KultúrRing

A Nyugat öntelt, a Kelet felébredt – Schmidt Mária és Kozma Imre a migrációról

2015. november 30. 8:08

Írta: Meszleny Zita
Az európaiak legnagyobb problémája az identitásvesztés: Európában ma már senki nem akar meghalni semmiért, miközben öngyilkos merénylők jönnek velünk szembe – mondta Schmidt Mária a Magyar Írószövetség KultúrRing című vitasorozatának legutóbbi estjén, ahol Kozma Imre atyával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítójával vitatkozott a migráció kulturális hatásairól.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója és elnöke beszélgetett a Magyar Írószövetség „KultúrRing” című közéleti vitasorozatának legutóbbi estjén. A Hörcher Ferenc vezette vita témája a migráció és annak kulturális hatása volt.

Kozma Imre azzal nyitott: a cselekvő szeretet gyakorlásakor – Afganisztánban, Kenyában, Szíriában, ahol megismerkedett az iszlám kultúrával – mindig az áradó szeretettel találkozott vallástól, bőrszíntől függetlenül. „Mindig humanitárius szempontok vezérelnek” – tette egyértelművé a menekültügyhöz való viszonyát az irgalmasrendi szerzetes.

A történelemben hosszú távon csak a demográfia számít, ez pedig nem sok jót jelent Európának – láttat nem túl biztató jövőképet Schmidt Mária. Elmélete szerint pár hónappal ezelőtt egy „hatalmas demográfiai felesleget indítottak kísérleti útra”. Az út tétje az volt, hogy az érkező tömegek el tudják-e foglalni Európát. „Ennek első nagy hulláma itt, a Keleti pályaudvaron csapódott le. Hetven-nyolcvan emberenként jött a migránsokkal egy vezető. Azt tesztelték, mi történik akkor, ha nem teljesítik az európai rend szabta feltételeket. Nem adnak ujjlenyomatot, nem hajlandóak igazolni magukat. Ennek nem várt következménye lett, hogy Angela Merkel azt mondta, jöhet mindenki hozzánk – fogalmazott Schmidt.

Kozma Imre és a máltaiak ezzel szemben a Keleti pályaudvaron rekedtekre úgy tekintettek, mint úton lévőkre. Az úton lévő vándor pedig a legkiszolgáltatottabb, hiszen az út során derül ki, hogy mire képes, mit bír elviselni. A szeretetszolgálat ezt tartotta szem előtt, amikor orvosi segítséget nyújtott az átvonulni akaróknak.

A Nyugat ugyan gazdag, ám gyenge és békefetisiszta

A világnak azon részei, amelyek pár száz éve még technikailag és társadalmilag is elmaradottabbak voltak, mint a nyugat, rekordgyorsasággal fejlődve hozzák be hátrányukat – mutatott rá Schmidt Mária. Az ott élő emberek szerinte kitanulták a Nyugatot. A nyugatiak azonban még mindig lenézik az Afrikában, Ázsiában élőket és azt gondolják, „hogy akinek ferde a szeme vagy akin burnusz van, annak nem nőtt ki az agya. Azt hiszik, hogy az észt a Jóisten úgy porciózta ki, hogy az mind Nyugat-Európában összpontosult. Pedig ezek az emberek nincsenek rászorulva, hogy osszák nekik az észt”.

A történész véleménye szerint a keletiek szemében Európa már nem az, ami régen volt. „A Nyugat ugyan gazdag, ám gyenge, de békefetisiszta.” Ez szinte felhívás a szegényebb környezetben élőknek, hogy elvegyék, amink van. Tömegkommunikációs eszközeinkkel hamis képet mutatunk a migránsoknak – mondja a történész. Azt sugalljuk: mindenkinek alapvető joga ott élni, ahol akar. „Hol van ez a jog leírva? Régen az volt az elv, hogy itt élned, halnod kell” – teszi hozzá.

A Nyugat felelősségét vetette fel Kozma Imre is, aki a Nyugatot „alapvetően bűnösnek” tartja abban, hogy a migránsok elindultak. „Becsaptuk ezeket az embereket” – jelentette ki az atya. Schmidt Mária viszont bírálta ezt a megfogalmazást. „Európa nem bűnösebb bármely más kontinensnél, a politika mindenhol ugyanazon szabályok szerint működik.” Az önmarcangolást pedig – amely ötven-hetven éve divattá vált – abba kéne hagyni, mert nem erősíti az identitást – szögezte le Schmidt.

