Magyar Péter leváltaná a közjogi méltóságokat, de ehhez az alkotmányjogászoknak is lesz egy-két szavuk

Újabb alkotmányjogászok foglaltak állást azután, hogy Magyar Péter ultimátumot adott a közjogi méltóságoknak: május 31-ig mondjanak le hivatalukról, ellenkező esetben a Tisza-kormány a kapott felhatalmazással és a jogi lehetőséggel élve az eltávolításuk érdekében.

Ismert, a napokban véleményének adott hangot a kérdésben Pokol Béla is, most pedig Halmai Gábor és Hack Péter szólalt meg.

Az Index cikkéből kiderül, Hack, aki arra a kérdésre keresve a választ, hogy mit tehet meg a minden eddiginél nagyobb, alkotmányozó kormánytöbbség, a választóvonalat a 2010 előtti és utáni értelmezésekben találta meg: a Fidesz által eddig alkalmazott értelmezésből az következik, hogy kétharmados szupertöbbség birtokában az új kormánytöbbség bármit megtehet, amit technikailag meg tud tenni.

Ezzel szemben 

A kérdés azért is időszerű, mert „az eredetileg is győztesnek kedvező választási rendszer 2011-es módosítása óta négy választásból négyszer kétharmados többséget szerzett a győztes”.

Hack Péter egy másik bejegyzésében leszögezte, hogy a jogállam meggyengült elemeit demokratikus, jogállami úton is meg lehet erősíteni, sőt valójában csak így érdemes megerősíteni. Szerinte a közjogi tisztségviselők esetében jogi értelemben különbség van azok között, akik az elmúlt 16 évben úgy nyerték el tisztségüket, hogy jelölésük és megválasztásuk a 2010 előtt is érvényes szabályok szerint zajlott, és azok között, akiknél a Fidesz-többség szakított a 2010 előtti szabályokkal, és akár a jelölés, akár a megválasztás folyamatában olyan új szabályokat hozott létre, amelyek a jogállami garanciákat gyengítő megoldást eredményeztek. Ezen utóbbi körbe tartozik az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke. 

Úgy véli, az alaptörvény nem a mindenkori többség véleményétől teszi függővé az elmozdítást, hanem jogilag pontosan meghatározott esetekben az Országgyűlés által készített részletesen megindokolt indítvány alapján engedi meg az Alkotmánybíróságnak is, hogy kimondja a hivataltól való megfosztást. 

Amennyiben ezen körülmények valamelyike fennáll, a most megalakuló Országgyűlésben a képviselők kezdeményezhetik a megfosztási eljárást és az Alkotmánybíróság megfoszthatja az elnököt a hivatalától.

Halmai Gábor a Klikk TV-ben arról beszélt, hogy a jelenlegi törvényi keretek között 

Halmai úgy gondolja, a jelenlegi törvényi keretek között a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság és más intézmények vezetőinek leváltása jogilag rendkívül bonyolult. Az egyik lehetséges út az alaptörvény módosítása, amely kimondaná, hogy a korábbi alkotmányos szabályok maguk is sértették a jogállamiságot.

Úgy vélekedett, hogy a demokratikus átmenethez nem elegendő a jogi lépések sora, erős, megalapozott politikai és erkölcsi érvelés is kell. Annak ellenére ugyanis, hogy az alaptörvény szövege meghatározott dolgokat megtilt, mégis meg lehessen változtatni – látszólag a jogállamiság elveinek megsértésével.

Szerinte olyan érvelést kellene alkalmazni, hogy az alaptörvény és annak bizonyos szabályai, beleértve azokat, amelyek bebetonozták a közjogi méltóságokat, azzal a céllal készültek, hogy félretegyék az alkotmányosságot, megsértsék a jogállamiság elvét, és egy ellenőrizetlen, autokratikus hatalmat alakítsanak ki.

Halmai úgy látja,

Hangsúlyozta, az alkalmazás tilalmának nem alkalmazása, vagyis a visszamenőleges hatály tilalmának nem alkalmazása alkotmányos magyarázatot igényel. Hozzátette: ha nem is magában az alaptörvény módosításában, de az indoklásában mindenképpen. Ebben kell tisztázni, miért gondolja úgy egy demokratikus jogállami rendszer, hogy azt, amit kifogásolt az előző kormány jogállamellenes tevékenységében, azt most ő maga alkalmazza. „Ehhez nem elég az az érvelés, amit néhány jogász kollégám már 2022-től bizonygat, hogy az Alaptörvény nem létezik” – szögezte le a jogtudós.

Nyitókép: Facebook