Magyar Péter lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt
A Tisza elnöke a választási győzelme után több állami vezető lemondását követelte.



A szakértő szerint ilyet nem mondhat egy pártelnök, maximum politikai véleményt fogalmazhatott volna meg.

Közjogilag aggályos, hogy a választási győzelme után azonnal lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. Mint vasárnap este fogalmazott Magyar:
felszólította az államfőt, hogy kérje fel ő kormányalakításra, majd pedig távozzon elnöki tisztségéből.
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza elnöke a választási győzelme után több állami vezető lemondását követelte.

A Magyar Nemzet megkereste ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, aki elmondta: az alaptörvény szerint a köztársasági elnök tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akit az Országgyűlés választ meg. A köztársasági elnök megbízatása kizárólag az alaptörvényben meghatározott esetekben szűnhet meg (lemondás, összeférhetetlenség, tisztségtől megfosztás).

Ezt is ajánljuk a témában
Szerdán friss információk érkezhetnek az új országgyűlési felállásról.

Mint mondta: ebből következően egy pártelnök legfeljebb politikai véleményt fogalmazhat meg.
Sem a miniszterelnök-jelölésre, sem a köztársasági elnök hivatalban maradására vagy távozására nincs semmilyen jogi ráhatása és az ilyen követelés az alkotmányos hatáskörök figyelmen kívül hagyását tükrözik.
Ifj. Lomnici a lapnak megjegyezte, hogy a magyar alkotmányos gyakorlat alapján a rendszerváltás óta eltelt időszakban nem volt példa olyan helyzetre, amelyben egy politikai szereplő a választási eredményeket megelőlegezve kért volna hasonlót.
Ilyenre legfeljebb politikai nyomásgyakorlásra találni példát. Az 1992. október 23-i események során Göncz Árpád köztársasági elnököt a Kossuth téren kifütyülték és egyes résztvevők a lemondását követelték. Ez azonban nem járt semmilyen közjogi következménnyel, mivel az akkori alkotmányos szabályok szerint is az államfő megbízatása kizárólag formális, jogilag szabályozott eljárás keretében szűnhet meg
A példa jól mutatja, hogy még erős politikai vagy társadalmi nyomás esetén sem írhatók felül a közjogi keretek, és a politikai követelések önmagukban nem keletkeztetnek alkotmányos joghatást
– tette hozzá.
Az alkotmányjogász jelezte azt is, hogy az Alaptörvény szerint Magyarország független, demokratikus jogállam, amelynek egyik alapelve a hatalommegosztás és az alkotmányos szervek közötti hatáskörök tisztelete. Az ilyen jellegű politikai követelések ezzel szemben az alkotmányos rend megkerülésére irányulnak, mivel figyelmen kívül hagyják, hogy a kormányalakítás és az államfői mandátum kérdése kizárólag tételes közjogi eljárásokhoz kötött.
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) második cikke szerinti jogállamisági elvvel is nehezen egyeztethető össze ez a megközelítés, mert az intézményi stabilitás és a joghoz kötött hatalomgyakorlás helyett azt a gyakorlatot erősíti, hogy politikai szereplők saját értelmezésük szerint próbálják alakítani a közjogi kereteket
– hívta fel a figyelmet a szakértő.
Szerinte közjogilag ez az arány kifejezetten aggályos, hiszen az ilyen kijelentések hosszabb távon az intézmények politikai nyomás alá helyezését és a jogállami garanciák kiüresítésének veszélyét vetítik előre. Ifj. Lomnici úgy véli, hogy óvatosságra intheti ugyanakkor a Tisza Pártot az a tény, hogy Lengyelországban nincs sarkalatos törvény, de ott sem próbálták a Magyar Péter által kilátásba helyezett intézkedéseket megvalósítani. Ráadásul a Baka András ügyében született strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítélet, illetve nyugdíjazott bírák által indított munkaügyi perek gyakorlata sem pozitív minta a Tiszának ebből s szempontból.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka
