de ettől a „csomagtól” nem fog egy sem megszületni, ez ugyanis mind hitel. Ha valaki a gyermekek számát akarja növelni, akkor a garantált perspektívákat kell jobbá tenni. Például a lakhatási ügyekben kell rendet rakni. Feszítő lakhatási válság van egész Európában. Nem véletlen, hogy a kérdést a szocialista csúcsjelölt, Frans Timmermans is a zászlajára tűzte.

„Menekültkvóta soha nem volt terítéken az Európai Unióban, jelentsen ez akármit is.” Ehhez képest 2017. novemberében megszavazta a Wikström-jelentést, amely tartalmazza a kvótát. Ha nincs napirenden a kvóta, akkor mit szavazott meg 2017-ben?

Menekültkvóta sosem volt terítéken. Amiből eredendően jogszabály lett, az a menekültkérelmek elbírálásának elosztása volt. Ez nem az emberek elosztását jelentette, hanem a kérelmek elbírálásának elosztását. Micsoda különbség!

A Wikström-jelentés a menedékkérők áthelyezését irányozza elő. Sőt, előírja, ha egy tagállam nem veszi át a neki leosztott menedékkérőt, akkor át nem vett emberenként, hat év alatt összesen 450 ezer eurós (140 millió forintos) pénzbüntetésként kell fizetnie.

Nem tudok ilyen számokról. A Wikström-jelentés abból indult ki, hogy a 2015 szeptemberében megszavazott, és csupán 160 ezer menedékkérőre vonatkozó áthelyezési projekt megbukott, ezért szükség lenne egy állandó elosztási mechanizmusra. Azzal viszont magam is egyetértek, hogy,

ha valaki egy összeurópai probléma megoldásából nem akarja kivenni a részét, akkor annak legyenek pénzügyi következményei.

Az EP-ben töltött elmúlt öt évét hogyan értékeli?

Az európai minimálbér terén történt előrelépés, ebben az én frakciómnak nagy szerepe volt. Ahol nem történt igazi előrelépés, az a gyermekszegénység leküzdése. Ez nekem nagy fájdalom. Ha van az Európai Unióban Ifjúsági Garancia Program, akkor elé kellene tenni egy gyermekalapot, mögé pedig egy lakhatási alapot. Ez a következő ciklus vállalása. Személyes sikeremnek mondható az „EU-okosfalu” program beindítása, ezért még egy életműdíjat is kaptam. Nagyon boldog vagyok, hogy az „okosfalu” ekkora népszerűségnek örvend, hiszen ez valódi áttörést jelent a vidéki életben. Sok munka lesz még, ám stabilan halad az útján. Volt két „Szanyi-jelentés” is ebben a ciklusban, az egyik a versenyképességről, a másik az áfamértékekről szóló EP-jelentés. Mindkettő hatalmas többséggel ment át az Európai Parlamenten. Utóbbi Magyarországon ismertebb, hiszen az ÁFA mértékének csökkentésére tett javaslatomról többen hallottak.

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/146693

Ajánljuk még a témában