„Az abszolút köztársaság nem új államforma, hanem analitikai keret” – bemutatták Török Gábor és Zárug Péter Farkas új könyvét

Új kötettel jelentkezik Zárug Péter Farkas és Török Gábor: az Orbán kora – Vázlat egy abszolút köztársaságról című könyvet a L'Harmattan Kiadó mutatta be. A szerzők arra tesznek kísérletet, hogy történeti és politikatudományi szempontból értelmezzék az Orbán-rendszer kialakulását, működését és hatalmi logikáját. A kötetről Csizmadia Ervin beszélget majd a szerzőkkel.

Az eseménye előtt a közönség soraiban több ismert közéleti szereplő névtáblája is feltűnt, köztük Raffay Ernő, Borvendég Zsuzsanna, Puzsér Róbert, Pajor Tamás, Szabó Andrea és Osztolykán Ágnes is. Hann Endre, Tóth Gy. László bizonyosan ott volt az eseményen.

Csizmadia Ervin felvezetésében arról beszélt: az elmúlt években számos könyv született Orbán Viktorról és rendszeréről, ezek azonban többnyire két véglet között mozogtak: vagy kifejezetten dicsőítő, vagy erősen kritikus megközelítést alkalmaztak. A most bemutatott kötet szerinte más utat választ: nem morális ítéletet akar mondani, hanem értelmezési keretet kínál.

A beszélgetés elején arról kérdezte a szerzőket, hogyan született meg a könyv ötlete. Török Gábor elmondta: a közös munka Zárug Péter Farkas kezdeményezésére indult. Mint fogalmazott, eredetileg nem akart újabb rezsimtipológiát írni, de hamar kiderült számára, hogy a könyv nem egyszerűen a demokrácia–autokrácia vitában akar állást foglalni.

A szerző hozzátette: az „abszolút köztársaság” fogalmának kiindulópontját Zárug vetette fel, mégpedig az abszolút monarchiák működésének analógiájából. Zárug Péter Farkas arról beszélt, hogy a közös könyvírás tudatosan összehangolt munka volt: a fejezeteket ugyan felosztották egymás között, de mindketten folyamatosan alakították és véleményezték a másik szövegeit is.

Csizmadia Ervin kérdésére a szerzők azt is elmondták, hogy a könyvben Török Gábor elsősorban az elemző-analitikus részeket, míg Zárug Péter Farkas inkább az elméleti fejezeteket írta.

A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogy miként lehet történeti szempontból értelmezni az Orbán-rendszert.

Zárug szerint abból indultak ki, hogy a történelem nem előre meghatározott folyamat, hanem emberek döntéseinek, érdekeinek, vágyainak és külső hatásoknak az összessége. Ebben a megközelítésben Orbán Viktor politikai pályája sem eleve kijelölt útként jelenik meg.

A politológus szerint Orbán egy versengő politikai térből indult, majd fokozatosan vált domináns szereplővé. Ebben meghatározó szerepe volt a 2002-es választási vereségnek is, amely – mint fogalmazott – komoly tanulási folyamatot indított el a Fideszben.

Felidézte Kövér László ismert mondatát is: „kormányon voltunk, de nem voltunk hatalmon”. Zárug szerint ebből következett az „egy a tábor, egy a zászló” politikai logikája, amely később meghatározta a Fidesz működését.

Úgy vélte, már 2008 körül megfigyelhető volt, hogy az állam és a társadalom különböző alrendszerei egyre inkább a dominánssá váló ellenzéki erőhöz, a Fidesz–KDNP-hez igazodtak, nem pedig az akkori baloldali kormányhoz.

Török Gábor hangsúlyozta: a könyv egyik fontos állítása éppen az, hogy az Orbán-rendszer kialakulását nem lehet pusztán modellekből vagy elméleti kategóriákból megérteni.

Szerinte a szerzők Orbán Viktor politikai tervét elsősorban a cselekvéseiből próbálták visszafejteni. Hozzátette ugyanakkor: a könyv nem azt állítja, hogy minden előre eltervezett folyamat eredménye lett volna.

A beszélgetés során szóba került a Fidesz politikai identitásának kialakulása is. Török Gábor szerint a párt alapélménye az „ostromlott szekértábor” érzése volt: az a meggyőződés, hogy a gazdaság, a média és az intézményrendszer is velük szemben áll.

– Azt tanulták meg, hogy nem engedhetnek – fogalmazott.

Zárug Péter Farkas ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy a rendszerváltozás tapasztalata mélyen meghatározta a Fidesz politikai gondolkodását.

Csizmadia Ervin külön rákérdezett a könyv központi fogalmára, az „abszolút köztársaságra”, és arra kérte a szerzőket, védjék meg ezt a kategóriát.

Zárug Péter Farkas hangsúlyozta: nem új államformát akarnak definiálni, hanem egy elemzési keretet kínálnak.

– Az abszolút köztársaságban a köztársaság hatalomgyakorlója válik szuverénné – fogalmazott. – A szuverenitás és az állam szerkezetének átalakulását próbáljuk leírni.

– Abszolút módon lehet kormányozni úgy is, hogy közben vannak választások, léteznek intézmények és van valamennyire szabad nyilvánosság – mondta Török Gábor. Hozzátette: a könyv célja az volt, hogy az abszolutizmus történeti logikáját próbálják meg értelmezni egy modern demokratikus környezetben.

Nyitókép forrása: Facebook