A miniszterelnök eloszlatta a kételyeket: ténylegesen háborúra készül az Európai Unió.
Orbán Viktor Brüsszelben képviseli a magyar érdekeket – terveiről beszélt az oda vezető úton a Patiróta-csatornának. Mint mondta: a sok napirendi pont ellenére ezt a hétvégét egyetlen téma, a háború és a béke témája uralja majd. Az EU-csúcs apropóján kifejtette: a találkozón a következő hétéves költségvetés, a migráció és a Közel-Kelet témája egyaránt napirenden van, de ezt az összes – egyébként fontos kérdést – „mind be fogja takarni a háború és a béke kérdése”.
Az ukránok támogatása felől közelítve a kérdéshez azt kell megvitatnunk, hogy adjunk-e, ha igen, mennyit és milyen módon – katonaitól a pénzügyiig, gondolva az összes lehetséges formára”
– fogalmazott a kormányfő.
Kifejtette: a háborúpártiak akarnak támogatást adni Ukrajnának, akik meg nem akarnak adni, „azok azt mondják, nem kellene semmilyen döntést sem hoznunk most, hanem meg kell várni az amerikai-orosz tárgyalások eredményét”.
„Nekünk, békepártiaknak csak annyit kellene mondani, hogy támogatjuk az amerikaiak béke erőfeszítését, és addig semmilyen stratégiai döntést ne hozzunk, mert az csak csökkenti az amerikai tárgyalások sikerességének esélyét” – hangoztatta a miniszterelnök.
„Támogassuk-e Ukrajnát, mi legyen befagyasztott orosz vagyonnal, ha az nem megy, milyen más pénzügyi támogatást adjunk, mit jelent ez a következő generációkra nézve, mekkora legyen a nagyságrend, hogyan viszonyuljunk az amerikai béketervhez” – sorolta a megvitatandó kérdéseket Orbán Viktor, majd megjegyezte, „nagyjából ez a virágcsokor, amelyből majd mindenki kihúzza a neki legfontosabb szálakat”.
Az orosz vagyon befagyasztását illető kérdésre a miniszterelnök azt mondta: a befagyasztásról eddig félévente hozott egyhangú döntést az Európai Tanács, amiben Magyarország is elmondhatta az álláspontját,
ezt a jogi helyzetet azonban – jogsértő módon – teljesen megváltoztatták, a döntést határozatlan időre meghosszabbították, amit már egyhangúság nélkül is meg lehet hozni.
„Ebben eddig Magyarországnak vétójoga volt, de elvették tőlünk ezt a jogot” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy „ez nyílt jogsértés, nem fér ehhez kétség, és amiatt jogi lépéseket is fogunk tenni”.
Rámutatott: az orosz vagyon sorsáról jelenleg még egyhangú döntés szükséges, „hacsak nem követnek el egy újabb nyílt jogsértést, és nem mondják ki, hogy ez a döntés is ezentúl egyhangúság helyett már kétharmados minősített többséggel is meghozható ugyanarra a klauzulára hivatkozva”.
A kormányfő vélekedése szerint az orosz vagyonról szóló viták és a háborús kérdések közben Brüsszel menetel egy új típusú bürokratikus diktatúra irányába,
ahol a nemzetállamokat nyilvánvalóan megillető jogokat egyszerű döntésekkel az Európai Bizottság vagy a Európai Tanács valamelyik szerve elkobozza tőlünk.
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország most szövetségeseket keres, összegyűjti azokat az országokat, akik azt gondolják, hogy az orosz vagyon kisajátítása és Ukrajnának történő átadása nem más, mint „egy nyílt hadüzenet”. Hozzátette: ezt nem lehet másképpen értelmezni, mint hadüzenetet, és „szerintem az oroszok így is fogják értelmezni, a kérdés csak az, hogy milyen válaszlépéseket fognak tenni”.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
A miniszterelnök arról is beszámolt: néhány héttel ezelőtt írt egy levelet az orosz elnöknek, amelyben azt kérdezte tőle, ha elveszi az EU az orosz befagyasztott vagyont, akkor lesznek-e válaszlépések, és ha igen, az oroszok figyelembe veszik-e azt, hogy ki hogyan szavazott ennél a döntésnél.
A válaszban az szerepelt, hogy „a nemzetközi jog minden eszközét felhasználva erőteljes válaszlépések lesznek,
és ebben figyelembe fogják venni, hogy melyik tagállama az Uniónak hogyan foglalt állást”
– árulta el.
A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország levédte magát a gazdasági válaszlépésekkel szemben. „Magyarország soha, semmilyen körülmények között nem fogja támogatni bármely ország, nem csak Oroszország, bármely ország devizatartalékának, befagyasztott devizatartalékának az elvételét” – jelentette ki.
Ezt is ajánljuk a témában
A Brüsszelbe tartó járaton árult el kulisszatitkokat a miniszterelnök.
Kitért arra is, Magyarország a befagyasztott orosz vagyon ügyében az Európai Unió irányában a lojális együttműködés szabályai szerint járt el, semmi nem indokolta, hogy most ezt a jogfosztást Magyarország elszenvedje. A vagyon kezelésével kapcsolatos másik kérdésre válaszolva azt mondta: a belga miniszterelnök nagyon nehéz helyzetben van,
mert a vagyon elvételét „Belgiummal akarják elkövettetni úgy, hogy ezzel ők elvi alapon sem értenek egyet”.
Emellett a pénzügyi árát ők fogják megfizetni, mert ha az oroszok vagyonát kezelő belga cég megbillen, az egész belga nemzetgazdaságot össze tudja dönteni – emlékeztetett Orbán Viktor, megjegyezve, a társaságnak Oroszországban is van mintegy 16 milliárd eurónyi vagyona, így az orosz válaszlépés elsősorban őket érintheti.
A miniszterelnök elmondta: ebben a kérdésben például Németországon „nem lehet kiigazodni”, a háborúban és a szankciós ügyben a németekkel egész egyszerűen nem lehet együttműködni, mert kiszámíthatatlan pályán vannak és lépésről lépésre sodródnak bele a háborúba.
„Németország ma nagyon közel van ahhoz, hogy vezérszereplője legyen egy Európának Oroszországgal kirobbantott háborújában” – fogalmazott. Hozzátette: tapasztalata szerint mindenki úgy érzi, hogy a háború messze van, ez inkább egy pénzügyi kérdés,
de nem, a valóság az az, hogy ténylegesen háborúra készül az Európai Unió”.
A miniszterelnök azt is megjegyezte: már zajlik az a gondolkodás, hogy a hanyatlóban lévő német ipar hogyan tudna ismét fölívelni a hadiipari fejlesztések segítségével.
(MTI)
Nyitókép: képernyőfotó / Patrióta
Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.
Újabb kereskedelmi megtorló intézkedések érkezhetnek.
A Brüsszelbe tartó járaton árult el kulisszatitkokat a miniszterelnök.
Sir Richard Knighton szerint az orosz támadás esélye kicsi, de nem zéró.
Mit mond a nemzetközi jog egy ilyen lépésről? Valóban hadüzenetnek számítana az orosz állami vagyon elvétele és Ukrajnának adása? Erről kérdeztük ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt.
Már 2006-ban sorsára hagyta a jobboldalt, hogy folytatódhasson a Gyurcsány-Bajnai-Bokros-féle népnyúzás. Horváth K. József írása.
A csapat bemutatta hivatalos nevét és logóját.
Ma van három éve, hogy jogtalanul kizárták a magyar hallgatókat és kutatókat az Erasmus+ és Horizon programokból.
Nem ugyanazt a játékost látták a legjobbnak.