Senki nem akar meghalni semmiért

Az identitásvesztés káros következményeiben mindketten egyetértettek. Kozma Imre a probléma gyökerét abban látja, hogy az emberek „egyre inkább Isten nélkül formálják életüket”. Ennek következményeként megkérdőjeleződik az élet értelme.

Az igazi emberkép szerint az élet arra való, hogy elajándékozzuk. Annyit jelent számunkra a másik ember, amennyi áldozatot hozunk érte. Európa azonban gyenge. A gyengeség pedig önzővé tesz. A szegénység problémája azonban nem oldható már meg pusztán adományok osztásával. Ha valódi megoldást akarunk, a javainkat kell megosztanunk – mondta Kozma.

A nyugatiakban nincs elég felelősségérzet, sokan megtagadták keresztény értékeiket – tartja ezt a legnagyobb gondnak Schmidt Mária történész is. Ma már senki nem akar meghalni a hazáért, „sőt senki nem akar meghalni semmiért, miközben öngyilkos merénylők jönnek velünk szembe”. Amerika és Európa ennek ellenére tovább hergeli a földrészeket, mert – miközben a liberalizmust hirdeti – nem tudja elfogadni, hogy valaki más.

Agyatlan elit helyett erős hadsereg?

A történész többször kiemelte Németország és Angela Merkel felelősségét a menekültválság kialakulásában. Érthetetlennek tartja, hogy Németország egy lapra helyezi a mostani bevándorlást Kelet- és Nyugat-Németország egyesülésével. Hiszen akkor neki „ezek a fogalmak, hogy német, hogy honfitárs vajon nem számítanak?” Amikor pedig kezd elviselhetetlenné válni a helyzet az országban, a kancellár a törökökhöz fordul, hogy ők segítsenek megoldani a problémát az EU-tagságért cserébe. „Ezen a ponton újra a vasfüggöny mentén szakad ketté Európa” – mondja Schmidt Mária, aki teljesen abszurd gondolatnak tartja, hogy Törökország fogja megoldani a menekültválságot. „Az az érzésem, hogy ez az NDK-ban felnőtt vegyész nő még nem hallott az Oszmán Birodalomról” – teszi hozzá felháborodva a történész, aki szerint „agyatlanul és végiggondolatlanul cselekszik a nyugati politikai elit.”

Európa egyetlen esélye az lenne, ha lezárná határait, egy nagyon erős közös hadsereget hozna létre, „egyébként pedig nem bombázgatna” – fejti ki határozott véleményét Schmidt Mária. Kozma Imre a keresztényi megoldás keresése mellett áll ki. Az ember igazi nagysága, ha a rosszra nem válaszol rosszal. Keresztényként – húzta alá – jóval kell felelnünk a rosszra, különben a folyamatok megállíthatatlanok.

Összesen 72 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Vezénylő tábornok:)

Az "erős közös hadsereg" csak akkor működik, ha világos értékek mentén vetik be. Amíg az EU nem dönti el, hogy egy nemzetállamokat feloldó multikulturális társadalom (egy agyagbirodalom) létrehozására törekszik vagy visszatér a keresztény gyökerű nemzetállamok szövetségéhez, addig nem érdemes ilyet létrehozni, de nem is működne, mert ide-oda rángatnák. Ha multibirodalom, akkor valamiféle közös hadseregere nyilvánvalóan szüksége lesz, ha nemzetállamok szövetsége, akkor célfeladatokra bevethető közös állományról lehet szó, nem arról, hogy felváltja a tagállamok hadseregeit.

Arról már szinte nem is esik szó, hogy ennek, az útnak induló hatalmas tömegnek előbb "kedvet" csináltak a vándorláshoz. Pl. hogy kibombázták őket otthonaikból, hogy az arab világ kényes egyensúlyát arab tavasszal sikerült lerombolni, hogy Afrika "felrobbant, mert A NYUGAT évszázadokon át hordta alá a gyúanyagot. A repeszek pedig száguldanak Európa és A NYUGAT felé". (Idézet: Bayer Zs.)

"A világnak azon részei, amelyek pár száz éve még technikailag és társadalmilag is elmaradottabbak voltak, mint a nyugat, rekordgyorsasággal fejlődve hozzák be hátrányukat" - de nem a tényleges gazdasági megerősödésben, ami felszívná a munkaerőt és csökkentené a születési rátát. Javult az egészségügyi ellátás, többen és tovább élnek. Javult a kommunikáció, a tv-n nézhetik és irigyelhetik a fehér emberek jólétét. Javult a demokrácia iránti igény, elsöprik a stabilitást és némi gazdasági fejlődést biztosító diktátorokat, de csak káoszt teremtenek. S így tovább.

„Mindig humanitárius szempontok vezérelnek” - mondja Kozma Imre. Amennyiben így van akkor ezt a humanitárius tevékenységet azoknál kellene kezdeni, akik a migrációt előidézték, akik az embert rabszolgává tették, akik elvették a javait, akik fegyvert gyártottak, majd fegyverrel gyilkoltak, miközben a humanitárius szempontokat hirdettek.
Erről jut eszembe a mondás: 'Bort iszik, vizet prédikál”.

Schmidt Mária szerinti észosztáshoz, lenézéshez semmi köze a migrációnak. Amiből a migráció ered hatalom szerzése, a mások feletti uralkodás. A fejlett, gazdag nyugat nem önerőből lett gazdag, hanem elvette másoktól.
Napjainkban a liberalizmus a természeti törvényekre hivatkozik és ebben még hasonlóságot is lehet találni a vallásokhoz. Ugyanakkor ideológiájában csak azokat veszi figyelembe, amelyek állítását igazolják, a gyakorlatban viszont a másik felét is alkalmazzák. Így lesz a humanizmusból diktatórikus ideológia.

„A Nyugat ugyan gazdag, ám gyenge, de békefetisiszta.” – mondja Schmidt Mária. Amennyiben ez igaz lenne, akkor nem menne háborúzni. Az idézet mondat így valós: A Nyugat gazdag és mohó.

Schmidt Mária szerint: „Európa nem bűnösebb bármely más kontinensnél, a politika mindenhol ugyanazon szabályok szerint működik.” Ez az állítás azonban nem cáfolja Kozma Imre azon állítását, hogy Nyugat alapvetően bűnös. A valóság pedig az amit az előzőekben írtam; A Nyugat gazdag és mohó. Ez nemcsak a migráció tekintetében igaz, hanem az unión belül is. A tőke – amelyet a liberális politika támogat – oda megy ahol legjobban tudja érvényesíteni hatalmát. A közép keleti országokban is az olcsó munkaerőért, a piacért jön és nem humanitárius okok miatt. Amikor pedig hatalma meginog, elő kerülnek a fegyverek.

Az igazi emberkép szerint az élet arra való, hogy elajándékozzuk. – mondja Kozma Imre. Szerintem nem. Az igazi emberkép szerint az élet arra való, hogy közösségben éljünk, utódokat neveljünk, tiszteljük az életet. A ma uralkodó eszmerendszer pedig azt sugallja; élj magadnak, „Tiéd a hatalom, tiéd az uralom”. Ez vezeti a migránsokat is, árkon, bokron keresztül.

-Európa veszélyesen öregszik, a 2-es szaporodási rátát messze nem éri el a legtöbb európai ország
-Amennyiben ez nem változik és bevándorlókat viszont nem fogad, akkor előbb vagy utóbb Európának mindenképpen annyi
-Úgyhogy a mellett hogy azon töröd a fejed hogyan lehetne a bevándorlóknál bevezetni a születéskorlátozást azon is törhetnéd, hogy hogyan lehetne olyan feltételeket teremteni Európa országaiban, hogy a nők vállaljanak több gyereket.

(4-6 órás foglalkoztatás általánossá és így elfogadottá válása (?), részben/egészben otthoni munka (?))

Válaszok:
Agnieszka | 2015. november 30. 20:45

Schmidt Mária teljesen ésszerű , realista és keresztény szemléletet képvisel . A tiszteletre méltó Kozma atya pedig - ebben a beszélgetésben legalábbis - egy utópikusat ...Schmidt konkrét , Kozma homályosan általánosító .

"A lőtéri macskát nem érdekelné Merkel végzettsége,"

Kivéve ha mindig mellé lőne. Akkor a macska azt mondaná: Ez a szerencsétlen vegyész még lőni se tud.

Leírtad, hogy "ezek a népek" miért szaporodnak túl.

Azt is leírhatnád, hogy a gazdag Nyugaton, a fejlett társadalmakban miért alacsony a szaporulat.

Már hogyan lenne változatlan a termelés, ha csökken a munkavégző képességű lakosság száma és aránya?

Érdekes, gondolat ébresztő írás.

Kozma atyának: aki a gyilkosának és alávetettségbe hozójának ajándékkal kedveskedik (esetleg késsel) az önmaga ellen cselekszik.
Ugyanakkor abban igaza van, hogy nem az alamizsna osztás a megoldás. Tisztességesebben kellene elosztani a világ szükségleteit előállító termelőhelyek elosztását, ami megélhetést is jelent az előállítóknak. A mohó kapzsiság ami ma vezérli a világgazdaságot ezen atéren is, az az emberiség pusztulásához vezet. Egyrészt mert a nincstelenek fellázadnak (különösen a béke humanista fetisiszta mélyen hazug propaganda mellett, mert nem humánusok ajarnak lenni, hanem többet akarnak harácsolni), másrészt végleg tönkre- és fenntarthatatlanná teszi a bolygó ökológiai egyensúlyát. (Gondoljanak bele, hogy a kütyük 95%-a tízezer kilómétereket utazik mielött megveszik az emberek a helyben termelés helyett (az ésszerűség határain belül) és ennek az egyedüli oka, hogy 5 centtel többet keressenek rajta.)

Schmidt Mária álláspontjához közelebb esik amit gondolok, de nem értek egyet. A propaganda szintjén igaz csak a humanizmus meg a béke fetisizmus a tömegek becsapására és elhülyítésére. Mert bizony emögött is a végtelen kapzsiság és hatalomvágy áll. A multikulti éppen a kohézió nélküli embertipust akarja előállítani és ezzel végképp szétcincálni az emberi közösségeket. Ennek védőhatása nélkül pedig szabadon kizsákmányolható, egymás ellen uszítható az individualizálódott tömeg. Erről szól a nagy projekt szinte minden történése.
És ezért nem lehet vlójában hatékonyan és erőből fellépni Európa védelmében, mert a több évtizedes agymosást kockáztatnák vele azok a vezetők, akik valójában népeik ellen politizálnak.

Már röstellem, h. beleszólok, de annyira saját tapasztalatok alapján teszem.

Valamikor a 70-es években volt az MN-ben egy hosszú "beszélgetés" a gyermekvállalásról, Fekete Gyula kezdeményezésére.
Volt valaki, egy többgyermekes édesanya, aki azt írta, h. az vállaljon sok gyermeket, akinek megfelelő méretű lakása és segítőkész családja van, különben megoldhatatlan problémákkal kell szembenéznie, a családjával együtt, és az nem jó.

A megfelelő méretű lakás ott kezdődik ahol mindegyik gyereknek lehet egy külön tanulósarka, emellett a család besegít, sok mindenben.

Most valahogy meg kéne oldani, h. 3-4 gyermekre 120-150nm-es otthon megszerzése ne életmű legyen és az anyának ne kelljen az ő jelenlétét, segítségét igénylő gyermekeit naphosszat egyedül vagy napköziben hagyni, h. ne kelljen megalkuvásokra kényszerülnie a munkahelyén és otthon is.

A társadalmak értékítélete még nem kész elfogadni, h. ha a társadalom gyermekeket akar és ezáltal folytatódni, az bármilyen ellenszenves, de egy jövedelem átrendezést is kell jelentsen a gyermekeket nevelők javára.

Nehéz probléma ez, mert a pénz jó része nyilván nem is jó helyre menne, pusztán a gyermekvállalás nem lehet indok a segítségre, a tisztességesen tartott gyermek nevelése az, amit meg kéne könnyíteni, h. vonzóbb legyen a hagyományos 2-3 gyermekes családmodell követése.

Talán az a jó, ha az állam az adókedvezmények, iskolai ellátás, ösztöndíjak rendszerében vesz részt aktívan a segítség nyújtásban, ahogy erre most kísérlet történik, de a lakásépítés és a részmunkaidős foglalkoztatás felpörgetése nélkül még a jelenlegi, igazán sok kedvezmény sem lesz hatásos.

Válaszok:
Agnieszka | 2015. december 1. 7:28

Más. A jövő eléggé bizonytalan, a klímaváltozás, a szeméthegyek alaposan be árnyékolják, nem beszélve a globalizációról, népvándorlásról és így tovább.
Speciel én annyira boldog voltam a gyermekeimmel, h. csak azt sajnálom, nem hatan voltak, csak négyen, de ennyi volt bennünk és a körülményeinkben, ez sem volt könnyű.
Nem merném azt mondani, h. a helyes életstratégia odaszánni egy életet a nagycsaládnak. Biztos, h. van mire?
Általában az a helyes, ha az ember arra törekszik, h. hittel és reménnyel nézzen a jövőbe, ami viszont most nem túl biztatónak látszik.
Elég az itteni kommentek kisebb részének olvasgatása, h. az ember ne nagyon bízzék a dolgok belátható időn belüli jobbra fordulásában, bár ez, mint életstratégia, majdnem biztosan helytelen. Lehet, h. az olvasgatás is, mert mondjuk, nem kötelező.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés