KultúrRing

A Nyugat öntelt, a Kelet felébredt – Schmidt Mária és Kozma Imre a migrációról

2015. november 30. 08:08

Az európaiak legnagyobb problémája az identitásvesztés: Európában ma már senki nem akar meghalni semmiért, miközben öngyilkos merénylők jönnek velünk szembe – mondta Schmidt Mária a Magyar Írószövetség KultúrRing című vitasorozatának legutóbbi estjén, ahol Kozma Imre atyával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítójával vitatkozott a migráció kulturális hatásairól.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója és elnöke beszélgetett a Magyar Írószövetség „KultúrRing” című közéleti vitasorozatának legutóbbi estjén. A Hörcher Ferenc vezette vita témája a migráció és annak kulturális hatása volt.

Kozma Imre azzal nyitott: a cselekvő szeretet gyakorlásakor – Afganisztánban, Kenyában, Szíriában, ahol megismerkedett az iszlám kultúrával – mindig az áradó szeretettel találkozott vallástól, bőrszíntől függetlenül. „Mindig humanitárius szempontok vezérelnek” – tette egyértelművé a menekültügyhöz való viszonyát az irgalmasrendi szerzetes.

A történelemben hosszú távon csak a demográfia számít, ez pedig nem sok jót jelent Európának – láttat nem túl biztató jövőképet Schmidt Mária. Elmélete szerint pár hónappal ezelőtt egy „hatalmas demográfiai felesleget indítottak kísérleti útra”. Az út tétje az volt, hogy az érkező tömegek el tudják-e foglalni Európát. „Ennek első nagy hulláma itt, a Keleti pályaudvaron csapódott le. Hetven-nyolcvan emberenként jött a migránsokkal egy vezető. Azt tesztelték, mi történik akkor, ha nem teljesítik az európai rend szabta feltételeket. Nem adnak ujjlenyomatot, nem hajlandóak igazolni magukat. Ennek nem várt következménye lett, hogy Angela Merkel azt mondta, jöhet mindenki hozzánk – fogalmazott Schmidt.

Kozma Imre és a máltaiak ezzel szemben a Keleti pályaudvaron rekedtekre úgy tekintettek, mint úton lévőkre. Az úton lévő vándor pedig a legkiszolgáltatottabb, hiszen az út során derül ki, hogy mire képes, mit bír elviselni. A szeretetszolgálat ezt tartotta szem előtt, amikor orvosi segítséget nyújtott az átvonulni akaróknak.

A Nyugat ugyan gazdag, ám gyenge és békefetisiszta

A világnak azon részei, amelyek pár száz éve még technikailag és társadalmilag is elmaradottabbak voltak, mint a nyugat, rekordgyorsasággal fejlődve hozzák be hátrányukat – mutatott rá Schmidt Mária. Az ott élő emberek szerinte kitanulták a Nyugatot. A nyugatiak azonban még mindig lenézik az Afrikában, Ázsiában élőket és azt gondolják, „hogy akinek ferde a szeme vagy akin burnusz van, annak nem nőtt ki az agya. Azt hiszik, hogy az észt a Jóisten úgy porciózta ki, hogy az mind Nyugat-Európában összpontosult. Pedig ezek az emberek nincsenek rászorulva, hogy osszák nekik az észt”.

A történész véleménye szerint a keletiek szemében Európa már nem az, ami régen volt. „A Nyugat ugyan gazdag, ám gyenge, de békefetisiszta.” Ez szinte felhívás a szegényebb környezetben élőknek, hogy elvegyék, amink van. Tömegkommunikációs eszközeinkkel hamis képet mutatunk a migránsoknak – mondja a történész. Azt sugalljuk: mindenkinek alapvető joga ott élni, ahol akar. „Hol van ez a jog leírva? Régen az volt az elv, hogy itt élned, halnod kell” – teszi hozzá.

A Nyugat felelősségét vetette fel Kozma Imre is, aki a Nyugatot „alapvetően bűnösnek” tartja abban, hogy a migránsok elindultak. „Becsaptuk ezeket az embereket” – jelentette ki az atya. Schmidt Mária viszont bírálta ezt a megfogalmazást. „Európa nem bűnösebb bármely más kontinensnél, a politika mindenhol ugyanazon szabályok szerint működik.” Az önmarcangolást pedig – amely ötven-hetven éve divattá vált – abba kéne hagyni, mert nem erősíti az identitást – szögezte le Schmidt.

Senki nem akar meghalni semmiért

Az identitásvesztés káros következményeiben mindketten egyetértettek. Kozma Imre a probléma gyökerét abban látja, hogy az emberek „egyre inkább Isten nélkül formálják életüket”. Ennek következményeként megkérdőjeleződik az élet értelme.

Az igazi emberkép szerint az élet arra való, hogy elajándékozzuk. Annyit jelent számunkra a másik ember, amennyi áldozatot hozunk érte. Európa azonban gyenge. A gyengeség pedig önzővé tesz. A szegénység problémája azonban nem oldható már meg pusztán adományok osztásával. Ha valódi megoldást akarunk, a javainkat kell megosztanunk – mondta Kozma.

A nyugatiakban nincs elég felelősségérzet, sokan megtagadták keresztény értékeiket – tartja ezt a legnagyobb gondnak Schmidt Mária történész is. Ma már senki nem akar meghalni a hazáért, „sőt senki nem akar meghalni semmiért, miközben öngyilkos merénylők jönnek velünk szembe”. Amerika és Európa ennek ellenére tovább hergeli a földrészeket, mert – miközben a liberalizmust hirdeti – nem tudja elfogadni, hogy valaki más.

Agyatlan elit helyett erős hadsereg?

A történész többször kiemelte Németország és Angela Merkel felelősségét a menekültválság kialakulásában. Érthetetlennek tartja, hogy Németország egy lapra helyezi a mostani bevándorlást Kelet- és Nyugat-Németország egyesülésével. Hiszen akkor neki „ezek a fogalmak, hogy német, hogy honfitárs vajon nem számítanak?” Amikor pedig kezd elviselhetetlenné válni a helyzet az országban, a kancellár a törökökhöz fordul, hogy ők segítsenek megoldani a problémát az EU-tagságért cserébe. „Ezen a ponton újra a vasfüggöny mentén szakad ketté Európa” – mondja Schmidt Mária, aki teljesen abszurd gondolatnak tartja, hogy Törökország fogja megoldani a menekültválságot. „Az az érzésem, hogy ez az NDK-ban felnőtt vegyész nő még nem hallott az Oszmán Birodalomról” – teszi hozzá felháborodva a történész, aki szerint „agyatlanul és végiggondolatlanul cselekszik a nyugati politikai elit.”

Európa egyetlen esélye az lenne, ha lezárná határait, egy nagyon erős közös hadsereget hozna létre, „egyébként pedig nem bombázgatna” – fejti ki határozott véleményét Schmidt Mária. Kozma Imre a keresztényi megoldás keresése mellett áll ki. Az ember igazi nagysága, ha a rosszra nem válaszol rosszal. Keresztényként – húzta alá – jóval kell felelnünk a rosszra, különben a folyamatok megállíthatatlanok.

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/94719

Ajánljuk még a témában