Rasszistázza a fekete jogvédőket New York expolgármestere

2016. július 11. 9:46
Rudy Giuliani, New York volt polgármestere a CBS adásában nyíltan rasszistának minősítette a Black Lives Matter (Fekete életek számítanak) civil mozgalmat. A politikus szerint túlzott figyelmet kapnak az amúgy ritka feketék elleni rendőri túlkapások. Giuliani a feketék rapszámait is hibáztatja az a rendőrök elleni erőszakért. Barack Obama amerikai elnök viszont kiállt a mozgalom mellett.

Az afroamerikaiakkal való egyenlő bánásmódért küzdő, Black Lives Matter (Fekete életek számítanak) nevű civil mozgalom természeténél fogva rasszista – jelentette ki a CBS amerikai televíziónak vasárnap adott interjújában Rudy Giuliani, aki New York republikánus polgármestere volt nyolc éven keresztül.

Az egykoron az elnökjelöltségért is versengő Giuliani élesen fogalmazott, s kijelentései nagy visszhangot keltettek, szinte valamennyi jelentős amerikai médium foglalkozik velük. A volt polgármester ugyanis az egyedüli politikus, aki nyíltan „lerasszistázta” a polgárjogi mozgalmat, amelyet értek ugyan bírálatok az elmúlt napokban, de senki nem minősítette fajgyűlölőnek.

A fekete zenében gyökerezik az erőszak

Rudy Giuliani szerint az afrikai gyökerű amerikaiaknak „el kell magyarázniuk, hogy mit és hogyan tesznek a saját közösségeiken belül a bűnözés ellen”. „Ha meg akarod védeni a fekete életeket, akkor nem csak a rendőrségtől kell megvédened ezeket a fekete életeket” – fogalmazott Giuliani. Szerinte ritkán fordul elő, hogy rendőrök afroamerikaiakat gyilkolnak meg, de ha előfordul, akkor az nagyon nagy sajtófigyelmet kap, miközben a feketék egymás közötti erőszakáról alig esik szó. „Chicagóban minden tizennegyedik órában” előfordul feketék egymás elleni erőszakos cselekménye – állította a volt polgármester. 

Leszögezte: szerinte az afroamerikaiaknak arra kellene tanítaniuk a gyermekeiket, hogy tiszteljék a rendőröket és kerüljék az erőszakot a saját közösségeikben. „Ha én fekete apa volnék, és aggódnék a gyermekem biztonságáért, de igazán aggódnék, s nemcsak politikát csinálnék belőle, akkor azt mondanám neki, hogy tisztelje nagyon a rendőröket, mert a többségük jó ember, még ha akadnak is köztük rosszak is” – mondta Giuliani. Majd azt fejtegette, hogy az afroamerikaiak a zenéjükkel és a popkultúrájukkal hozzájárulnak a feszültség elmélyítéséhez, mert „a rapszámaik szövegei rendőrök meggyilkolásáról szólnak”. 

Ellenvélemény

Az etnikai színezetű problémák ügyében véleményt nyilvánított Jesse Jackson afroamerikai polgárjogi aktivista és baptista tiszteletes is a Fox televíziónak adott interjújában. Az amerikai feketék és fehérek közötti feszültség fellobbanásáért és elmélyüléséért Jackson Donald Trumpnak, a republikánusok várható elnökjelöltjének a retorikáját tette felelőssé.

Barack Obama elnök vasárnap Spanyolországban, amerikai riportereknek adott interjújában védelmébe vette a Fekete életek számítanak mozgalmat. 

A mozgalom a honlapján cáfolja, hogy fehérellenesek lennének. Úgy fogalmaznak: „a kijelentésben van egy sugallt »is«, vagyis »a fekete életek is számítanak«, ami arra utal, hogy a kijelentés inkább inkluzív, mint kizáró. Azonban azok a fehér emberek akik tovább folytatják a fekete életek jelentésének kifordítását fehérellenessé, azt sugallják, ahhoz hogy a fehér életek számítsanak, a feketék nem számíthatnak.

Összesen 14 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nos, a latin lobbik már számosabbak és erősebbek az USÁ-ban. Elhiszem, hogy ez gondot okoz az affirmative actionben kinevelődött fekete népességnek.

"a kijelentésben van egy sugallt »is«, vagyis »a fekete életek is számítanak«"


Nem, nincs. Se egy "also", se egy "too". A fekete életek számítanak, ennyi a mottójuk.

A „pozitív diszkrimimáció” szépen csengő fogalom, azaz emberek pozícióba helyezése pusztán származásuk alapján, az elterjedt az Egyesült Államokban.

Az tény, hogy 2008-ban, az emlékezetes eufória közepette fekete bőrű politikust választottak meg az Egyesült Államok elnökévé,

Barack Obama kormányában először fekete politikus foglalhatta el az igazságügy-miniszteri széket.

Az afroamerikaiakkal való egyenlő bánásmódért küzdő, Fekete életek számítanak nevű civil mozgalom természeténél fogva rasszista –

vélte a CBS amerikai televíziónak vasárnap adott interjújában Rudy Giuliani, aki New York republikánus polgármestere volt nyolc éven keresztül. Barack Obama elnök viszont védelmébe vette a mozgalmat.

A Fekete életek számítanak nevű civil mozgalom durva propagandát folytat a rendőrök ellen, akik akadályozzák az afroamerikaikat a bűnelkövetésben.

Az ő verziójukban a gonosz fehér rendőrök ártatlan afroamerikaiakat gyilkolnak kényük-kedvük szerint.

Ehhez saját szemtanúik állításait hozzák fel bizonyítékként. A rendőrök ellen lefolytatott eljárásokban nem igazolódtak hamis állításaik.

A hírhedt gengszternek, Al Caponének is voltak olyan jó emberei, akik ártatlanságát igazolták.

2009. márc. 19.-én írja a nol.hu
"Amerika a világ messze legelső börtönállama: a Föld lakosságának öt százalékát, a börtönlakóknak viszont egynegyedét adja.

Felmérések szerint a hatvanas évek második felében született érettségizetlen fekete férfiaknak csaknem 60 százaléka töltött legalább egy évet börtönben harmincöt éves korára.

A sötétebb bőrű kisebbségi polgároknak nyolcszor annyi esélyük van a börtönre, mint a fehér bőrűeknek."

Rudy Giuliani szerint az afrikai gyökerű amerikaiaknak „el kell magyarázniuk, hogy mit és hogyan tesznek a saját közösségeiken belül a bűnözés ellen”.

(A "Szabad Sajtóban") a feketék egymás közötti erőszakáról alig esik szó.

„Chicagóban minden tizennegyedik órában” előfordul feketék egymás elleni erőszakos cselekménye – állította a volt polgármester.

Szerinte az afroamerikaiaknak arra kellene tanítaniuk a gyermekeiket, hogy tiszteljék a rendőröket és kerüljék az erőszakot a saját közösségeikben.

Nem szívesen beszélnek erről a Fekete életek számítanak nevű civil mozgalom propagandistái.

Ehelyett a fehérek rasszizmusával hergelik híveiket reggeltől estig.

"Az USA nem a rabszolgatartásról, hanem a rabszolgák felszabadításáról szól - amiért 350 ezer uniós (északi) katona adta a (fehér) életét a polgárháborúban."
Nem inkább erről volt szó?

"Az ok, amiért polgárháborúvá fajult a helyzet, nemcsak Amerikában keresendő. Az északi iparosok nyomására védővámokat alkalmaztak, hogy a déli államok ne vegyenek olcsó európai árukat. Bosszúból az európai államok felhagytak a Délről érkező gyapot importtal. A Dél nehéz helyzetbe került, és felbőszült. Ez tehát egy kiváló alkalom volt a nemzetközi pénzembereknek, hogy meggyengítsék Amerikát, ami ugye nem volt az uralmuk alatt. Támogatni kezdték a Konföderációt. (Hivatalosan egy ország sem ismerte el a Konföderációt). Lássuk mit mondott Otto von Bismarck ebben az időszakban:
”Az Egyesült Államok egyenlő erők föderációjára felosztását jóval a Polgárháború előtt eldöntötték az európai pénzügyi nagyhatalmak. Ezek a bankárok attól féltek, hogy ha az Egyesült Államok egy tömb és egy nemzet marad, az gazdasági és pénzügyi függetlenséget eredményezne, ami megtörné a bankárok világ feletti pénzügyi uralmát.”
Továbbá:
"A bankárok akcióba is lendültek, és Lincoln megengedte nekik, hogy keresztülvigyék a Nemzeti Bank Törvényt. ...
De ami a legfontosabb, hogy innentől kezdve az egész USA pénzkínálatot adósságból teremtik elő azáltal, hogy a bankárok USA államkötvényeket vásárolnak, és a forgalomba hozott bankjegyek fedezetéül szolgálnak (kamat van rajtuk).
Lincoln tehát rákényszerült erre a lépésre, és egyre inkább a franciák és a britek (és azok központi bankárjaik) szorításába került.

Lincoln sajnos nem tudta véghez vinni a Nemzeti Bank Törvény visszavonását, mert 41 nappal második megválasztása után John Wilkes Booth lelőtte. Ha Lincoln életben marad, akkor minden bizonnyal fellép a törvény ellen, ezt sugallja például egyik levelének szövege:
”A pénzhatalom békeidőben harácsol, balsors idején pedig ellenünk ármánykodik. Sokkal despotikusabb, mint a monarchia, sokkal szemtelenebb, mint a zsarnokság, sokkal önzőbb, mint a bürokrácia." "

Az a helyzet, hogy ebben a történetben a rabszolgakérdés lábjegyzetként értékelhető csupán.
Egészen másról volt itt is szó.
A rabszolga a probléma része volt, de nem a probléma maga.
Valamit félreértesz, vagy elbeszélünk egymás mellett.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés