A választások után már neki is mentek a Nobel-díjas Krausz Ferencnek – a professzor nem ment el szó nélkül a történtek mellett

Kevesebb mint egy hónappal a Frontiers Campus alapkőletételét (ahol beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök) és az országgyűlési választásokat követően mentek neki a Nobel-díjas Krausz Ferencnek egy Telex.hu-n közölt egyoldalú írással. A professzor kezdeményezésére tavaly létrejött az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány (angolul: Frontiers Foundation), ahol a tehetséggondozás, a világszínvonalú kutatási infrastruktúra és a tudományos eredmények hasznosítása összpontosul. A fizikus által vezetett magyar kutatóközpont, a Center for Molecular Fingerprinting az alapítvány berkein belül folytatja tevékenységét. Az Élvonal Alapítvány és az állam között 2026. február 20. napján 25 éves keretmegállapodás és 6 éves közfeladat-finanszírozási szerződés jött létre, amely meghatározza az alapítvány céljait, teljesítménymutatóit, valamint a közfeladataira felhasználható támogatási összegek mértékét.

„Magyarország legfontosabb nyersanyaga a tehetség, amely a tehetséggondozáson keresztül válhat erőforrássá – vallja a fizikus professzor. – Ahhoz, hogy ez az erőforrás a lehető legnagyobb mértékben idehaza hasznosulhasson, világszínvonalú kutatóközpontok »kritikus tömegére« van szükség, amely képes itthon tartani, illetve haza vonzani a legjobbjainkat.

Az Élvonal Alapítvány kiemelt feladata az elhivatott középiskolás diákok azonosítása, kiválasztása és fejlesztése, versenyekre való felkészítése és mentorálása. Ezen feladatok ellátását az Élvonal Alapítvány saját és integrált tehetséggondozási programokon keresztül, valamint külsős partnerek bevonásával valósítja meg.

Egyoldalú és igazságtalan információközlés a Telexen

A telexes cikk arról szól, hogy a természettudományos kutatói pálya iránt érdeklődő középiskolás és egyetemista diákokat támogató Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) finanszírozási szerződése a Kulturális és Innovációs Minisztériummal (KIM) 2025. december 31-én lejárt. A minisztérium már jóval a lejárat előtt olyan koncepciót keresett az általuk nagy becsben tartott mentorprogramnak, ami biztosítja a hosszú távú finanszírozási támogatást, így esett a választás Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus éppen megalakuló Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványára, aminek a KIM biztosít támogatást.

Az Élvonal Alapítvány április 24-én pénteken háttérbeszélgetést szervezett, hogy bemutassák a sajtó képviselőinek, nem a Telex cikkében leírt kihátrálás történt, ellenkezőleg:

A Nemzeti Tudósképző Akadémia nem árult el részleteket

Az eseményen Kiss Gábor István kommunikációs igazgató, Madaras Markó főigazgató mellett Krausz Ferenc kuratóriumi elnök is megjelent. A Nobel-díjas professzor már az elején jelezte, az Élvonal Alapítvány működését a vonatkozó jogszabály határozza meg, amely olyan egyértelmű elveket rögzít, mint a minőség, a mérhető teljesítmény és az átlátható működés. De tartalmaz még egy nagyon fontos garanciát is, mert ha a forrásokat a vállalt célokra használják fel, vagy nem érik el a vállalt és mérhető célokat, vissza kell fizetniük a kapott állami támogatásokat.

Ezután Madaras Markó vette át a szót, aki az alapítvány működésének leírása mellett azt is felvázolta, hogy egy átfogó és költséghatékony tehetséggondozási rendszer létrehozása érdekében 2025 tavaszán miként kezdeményeztek párbeszédet középiskolákkal, tanárokkal és tehetséggondozó programokkal, ideértve a Nemzeti Tudósképző Akadémiát képviselő Hegyi Pétert is. Kiderült, az alapítvány konzisztensen képviselte: koncepcionálisan nem támogatják az egyetemi szintre fókuszáló tehetséggondozási modellt – azt a forráselosztási modellt, amely az egyetemi tehetséggondozásra fordított összegeket aránytalanul a középiskolai programok fölé helyezi. Finanszírozást kizárólag mérhető eredmények alapján, a költséghatékonyság elveit tiszteletben tartva, a mindenkor transzparensen működő szervezeteknek tudnak biztosítani. Amikor tavaly nyáron bekérték az NTA-tól a részletes költségadatokat és háttéranyagokat, augusztus végére ugyan, de Hegyiék megküldték költségtervüket,

2026 elején megkötötték az Élvonal Alapítvány és a Magyar Állam közötti 25 éves keretmegállapodást, és az ehhez kapcsolódó hatéves közfeladat-finanszírozási szerződést, ezáltal ismét terítékre került az NTA támogatása, ugyanakkor Hegyi Péterék továbbra sem szolgáltattak részletes adatokat, amiből kiderülhetett volna, hogy az NTA milyen szakmai programokra, tevékenységekre fordítaná a támogatást. Hegyiék a hiánypótlási kérelmeknek (például: az elmúlt két lezárt üzleti év költségeinek felhasználása, a következő 1-2 tanévre vonatkozó részletes szakmai program: szakkörök száma, felépítése, a résztvevő diákok száma, összetétele) sem tettek eleget – hangzott el az eseményen.

Nobel-díjas Krausz Ferenc vallomása: Ez fájt a legjobban

És bár az Élvonal Alapítvány javaslatot tett egy rövid távú (2026 első félévére vonatkozó) támogatási szerződés kialakítására az NTA-val 666 millió forintos büdzsével, valamint kilátásba helyezett egy hosszú távú megállapodást is, releváns adatszolgáltatás híján ezek a támogatási szerződések nem voltak döntésre alkalmas állapotban.

Kiderült azonban, hogy a Nemzeti Tudósképző Akadémia – az Élvonal Alapítvány értelmezése alapján – 2026-ban hozzávetőlegesen 208 millió forintot tervez elkölteni szakmai rendezvényekre, mint például a szegedi Pick Aréna bérlésére, amelyből az NTA 120 millió forintot az alapítvány által biztosított támogatásból tervez fedezni.

Krausz Ferenc ekkor közbeszólt, mert állítása szerint az fájt neki legjobban Hegyi Péterék telexes nyilatkozatából, hogy azt állították: rajta kívül mindenki segített az NTA anyagi támogatásában, csupán ő nem.

– fogalmazott a professzor.

Majd hozzátette, az, hogy a megismert NTA-s költségvetésből a „szakmai rendezvények” levonását követően a középiskolai program egy diákra jutó támogatása körülbelül 70 ezer forint, míg az egyetemi program esetében ez 4,3 millió forint, jelentős, hatvankétszeres aránytalanságot jelez. Márpedig a tehetséggondozás a középiskolai tanárokon áll vagy bukik. Ezért a Nobel-díjas professzor meglátása szerint minden forrást, amit az állam fizet, oda kell koncentrálni, ahol a tehetséggondozás folyik. A lehető legjobban kell motiválni tanárainkat, anyagi megbecsüléssel, eszközökkel. Megjegyezte, a motiváció, valamint az inspiráció nem összetévesztendő a tehetséggondozással. Azt a tanárok végzik.

A 2025 tavaszán elkezdődő párbeszédek eredményeképp a Matfin Alapítvány bevonásával elindult a matematika, fizika és informatika tantárgyak tehetséggondozási programja. Ennek mintájára tervezte az Élvonal Alapítvány az együttműködést az NTA-val.

Nyitókép forrása: Mandiner / Ficsor Márton