A népnek joga van önmagáról dönteni. De vajon ez azt is jelenti, hogy mindig igaza van?

2026. április 23. 12:15

Van, amikor igaza van. Máskor nincs.

2026. április 23. 12:15
null

„A népnek joga van önmagáról dönteni.

De vajon ez azt is jelenti, hogy mindig igaza van?

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Valami nagyon nem stimmel: ezért beszél mindenki még mindig Orbán Viktorról

Valami nagyon nem stimmel: ezért beszél mindenki még mindig Orbán Viktorról
Tovább a cikkhezchevron

Van, amikor igaza van. Máskor nincs. Ez természetes.

Amikor a nép ítél, akkor nem egy higgadt, árnyalatokat mérlegelő testület, hanem egy felfokozott, leegyszerűsítő mechanizmus működik. A tömeg nem finom különbségekben gondolkodik, hanem éles ellentétekben: jó vagy rossz, bűnös vagy ártatlan, velünk vagy ellenünk.

Ennek prózai oka van. A bonyolult mérlegelés időt és energiát igényel. A tömeghelyzet viszont gyors választ kényszerít ki. Ilyenkor az érzelmek veszik át a vezetést: harag, félelem, igazságérzet. Ezek azonnali ítéleteket adnak, miközben eltakarják a részleteket és a különbségeket.

Ha a tömeg dönt, akkor elmosódik a felelősség. Ha mindenki ítél, senki nem érzi igazán a saját döntésének súlyát. A közösség történetet akar, narratívát, nem pedig elemzést. Az át- és megélhető történethez tiszta szerepek kellenek. Ezért a népítélet nem árnyal, hanem lezár. Nem azt kérdezi, mi történt pontosan, hanem azt, hogy ki melyik oldalra kerül. A tömeg torzít, ahogy a hatalom is – csak másképp. A hatalom beszűkíti a látóteret, a tömeg leegyszerűsíti a világot.

A modern politikai rendszerek ezt a feszültséget próbálják kezelni. Azt kérdezik, hogy miként lehet egyszerre érvényesíteni a népakaratot, és közben nem lemondani a szakértelemről. Erre alakult ki egyfajta intézményi és működési egyensúly: a választások a népakaratot fejezik ki, a szakértők és intézmények a tudást képviselik, a független szervek kontrollt biztosítanak, a képviseleti rendszer pedig tompítja a hirtelen tömegreakciókat. 

De ez nem nyugodt egyensúly, hanem állandó billegés.

Ha a népakarat kerül túlsúlyba, jön a leegyszerűsítés és a rövid távú gondolkodás. Ha a szakértelem, akkor elszakadás és bizalmi válság következik. A demokrácia ezért nem az igazság, hanem a tévedések kordában tartásának rendszere. Nem azért működik, mert mindig igazságot hoz, vagy mert feltétlenül helyes megoldást eredményez, hanem azért, mert nem engedi, hogy bárki – akár a tömeg, akár a szakértők világa – tévedhetetlennek higgye magát.

A demokrácia a tökéletességre törő tökéletlenség rendszere. Törekvés az elérhetetlen igazságra. A pillanat igazságából szőtt állandó élhetőség.

(Az isteni ember, amely egy hónapon belül a boltokban lesz, segít megérteni, hogy miként viselkedünk – ahogy Arisztotelész mondja – zoon politikonként, azaz politizáló lényként.)”

Nyitókép: Facebook / Gyurcsány Ferenc

***

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 38 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
donciccio-2
2026. április 26. 08:43
Feri a népről eddig az derült ki hogy mindig van lejjebb és mindig a legalját használják fel ... mint most is
Válasz erre
0
0
tajoska
2026. április 25. 07:50
Röviden: a népet le kell cserélni, de addig sem kéne választásokat tartani.
Válasz erre
0
0
fintaj-2
2026. április 24. 21:32 Szerkesztve
Gyurcsány életében egy nagy gondolkodó, bölcseleti fejezetet nyitott. Politikai pályafutása alatt viszont a közérdeket nem sikerült megcéloznia. A népre vonatkozó eszmefuttatása megfejtést adhat a közelmúlt történésére.
Válasz erre
1
0
röviden
2026. április 24. 16:22
Ez a szösszenet esetleg előzetes a modern baloldalról írt kurva jó könyvből?
Válasz erre
1
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!