A feketegazdaság melegágya lehet a Tisza által tervezett vagyonadó

A vagyonadót jogilag végig kell gondolni, ráadásul ebben nagyon sok a buktató – fogalmazott Lentner Csaba közgazdász a Magyar Nemzetnek a Tisza progresszív jövedelemadóra vonatkozó javaslatáról, amely szerinte a feketegazdaságnak ágyaz meg. A közgazdász szerint ugyanis a vagyonadó bevezetésének lennének társadalmi hatásai. „Az elmúlt évtizedekben Magyarországon lejátszódott egy polgárosodási folyamat, számos kis- és középvállalkozó került abba a helyzetbe, hogy a vagyona eléri az egymilliárd forintot, sőt akár meg is haladja azt.

– hívta fel a figyelmet. Rámutatott: húsz évvel ezelőtt egymilliárd forint nagyon sok pénz volt, ma már ez az összeg annak, aki vállalkozik, jó állást tölt be, nem olyan nagy. A közgazdász jelezte, hogy Budapesten egy nyolcvan-kilencven négyzetméteres lakás már százmillió forintba vagy még többe is kerülhet, ha ehhez hozzávesszük az autót vagy autókat, esetleg egy nyaralót és a vállalkozást, akkor már elértük az egymilliárd forintos értékhatárt.

– emelte ki Lentner Csaba.

A közgazdász azt is jelezte, hogy a vagyonadó visszafogná azt a vagyonképződési folyamatot, ami a vállalkozói szektorban lejátszódik. Az emberek nem csak a jövedelmük után adóznának, hanem a jövedelmük adózás utáni állapotából, tehát a vagyonukból is, ami a társadalomban nem váltana ki nagy szimpátiát. Emellett ezt az adót nem is lehet hatékonyan beszedni, ráadásul a költségvetésben nem is lenne nagy tétel. Tehát hatékonyabbak voltak az elmúlt évtizedekben a jövedelemadók, a forgalomadók, a jövedéki adók, a társasági nyereség adók – állapította meg.

– figyelmeztetett a szakértő. Hozzátette: emellett egyetért az extra nagy jövedelemmel rendelkezők megadóztatásával, de ahhoz százmilliárd forintnál javasolja meghúzni a határt, mivel az egymilliárd túl alacsony.

Lentner Csaba beszélt arról is, hogy Magyarországon az elmúlt 16 évben sikeres volt az adórendszer. 

– közölte. Hangsúlyozta: ez oda vezetett, hogy a munkaerőnek a teljesítménye és a fizetőképes kereslete is megemelkedett, a vállalkozásoknak pedig a kevesebb adó következtében a beruházási kapacitása megnőtt.

„A vállalkozások még adókedvezményeket is kaptak, hogy a jövedelmükből beruházásokat hajtsanak végre – folytatta. – Az állam működéséhez nyilván bevételtömegre van szükség, és amit a jövedelemadón megspóroltunk a lakosságnak meg a vállalkozásoknak, azt beszedtük az általános forgalmi adón (áfa), ami 27 százalék. Ami bár lehet, hogy magas, de ha összevetjük a kilencszázalékos társasági nyereségadóval meg a 15 százalékos személyi jövedelemadóval, akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarországon az adóztatási szint meglehetősen alacsony” – magyarázta a közgazdász. Majd kijelentette: 

Lentner Csaba kitért arra is, hogy szerinte az szja-hoz és a társasági nyereségadóhoz nem lenne érdemes hozzányúlni, ahogy a progresszív jövedelemadó bevezetése sem lenne jó, hiszen a 2010 előtti világ igazolja, hogy az a feketegazdaság kialakulásához vezetett.

Hozzáfűzte: az édesanyák adómentességéhez sem kellene hozzányúlni, mert ez a gyermeknevelésben okozna nehézségeket. Ez az adómentesség ösztönző elem, a fizetőképes keresletet élénkíti, több pénz marad a családnál, többet tudnak a szülők a gyerekekre költeni.

„Üdvözlendő a Tisza Párt programjában, hogy emelni akarják a családi pótlékot. Remélhetőleg ennek a költségvetési fedezete is meglesz” – vélekedett a közgazdász. Szerinte ebben az adóátrendeződésben szükség van adóreformokra, amit nyilván a Fidesz-kormány is megtett volna, ha nyer. Azonban most a Tisza-kormánynak kell bizonyítania, de a fürdővízzel nem kellene kiönteni a gyereket is.

„A Tisza Pártnak az a stratégiája, hogy az adócsökkentés miatt kieső államháztartási bevételeket az Európai Unióból érkező forrásokkal, illetve ezeknek a forrásoknak a gazdaságot felpörgető tételeivel próbálja majd kompenzálni. Tehát több vállalkozás, több munka, több munkabér-volumen is teremtődne, ha az EU-s pénzekből beruházások indulnának, munkahelyek létesülnének vagy több bért tudnának kifizetni ezen beruházások révén a munkahelyeknél” – nyomatékosította Lentner Csaba, aki úgy gondolja, jó lenne, ha a Tisza mielőbb tisztázná, hogy mennyi pénzt kap meg az EU-tól. 

Egy biztos, annak függvényében lesznek lehívhatók a források, ahogy az unió követelései teljesülnek, ez az EU jogi gyakorlata – összegzett.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd