„Problematikus részek” az érettségi vizsgán – nem csak Wass Albert fogott ki a diákokon

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, mint minden évben, idén is akadtak olyan fiatalok, akiknek nem indult jól az érettségi vizsgák sora: sokan panaszkodtak arra, hogy „nehéz” volt a magyar és irodalom feladatsor. Mint ismert, a szövegértési feladatban Jókai Mór szerepelt, a tesztben versrészleteket, valamint művek szereplőit is ki kellett találni és egy Wass Alberttel kapcsolatos feladatot is kaptak a vizsgázók.

Volt olyan vizsgázó, aki egyenesen úgy fogalmazott az Index stábjának, hogy 

Sokakon kifogott a műveltségi feladatlap

De a Magyartanárok Egyesülete szerint is voltak nagyon problematikus részek a magyarérettségin. Fenyő György, az egyesület alelnöke az Indexnek azt nyilatkozta, hogy a vizsga legnehezebb része az irodalmi műveltségi feladatlap volt, amely „kifejezetten nehézre” sikerült, ezt a tanulók visszajelzései is alátámasztják.

Fenyő azt a feladatot emelte ki, ahol három szereplőt is meg kellett nevezni egy-egy műből, ahol ugyan érezte a „jó szándékot” a teszt összeállítóinak részéről – hiszen a felsorolt 11 műből mindössze hármat kellett választani a diákoknak –, viszont ehhez mind a 11 művet végig kellett gondolniuk, és kitalálni, hogy fel tudnak-e idézni belőle három-három szereplőt – hiszen csak akkor ér pontot, ha mindhárom jó.

– jelentette ki az alelnök.

Fenyő György a feladatsor második része kapcsán úgy fogalmazott a lapnak, hogy egy „nagyon-nagyon szép Arany-vers” volt az egyik opció az öregkorról, vagy egy esszé a létösszegzésről, „az életút áttekintéséről”.

„Önmagában mind a kettő jó, de annyira életidegen meg gyerekektől idegen, hát mind a kettő az öregségről, az öregség lemondásairól, az élet csalódásairól szól” – jelentette ki.

Az egyesület alelnöke Arany költeményéről elmondta, hogy ügyes megoldás az, hogy egy tananyagban tárgyalt szerzőnek egy tananyagban nem szereplő művét adták feladatnak, hiszen így mind a tudás felelevenítése, mind az önálló gondolkodás teret kapott a diákoknál. Viszont az is igaz, hogy Arany nyelvezete már nagyon távol van a mai fiataloktól, és hiába értik az összes szót, a szerkezetet már nem biztos, hogy tudják értelmezni.

Fenyő a lélekösszegzést is jó témának tartja, ám a nehézséget az okozta – bár valószínűleg kevesebben választották, mint Aranyt – hogy három szerző művét is fel kellett használni, ráadásul olyat, ami a szöveggyűjteményben benne van, 

A szakember végül arra is kitért, hogy sok diák novellára számított, hiszen abban van cselekmény és történet, és minél „gyengébb” egy diák magyartudása, annál inkább szüksége van az ilyen „mankóra, amit a szereplők, a történet, a fordulatok, a jellemek biztosítanának a számára” – mondta az Indexnek Fenyő György.

Nyitókép: MTI/Katona Tibor