Választás 2026Választás 2026

Közjogilag aggályos, hogy Magyar Péter lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt

2026. április 13. 18:51

A szakértő szerint ilyet nem mondhat egy pártelnök, maximum politikai véleményt fogalmazhatott volna meg.

2026. április 13. 18:51
null

Közjogilag aggályos, hogy a választási győzelme után azonnal lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. Mint vasárnap este fogalmazott Magyar: 

felszólította az államfőt, hogy kérje fel ő kormányalakításra, majd pedig távozzon elnöki tisztségéből. 

Ezt is ajánljuk a témában

A Magyar Nemzet megkereste ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, aki elmondta: az alaptörvény szerint a köztársasági elnök tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akit az Országgyűlés választ meg. A köztársasági elnök megbízatása kizárólag az alaptörvényben meghatározott esetekben szűnhet meg (lemondás, összeférhetetlenség, tisztségtől megfosztás).

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Az Egyesült Államokból érkezett: ukrán titkosszolgálatok avatkoztak a magyarországi választásokba

Az Egyesült Államokból érkezett: ukrán titkosszolgálatok avatkoztak a magyarországi választásokba
Tovább a cikkhezchevron

Ezt is ajánljuk a témában

Mint mondta: ebből következően egy pártelnök legfeljebb politikai véleményt fogalmazhat meg. 

Sem a miniszterelnök-jelölésre, sem a köztársasági elnök hivatalban maradására vagy távozására nincs semmilyen jogi ráhatása és az ilyen követelés az alkotmányos hatáskörök figyelmen kívül hagyását tükrözik.

Ifj. Lomnici a lapnak megjegyezte, hogy a magyar alkotmányos gyakorlat alapján a rendszerváltás óta eltelt időszakban nem volt példa olyan helyzetre, amelyben egy politikai szereplő a választási eredményeket megelőlegezve kért volna hasonlót.

Maximum nyomásgyakorlás volt eddig

Ilyenre legfeljebb politikai nyomásgyakorlásra találni példát. Az 1992. október 23-i események során Göncz Árpád köztársasági elnököt a Kossuth téren kifütyülték és egyes résztvevők a lemondását követelték. Ez azonban nem járt semmilyen közjogi következménnyel, mivel az akkori alkotmányos szabályok szerint is az államfő megbízatása kizárólag formális, jogilag szabályozott eljárás keretében szűnhet meg

A példa jól mutatja, hogy még erős politikai vagy társadalmi nyomás esetén sem írhatók felül a közjogi keretek, és a politikai követelések önmagukban nem keletkeztetnek alkotmányos joghatást

– tette hozzá.

Az alkotmányjogász jelezte azt is, hogy az Alaptörvény szerint Magyarország független, demokratikus jogállam, amelynek egyik alapelve a hatalommegosztás és az alkotmányos szervek közötti hatáskörök tisztelete. Az ilyen jellegű politikai követelések ezzel szemben az alkotmányos rend megkerülésére irányulnak, mivel figyelmen kívül hagyják, hogy a kormányalakítás és az államfői mandátum kérdése kizárólag tételes közjogi eljárásokhoz kötött.

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) második cikke szerinti jogállamisági elvvel is nehezen egyeztethető össze ez a megközelítés, mert az intézményi stabilitás és a joghoz kötött hatalomgyakorlás helyett azt a gyakorlatot erősíti, hogy politikai szereplők saját értelmezésük szerint próbálják alakítani a közjogi kereteket

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

Lengyelországban sem volt hasonló

Szerinte közjogilag ez az arány kifejezetten aggályos, hiszen az ilyen kijelentések hosszabb távon az intézmények politikai nyomás alá helyezését és a jogállami garanciák kiüresítésének veszélyét vetítik előre. Ifj. Lomnici úgy véli, hogy óvatosságra intheti ugyanakkor a Tisza Pártot az a tény, hogy Lengyelországban nincs sarkalatos törvény, de ott sem próbálták a Magyar Péter által kilátásba helyezett intézkedéseket megvalósítani. Ráadásul a Baka András ügyében született strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítélet, illetve nyugdíjazott bírák által indított munkaügyi perek gyakorlata sem pozitív minta a Tiszának ebből s szempontból.

Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Ezek az utolsó pillanatok: az elemzők kimondták, melyik párt az esélyesebb a választás megnyerésére

Ezek az utolsó pillanatok: az elemzők kimondták, melyik párt az esélyesebb a választás megnyerésére
Tovább a cikkhezchevron

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Monte Carlo
2026. április 13. 20:17
NEM EGYSZERŰEN LEMONDÁSRA SZÓLÍTOTTA FZL, HANEM TÜRHETETLEN HANGNEMBEN GYALÁZTA ÉS MEGFENYEGETTE, HIGY HA NEM MOND LE, AKKOR EGY RÁ SZABOTT ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁSSAL ELTÁVOLÍTJÁK. EZ MÉG AZ ECONOMISTOT IS MEGLEPTE, VISSZA IS KÉRDEZTEK.😅
Válasz erre
0
0
akitiosz
2026. április 13. 20:15
Alkotmányjogász létére annyit sem tud, hogy az országgyűlés a saját hatáskörében, a saját tetszése szerint hozhat új alkotmányt. Ezt megakadályozni sem az államfő, sem az alkotmánybíróság, sem más megakadályozni nem tudja.
Válasz erre
0
0
Alvarez
2026. április 13. 19:46
Azért az vérlázító, hogy meg sem száradtak a pecsétek a szavazólapokon és a köztársasági elnököt már gyakorlatilag porig alázza ezzel a mondattal. Szegény Mádl Ferenc forog a sírjában. És ez még csak a kezdet. Lényegében mindenkit igyekszik kicsinálni a környékén, aki nem úgy táncol, ahogy ő fütyül. Kezdte a feleségével, családjával, barátaival, folytatta a szavazóival, elvtársaival (büdösszájúzás, agyhalottazás), barátnőivel. És ennek csápol most több millió ember. Hihetetlen! De lesznek még itt cifrább dolgok is.
Válasz erre
7
0
ben2
2026. április 13. 19:33
@Mócsing 2026. április 13. 19:01 1. Amikor a Fideszre szavazott 3 millió ember, akkor diktatúrát kajabáltatok. 2. Az a 3 200 000 ember az új országgyűlés összetételéről szavazott, nem a közjogi méltóságok személyéről. 3. Nektek amúgy sem azzal van bajotok, hogy bábok ülnek közhatalmi pozíciókban, hanem hogy nem a Ti bábjaitok.
Válasz erre
6
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!