A NATO és az USA teljes győzelmet akartak aratni a Szovjetunió fölött. Egyedül akartak ülni Európa trónján. Hát most ott ülnek, és válságok soráról beszélünk, amik enélkül nem következtek volna be. Interjú.
„Bild: A közép-európai országok szabad akaratukból akartak a NATO tagjaivá válni. Ettől várták a biztonságot.
Putyin: Ezt már ezerszer hallottam. Természetesen minden államnak joga van úgy megszervezni a saját biztonságát, ahogyan azt helyesnek tartja. Csakhogy a NATO már meglévő tagállamai is követhették volna saját érdekeiket, egyúttal lemondani a keleti bővítésről.
Bild: Egyszerűen nemet kellett volna mondania a NATO-nak? Ezt nem élte volna, mert...
Putyin (németül közbevág): ... miért nem?
Bild: Mert benne foglaltatik a NATO alapszabályában és önképében, hogy felvesz olyan szabad országokat tagjai közé, akik ezt akarják és megfelelnek bizonyos körülményeknek.
Putyin (továbbra is németül): Ki írta ezeket a szabályokat? Politikusok, nem? (Visszavált oroszra.) Sehol nincs leírva, hogy a NATO-nak bizonyos országokat fel kell vennie tagjai közé. Csak a megfelelő politikai akaratra lett volna szükség, hogy lemondjanak erről a szándékukról. De ez nem volt meg.
Bild: Miért gondolja azt, hogy így volt?
Putyin: A NATO és az USA teljes győzelmet akartak aratni a Szovjetunió fölött. Egyedül akartak ülni Európa trónján. Hát most ott ülnek, és válságok soráról beszélünk, amik enélkül nem következtek volna be. Ezt az abszolút diadal iránti törekvést viszontlátni az amerikai rakétavédelmi rendszerek terveiben is.
(...)
Bild: Nagyon részletesen elmagyarázta, milyen hibákat követett el a nyugat Oroszország nézőpontjából. Oroszország nem követett el hibákat?
Putyin: De, mi is hibáztunk: elkéstünk. Ha az elejétől fogva sokkal egyértelműbbé tettük volna nemzeti érdekeinket, ma még egyensúlyban lenne a világ. A Szovjetunió bukását követően számos problémával szembe kellett néznünk, amiért rajtunk kívül senki nem felelt: a gazdaság hanyatlásával, a szociális rendszerek szétesésével, a szeparatizmussal és természetesen az országunkat érő terrortámadásokkal. Itt nem kell külföldi felelősök után keresnünk.
Bild: Tíz éve, a legutolsó Bildnek adott interjújában azt mondta, sosem volt még ilyen közel egymáshoz Németország és Oroszország, mint 2005-ben. Mi maradt mára ebből a különleges kapcsolatból?
Putyin: A népeink közötti kölcsönös szimpátia kapcsolataink alapja, és ez így is marad.
Bild: És ebben nem is változott semmi?
Putyin (mosolyogva): A németországi tömegmédiának még antiorosz propagandával sem sikerült kárt tennie ebben a szimpátiában.
Bild: Ön most a Bildre gondol?
Putyin: Nem személyesen Önökre gondolok. De a németországi médiumok az Atlanti-óceán túlpartjának lényegi befolyása alatt állnak.
(...)
Bild: Tényleg megérte a Krím az orosz-nyugati kapcsolatok károsodásáért cserébe?
Putyin: Mit értenek Krím alatt?
Bild: A határok egyoldalú tologatását egy olyan Európában, ami különösen ügyel az államhatárok tiszteletére.
Putyin: Én a Krím alatt embereket értek.
Bild: Embereket?
Putyin: A nacionalisták kijevi puccsa 2014 februárjában két és fél milliónyi oroszt töltött el félelemmel a Krím-félszigeten. Mit léptünk mi erre? Nem háborúztunk, nem lőttünk, egy embert nem öltünk meg. Katonáink csak abban akadályozták meg az ukrán seregeket, hogy beleszóljanak az ott élő emberek szabad véleménynyilvánításába. A népszavazáson, amit még a régi krími parlament írt ki, az emberek többsége az Oroszországhoz való tartozás mellett döntött. Ez a demokrácia, ez a népakarat.
Bild: De nem lehet csak úgy, minden további nélkül megkérdőjelezni az európai államhatárokat.
Putyin: Nekem nem az államhatárok és az államok területe a fontos, hanem az emberek sorsa.”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az Európai Unió egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, Brüsszel azonban mégsem lép fel az ukrán olajblokáddal szemben. A Barátság-kőolajvezeték körüli vita azt mutatja: a gyakorlat néha messze kerül az elvektől.
A 670 ezres megtekintésnél járó interjú kereteit egy reality-jellegű koncepció adta.
A toborzóközpontban börtönszerű körülmények uralkodnak.
Magyar Péter új elmélete szerint az USA alelnökének látogatása csak egy dolgot jelenthet.
Humanitárius segítség Ukrajna felé, a menekülteknek és otthonmaradóknak, iskola nyitása, mindenféle akciók: a magyar kormány és a segélyszervezetek egymással karöltve nyújtottak mindenféle békés támogatást háború dúlta szomszédunknak. Ukrajna magyar megsegítésének összegzése..
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
A Barcika légiósa stílszerűen pizzázni hívta meg a csapatot az olaszok kiejtése után.
Apropó, látta valaki a „programjukban”, hogy csökkentenék a miniszterelnöki fizetést, ahogy azt megszavaztatták? Francesca Rivafinoli írása.
