Beismerő vallomás a Politicótól: leleplezték Manfred Weber mestertervét

Ezt nehéz lesz kimagyaráznia a Néppárt vezetőjének.

Magyarországon évente mintegy 30 ezer strokegyanús esethez riasztják a mentőket, és sokszor perceken múlik, ki marad életben. Az OMSZ új videóalapú stroke-rendszere már az első hetekben bizonyította a jelentőségét.

Alig telt el két hét azóta, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) elindította stroke-távdiagnosztikai rendszere, az OMSZ TeleStroke. Az új eszköz máris bizonyította létjogosultságát: sikerült megmenteni vele egy ember életét.

„Magyarországon 1887 óta, vagyis immár 139 éve működik szervezett életmentés, és azóta a mentők folyamatosan azon dolgoznak, hogy a lehető legkorszerűbb eszközökkel és módszerekkel segítsék a betegeket” – mondta a Mandinernek Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője és kommunikációs igazgatója.

Hozzátette: ez különösen igaz az elmúlt nyolc-tíz évre, amikor a technológiai fejlődés szinte berobbant az egészségügybe is.
Ennek az innovatív szemléletnek az eredményeként ma már naponta 4,8 millió adatpont áll az OMSZ rendelkezésére – a mentőautók mozgásától kezdve a betegadatokon és a logisztikai folyamatokon át egészen a gazdasági mutatókig. Ezeket mesterséges intelligencia elemzi, így a szervezet percről percre pontos képet kap saját teljesítményéről és működésének egészéről. A terepen dolgozó mentők munkáját mindeközben mobilalkalmazások segítik. Győrfi külön kiemelte a Szív City applikációt, amelynek segítségével egy országos, életmentésre kész civil hálózat jött létre: olyan önkénteseké, akik riasztás esetén azonnal bekapcsolódhatnak az újraélesztésbe.
A most életet mentő stroke-távdiagnosztikai alkalmazás csak egy újabb állomás az OMSZ digitális fejlesztéseinek sorában
– hangsúlyozta a szóvivő. Jelentősége azonban óriási: az eszköz lerövidíti a betegutat, így döntő perceket lehet nyerni egy agyi érkatasztrófa esetén, ez pedig szó szerint életet menthet.
Évente 25–30 ezer strokegyanús esethez riasztják a mentőket Magyarországon – tudtuk meg Győrfi Páltól. Ez azt jelenti, hogy
szinte minden húsz percben valakinél olyan agyi katasztrófa történik, amelynek kimenetele azon múlik, milyen gyorsan jut megfelelő ellátáshoz.
Ebben a versenyfutásban az idő nem egyszerűen tényező – hanem maga az élet.
A stroke – vagyis az agyi érkatasztrófa – két formában jelentkezhet: agyvérzésként vagy érelzáródásként – mutat rá a kommunikációs vezető. Hozzátette, az orvostudomány az elmúlt években főként az utóbbi kezelésében ért el áttörést. Ma már sok esetben lehetséges, hogy az elzáródott agyi eret vagy gyógyszeresen feloldják, vagy műtéti beavatkozással eltávolítják. Ha a vérkeringés időben helyreáll, az agy érintett területe nem hal el – hangsúlyozza Győrfi. Csakhogy ehhez rendkívül szűk időablak áll rendelkezésre. A szakemberek szerint nagyjából 2–3 óra telik el addig, amíg az oxigénhiány miatt az agyszövet visszafordíthatatlanul károsodik.
Ha ez az idő elvész, a modern orvostudomány is tehetetlenné válik.
Magyarországon világszínvonalú stroke-ellátás működik: az országban 40 akkreditált stroke centrum üzemel, ahol minden feltétel adott a korszerű kezeléshez – emelte ki Győrfi. A gond eddig nem az volt, hogy nem volt hova vinni a beteget, hanem az, hogy sokszor az említett időablak után került az érintett beteg az idegsebészetre. A hagyományos betegút szerint ugyanis a mentők a strokegyanús beteget a területi stroke centrumba szállítják, ahol képalkotó vizsgálatok és neurológiai vizsgálat után döntenek arról, szükség van-e a speciális műtétre. Ha igen, a beteget tovább kell vinni egy idegsebészeti központba – ám ez az időveszteség könnyen kicsúszhat a 2–3 órás életmentő időablakból.
Ezen változtatott az Országos Mentőszolgálat január 1-jén elindított videóalapú stroke-távdiagnosztikai rendszere, az OMSZ TeleStroke. A megoldás lényege, hogy a mentőautóból a helyszínen azonnal videókapcsolat létesíthető egy stroke centrum ügyeletes neurológusával. A szakember valós időben látja és hallja a beteget, irányítja a vizsgálatot, és neurológiai teszteket végeztet vele: emelje fel a karjait, mondjon ki szavakat, kövesse a mozgást, reagáljon utasításokra. Egy laikus számára mindez talán egyszerű gyakorlatnak tűnik – egy neurológus számára viszont ezekből a reakciókból súlyos és pontos következtetések vonhatók le. Az egyik legfontosabb: azonnali műtétre van-e szükség.
Stroke-e az adott eset? Segít eldönteni a FAST teszt (gyorsteszt):
Nemrég egy nő esetében éppen ez történt. A mentők a helyszínről kapcsolták a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika Stroke Centrumának neurológusát, aki a videóvizsgálat alapján azonnal nagyér-elzáródásra gyanakodott. A beteget nem a szokásos útvonalon vitték tovább, hanem közvetlenül az idegsebészetre.
A kórházban CT-angiográfia igazolta: az érintett agyterületen nem volt vérkeringés. A CT-perfúzió viszont még megmenthető szövetet mutatott. A trombektómia időben megtörtént, a vérrögöt eltávolították, és a vérkeringés visszatért az agyba.
A nő rövid időn belül beszélni tudott – olyan állapotból, amely kezelés nélkül nagy valószínűséggel halálos lett volna.
Ma már mind a 40 magyar stroke centrum csatlakozott a TeleStroke rendszerhez, és a mentőautók országszerte rendelkeznek a videókapcsolat lehetőségével – Balassagyarmattól Baranyáig. Így nem minden beteget kell feleslegesen idegsebészetre vinni, de azokat, akiknek valóban azonnali műtétre van szükségük, percekkel hamarabb lehet a megfelelő helyre juttatni.
Egy ilyen rendszer értékét talán egyetlen szám fejezi ki a legjobban: ha csak egyetlen életet ment meg, már megérte. Ez az egy már megtörtént.
Az esetről készült videó itt tekinthető meg.
Nyitókép: OMSZ Facebook