Dühítette II. Rákóczi Ferencet a felesége mértéktelen költekezése

Sarolta Amália hessen–wanfriedi hercegnő 1679 márciusában született, dúsgazdag német őrgróf hatodik gyermekeként. Mikor a 15 éves lány kiházasításáról döntöttek, a jómódú, tekintélyes Rákóczi-család Ferenc nevű sarjához adták, aki két évvel volt idősebb nála. A házasság mindkét famíliának imponált. II. Rákóczi Ferenc a frigy körülményeiről is írt a vallomásaiban, a visszaemlékezés szerint a mainzi választófejedelem képviselőjétől kapta a javaslatot, hogy kössön házasságot a hercegkisasszonnyal. Rábólintott, mivel 

Rákóczi korábban Magdolna, darmstadti hercegnőt szerette volna oltár elé vezetni, de a császári udvarnál azt hazudták neki, hogy a hercegnő váratlanul meghalt…

Rákóczi 1694 szeptemberében utazott Kölnbe, hogy megismerje későbbi feleségét. Rákóczi szerint Sarolta Amália sokat betegeskedett akkoriban, ugyanakkor „úgy találtam, hogy külseje messze felülmúlja szépségének hírét.” Vallomásaiban azt is hozzá tette, egyértelműen politikai megfontolások vezették a házasságnál, amelyet a megismerkedésük után néhány nappal, a kölni dómban tartottak. A pár ezek után Magyarországra költözött, ahol számos birtok és kastély szolgálta kényelmüket. A fejedelem idős kori szembenézéseiben úgy fogalmazott: 

 hívta ki az Isten haragját. A földi hívságok ekkor még sokkal jobban érdekelték, mint a nemzet sorsa vagy éppen a házassága. Ezen az sem segített, hogy 1696-ban megszületett közös gyermekük, Lipót (aki három évet élt csupán), majd a másik kettő, József és György is. Lipót korai haláláról Rákóczi fájdalmasan írt: „Lassan, észrevétlenül lobbant el, mint az égő gyertyaszál.” 

A legkisebb gyermek születésekor Rákóczi már a bécsújhelyi börtön lakója volt. Megismerte ugyanis Bercsényi Miklóst és más nemeseket, akik részletesen ismertették, milyen sérelmek érik a Habsburgok részéről a nemességet és a parasztságot. Ezek után került sor a rosszul szervezett összeesküvésre az udvar ellen, majd Rákóczi letartóztatására. Nem maradt sokáig rabságban, ugyanis 

Mivel kiderült, hogy Sarolta intézte a szökést, a két gyermekét elvették tőle és Bécsbe hurcolták, őt magát pedig fogságban tartották. A gyermekek közül a hányatott életű Rákóczi József 38 évesen, a másik fiú, György 54 esztendősen hunyt el. Vele halt ki a Rákóczi-család férfi ága…

Rákóczi Ferencet Lengyelországban kezdetben a lakomák és táncmulatságok kötötték le és saját bevallása szerint többször is a hűtlenség útjára lépett. A házassága végérvényesen tönkrement. Ezt jelzi, hogy Sarolta Amália 1706-ban született, rövid életű kislányának, Saroltának már nem a fejedelem volt az apja. Az asszony 1707-ben a császári udvar szorítása elől Lengyelországba szökött, és Jaroslaw városában telepedett le. 

Rákóczi így fogalmazta meg nemtetszését: „Jelenlétének elviselése nem annyira említett bűnös szokásaim miatt volt terhes számomra, mint inkább vérmérsékletünk és erkölcseink különbsége és rendszertelen életmódja miatt.” Rákóczi szerint Sarolta Amália körül „kellemetlen nőszemélyek zsongása, fecsegése, perlekedése áradt.”

Felesége gyakran „siránkozással” zaklatta az anyagiak miatt, több pénzt szeretett volna kapni, és nyomorúságát azzal magyarázta, hogy nem törődik vele eleget a férje. Fennmaradt egy elmarasztaló levél is, amelyet még 1707 februárjában írt Rákóczi a feleségének: 

főleg, ha azt akarja, hogy ebben az országban megőrizzük az általam kormányzott népek szeretetét és tiszteletét.” Rákóczi és Sarolta Amália 1711-ben találkozott utoljára. Ekkor már előtte sem volt titok, hogy Rákóczi Ferenc a lengyel Sienawski hercegnével folytatott viszonyt. Sarolta Amália a szabadságharc leverése után már nem kapott éves apanázst Rákóczitól, XIV. Lajos francia uralkodó sietett a segítségére, aki birtokot vett neki Jaroslawban és állta költségeit. Sarolta Amália 1721-ben érkezett meg Párizsba a francia udvar vendégeként. A sokat betegeskedő, elhízott asszony egy zárda tagja lett, de ott is szeretőt tartott.

1722 februárjában, egyes források szerint 

Csupán 42 éves volt. A zárda kertjében temették el. A zárda később megszűnt, a kertjében kialakított temetőt pedig felszámolták… II. Rákóczi Ferenc törökországi száműzetésében értesült felesége haláláról. Mikes Kelemen pedig a következőt írta Sarolta Amália halála kapcsán egyik törökországi levelében: „A való, hogy igen keveset laktanak együtt.” Kétségtelen, öt évet sem…

Nyitókép: Sarolta Amália egy későbbi festményen. Forrás: MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye

Következik: A bécsújhelyi szökés

Forrás: 

R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem gyermekkora. Móra, Budapest, 1989.

Köpeczi Béla: Tanulmányok a kuruc szabadságharcok történetéből. Akadémia Kiadó, Budapest, 2004.

Rákóczi Ferenc: Vallomások, emlékiratok.