Elnöki beszéd

Áder: Drámai a közbeszéd állapotának romlása

2017. május 8. 14:41
Drámai mértékűnek nevezte a politikai közbeszéd állapotának romlását Áder János köztársasági elnök, ezért az 1867-es kiegyezést ajánlotta követendő történelmi példaként az újraválasztását követő ünnepélyes eskütétele alkalmából elmondott beszédében hétfőn az Országgyűlésben. A köztársasági elnök – mint mondta – a közbeszéd színvonalának romlásáért nem akarja porciózni a felelősséget, „de a politikai számosság okán mindig a kormánypártoké a nagyobb”.

Áder János elmondta, az elmúlt években elnöki munkája központi kérdésévé a magyar érdekek és értékek képviseletét, a teljesítmény megbecsülését, a normativitást és a jövő nemzedékek iránt viselt felelősséget tette. Eredetileg az elmúlt öt évről akart szólni, de az elmúlt hónapok politikai közbeszédét figyelve úgy gondolta, inkább a következő egy évről beszél.

Meggyőződése ugyanis – fogalmazott a politikai közbeszédről – 

ha így megy tovább, mindent lerombolunk abból, amit 1990 óta közösen felépítettünk.

„Mindent megkérdőjelezünk. Minden – akárcsak hallgatólagos – megállapodást semmibe veszünk. Minden határt átlépünk.”

Hozzátette, ha van szándék arra, hogy ne így legyen, az 1867-es kiegyezés olyan történelmi példa, amiből erőt meríthetünk a cselekvéshez. Bár Kossuth, Széchenyi, Deák véleménye eltért bizonyos kérdésekben, az nem vitatható, hogy mindig a haza üdve lebegett a szemük előtt, és érveiket a másik iránti tisztelet hangján ütköztették. Erre példaként idézte Kossuth Deákhoz írt Cassandra-levelét:

Barátom! (...) Mi nemcsak elvrokonok, de barátok is valánk, a szó nemesebb értelmében, férfi korunk szebb szakán keresztül, midőn még egy irányban haladtunk, a hazafiui kötelesség ösvényén.

A köztársasági elnök – mint mondta – a közbeszéd színvonalának romlásáért nem akarja porciózni a felelősséget, „de a politikai számosság okán mindig a kormánypártoké a nagyobb”. Nem érdemes azonban „méricskélni”, ki kezdte előbb – folytatta –, „közös a felelősségünk a közbeszéd jelen állapotáért”. Jelezte ugyanakkor: a parlamenti választásig hátralévő egy évben a választópolgárok többsége biztosan nem akar „egy kitörésre készülő vulkán tetején” élni. Hogy példát adjon, az államfő beszédében megkövette mindazokat, akiket elnöksége alatt egy rossz mondattal, indulatos megjegyzéssel vagy durva szóhasználattal megbántott, megsértett. 

Áder János egyetértést javasolt abban a három kérdésben, hogy

mindannyian Európa polgárai vagyunk, mindannyian a magyar nemzethez tartozunk, és mindannyian tisztességes, becsületes, nyugodt életre vágyunk.

Az európaisággal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy 1990-ben pártállástól független egyetértés volt az Európai Unióhoz csatlakozás szándékában. Ahhoz pedig, hogy e konszenzus a brüsszeli intézményekkel való napi vitákon felülemelkedve megmaradjon, Deák Ferenc 1867-es gondolatait – amikor a Habsburg Birodalom és a magyar nemzet érdekeinek összehangolása volt a feladat – ajánlotta a képviselők figyelmébe. Deák akkor kiállt a Habsburg Birodalom mellett úgy, hogy Magyarország alkotmányos jogaiból ne vegyenek el többet, mint amennyi a birodalom szilárd fennállásának biztosításához feltétlenül szükséges. Áder János azt javasolta, cseréljék ki a szövegben a Habsburg Birodalmat az EU-ra.

A magyar nemzethez tartozásról szólva az elnök azt sürgette, hogy adják vissza a nemzeti ünnepek méltóságát, és ne abban versenyezzünk, ki hogyan tudja a másik rendezvényét megzavarni. Emellett szolidaritást kért, egyetértést abban, hogy ugyanaz a figyelem jár annak, akit hitéért vagy nemzeti kisebbséghez tartozása miatt üldöznek, mint akit származása miatt. A határokon túl élő magyarokért viselt felelősség ne csak alkotmányos rendelkezés maradjon, hanem ciklusokon átnyúló közös programmá váljon – szorgalmazta.

A tisztességes, becsületes, nyugodt élettel kapcsolatban azt nyomatékosította, hogy a család szent, a gyermek sérthetetlen, ezért óva intett attól, hogy a közszereplők családtagjai, különösen a gyermekek a politikai diskurzus részei legyenek, mert az ő életük az ő magánügyük, nem tartozik a politikusokra, hogy közülük kinek milyen a nemi identitása, vallási meggyőződése, politikai eszmélése.

Javasolta: legyen közös erőforrás a reformkor, március idusa, 1867, 1956. És amikor érveinket összemérjük, mindig ugyanaz a négy szó legyen a szemünk előtt: „A haza minden előtt” – zárta beszédét Áder János.

(MTI)

Összesen 204 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A közbeszéd állapotának drámai romlása jelentős részben a politikai "elit" felelőssége. Eltűntek azok az államférfiak, akikből az államfő által megidézett reformkorban még nem volt hiány, és helyettük jöttek a megélhetési politikusok, a különböző hazai és nemzetközi érdekcsoportok bábfigurái, valamint a saját pecsenyéjüket sütögető pártcsinovnyikok, akik tehetség híján a politikában (értsd: az immoralitásban) igyekeznek érvényesülni (sikerrel, sajnos).

Hozzájuk csatlakozik az egyes szekértáborokhoz hű "értelmiségi" és média "elit", akik kvázi termékmenedzserként igyekeznek népszerűsíteni egy-egy irányzatot, pártot, politikust, legtöbbször az ellenfél lejáratásával, vagyis tisztességtelen kampánnyal.

Nehéz lesz már ebből kikecmeregni. Sajnos a politika már rég nem a haza minden előtt nemes elvéről szól, hanem a biberachi haszonlesésről és a zsírosbödön körüli sündörgésről.

„... úgy kell őket kivágni, mint a macskát szarni. Ha a taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni, akkor a taknyukon és a vérükön. … Ha kell, akkor szanaszét kell verni a pofájukat."

(friss idézet egy közszereplőtől, aki lovagkeresztes is még)

Hogy annak az "elitnek" az egyik prominense kesereg a közbeszéd állapotának drámai romlásán, amely "elit" ennek a romlásnak az egyik legfőbb oka. Azt hiszem, ezt hívják képmutatásnak.

...és ezt a véleményt így kell megfogalmazni? ahogy bzs teszi? hogy már jobb kocsmából is kidobnák ezért a trágárságért
(még jó, hogy a lovagkereszt után megfogadta, hogy többé nem trágárkodik)

ja, és ha még csak trágár lenne a lovag úr
de újabban uszít, erőszakra biztat
(a "hülye" francia nő meg simán tudomásul veszi a választási vereséget is, a helyett hogy uszítana)

no, igen
Bayer Zsoltnak azért nem kellene uszítani
mit akar(nak)?
polgárháborút?

"Magyarországon van ötezer magyargyűlölő, akiknek a véleményével szemben nem lehet politikát csinálni."
No hát, ezt az ötezer Dob utcai, újlipótvárosi gyökért kell jól elvernünk 18-ban, megint, újra...
Kétharmaddal, újra legalább...

Ádler Jànos 2017. május 8. 14:50
Ujlipótváros meg a Dob utca gyülölködik es sípol-de kevesen vannak..

Látható, te a fiaddal külön járdát használsz-.
Ő megy az egyik oldalon, te a másikon.
És összehangoljátok a célpontot, ott találkoztok.
Ritka betonfejed van. Mint Szuszlovnak volt, vagy most McCainnek.

ja, a polgári jó modor már a parlament falain belül
DE ez NEM uszítás, csak bunkóság
és főleg NEM nyilvánosan elkövetett uszítás

Ő nem védett személy a titkosszolgálat számára.
Azért visel napszemüveget, nem tűnt fel?

Szerintem Áder János által megfogalmazottak megszívlelendők.
Amit Deáktól és Kossuthtól idézet az a stílusra, a tartalomra vonatkozott. Korábban – a szabadságharc leveréséig – Deák és Kossuth egyetértet. A szabadságharc leverése azonban megváltoztatta körülményeket, ahogy ez 1956-ban is történt. Kossuth Deáknak írt levélében mégsem hazaárulózta le Deákot, vitázott vele és érvelt. Deák kiegyezett és Magyarország helyzete változott. Kossuth kilincselt-kalapólt eredményt mégsem tudott elérni. Ennek ellenér senkit sem hazaárulózott le, nem szidott, nem mondta, hogy „kurva ország”, tolvajbanda, „A magyar genetikusan alattvaló..”, „boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni”.

Ezzel kapcsolatban szólt Áder János. Felvetette azt is, hogy nincs értelme ki kezdte, annak van értelme, hogy változtassunk rajta.

A ki kezdte kérdésre a válasz megtalálható az internet seftségével. Az első választások után a firkászok kezdték és egyre obszcénabb jelzőket alkalmaztak. Ezt átvette a tartalmat fogyasztók, és a politikusok is, mint fogyasztók. Erre jó példa Gyurcsány Ferenc öszödi beszéde, vagy Kertész Ákos ominózus cikke.
Az Alaptörvény biztosítja a szabad véleménynyilvánítás jogát, de olyan nincsen benne, ami manapság történik. Ez igaz a tűntetésekre is és az országgyűlésben elhangzó beszédekre.
Ma már ott tartunk, hogy nincs kivétel a pártok, civil szervezetek esetében, legfeljebb csak egyes személyek esetében mutatkozik kivétel. Ennek bizonyítására nem kell sehova sem tekingetni, elég megnézni a Mandiner által szemlézett néhány írás és a fórum hozzászólóinak a bejegyzését.

Széchenyi idézettel zárnám:
„A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi. S hány ily külmázos dolgozik a haza meggyilkolásán...”

Ezt most nem kéne.
Akkor sem, ha a CEU-törvényt nem küIdte az aIkotmánybírósághoz és az ezzeI kapcsoIatos indokIása is eIéggé gyengére sikeredett.

Ma zömmel megélhetési politikusok és képzett ügynökök gyűjtőhelye a Parlament. Oda nem való , a néphez semmi köze , félbolond nőket és férfiakat választanak meg képviselőnek a tisztelt Választók.
Már az sem telik ki tőlük, hogy komolyan vegyenek minket, akiket képviselnek!
Nekünk már nem jár ki egy zavartalan ünnep, egy méltóságteljes beiktatás.
Mindezeken felül: Áder Jánosnak gratulálok az újbóli megválasztása, beiktatása alkalmából!

Egy mocskos ügy kiszolgálója.

Már bocs, de ez így , ahogyan leírod, hol hangzott el? Netán egy Link?

Pénzért csinálja a nyomorult!
Inkább a lelkét adja el, mint elmenne dolgozni.

A szabadság vágya a magyar ember többségében bele van kódolva. Ehhez Kossuthnak semmi köze.
Deák pedig nem volt kollaboráns, ahogy Széchenyi, vagy Görgey sem. Mindegyikük figyelembe vette a körülményeket, a lehetőségeket és ennek alapján cselekedett. Kossuth meg itt hagyta az országot.

Ez bizony nem hölgy. Áder János felesége, na az már egy hölgy.
Szép, okos, kulturált, visszafogott, csinos hölgy, példamutató édesanya.
Szabó néni mindezek ellentéte.

Négy gyermek édesanyja. Amíg felnevelte a gyerekeit, nem mutatott jó példát nekik?
Vannak nők, akik agresszívek, vannak, akik finomak, visszafogottak.
Ültessem fel egy biciklire, vagy, milyen körre gondoltál?
Ha szerinted Szabó, akinek bele lehetne pakolni a szeme aljába, mert olyan táskás, a haja folyton zsíros és egyáltalán, ahogy kinéz, jobb nő, mint Áder felesége, akkor te vidd el egy körre, ha mondjuk férfi vagy, mert megérdemled.

Szerintem Novák Katalin szép, kellemes nő. Azt, hogy csinos-e nem figyeltem.

Úgy látom, hogy ami a nőket illeti, nem egyforma az ízlésünk.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés