Lengyel: „a 14. havi nyugdíj tiszta őrület” – Ma fogadta el a parlament, bi-bi!

Képzeljék el, Lengyel László, anno Gyurcsány egyik legstabilabb tanácsadója, az ’ez bizony fájni fog’ program egyik szellemi részvényese, ami után kétharmaddal zavarták el a Gyurcsány-Bajnai kormányt, most Orbán Viktor miatt aggódik. Azt mondogatja, hogy ne vezessék be a 14. havi nyugdíjat, mert azt a tiszások „öt percen belül el fogják venni”.
Ugye milyen rendes ember? 

Mi jön? – tessék mondani? Ne nevettessen már, Lengyel úr!  Vegyük egymást komolyan!
Nyilvánvaló azért mondja ezt, mert az emberek tudják, a Fidesz a nyugdíjasoknak jót, a Tisza pedig rosszat akar. Szó szerint: 

No, kedves olvasó! Ilyen egy baloldali tanácsadó. Lengyel arról győzködi a nyugdíjasokat, hogy be kéne látniuk, jobb, ha nem akarnak több nyugdíjat, mintha akarnak. Normááális? – kérdezné Besenyő Pista bácsi. 
A nyugdíjasok ugyanis nem abban a jövedelmi kategóriában vannak, mint mondjuk Lengyel László. Legtöbbjük kevés pénzből él. 

(A parlament egyébként ma kora délután megszavazta a 14. havi nyugdíjat, hiába ellenkezett Pojáca Peti, tanácsadóival együtt.)
Amikor Dobrev Klára például lelkesen magyaráz a svájci indexálás mellett, mint valami csodaszert emlegetve, akkor nem teszi hozzá, hogy 2010 előtt az átlagnyugdíj 100 ezer forint alatt volt. Ez mostanra 242 ezer forintra emelkedett. A svájci indexálás esetén a nyugdíjemelés mértékét a bérek és az árak növekedéséhez kötik. Felerészben a nettó bérnövekedés, felerészben pedig az infláció határozza meg a következő évi emelés mértékét. Csakhogy mi történik gazdasági visszaesés esetén, amikor csökken a GDP, csökkennek a bérek? Mint Gyurcsányék idején. Ebben az esetben a nyugdíjemelés alacsonyabb lehet, mint ha csak az inflációt követné. Volt erre példa az elmúlt harminc évben bőven.
Ugyanez a dobrevi érvelés köszön vissza a Tiszánál, illetve a balos, a DK-val egyivású tanácsadóiknál. Surányi György például a Partizánnak kifejtette, hogy szerinte 

Azt is mondhatnánk, ki nem tesz arra, hogy Surányi földhözragadt vagy sem. Surányi a brüsszeli elvárásokat követi. Hogy minél kevesebb szociális juttatás mehessen a magyaroknak, minél magasabb legyen az adó, minél nagyobb legyen az állam bevétele, amit aztán az Unión keresztül Ukrajnába küldhetnek a háborúba. Ahova persze vagy megérkezik vagy nem. Vagy fegyver lesz belőle vagy aranybudi. Egy a lényeg, a magyarok érdekeinek nincs hozzá köze. 
A Hírklikk Miért? című podcastjában Lengyel és Bolgár György azon értetlenkedtek, miért erőlteti Orbán az orosz vonalat. Bolgár gyalázza Orbánt, ahogy a csövön kifér, Orbán nyakába varrva, hogy csak a saját hiúságának akar megfelelni. „Ebben a helyzetben ő szívesen mozog, kiéli magát, fontoskodik, hogy itt voltam, ott voltam, ezt intéztem, azt intéztem. Lehet ebből politikai hasznot kovácsolni? Akár választást is lehet nyerni.” Lengyel hozzáteszi: 

Nem szólnak róla. Részint, mert Brüsszel is el akar bennünket vágni az orosz „naftától”, részint meg ha kihagyják ezt az alapvető fontosságú információt, akkor szerintük egy beképzelt a saját céljait a nemzet sorsa elé helyező Orbánt nevetségessé lehet tenni és a magyarokat elgondolkodtatni. Lengyel ki is mondja: „Orbán Viktor nemzetellenes bűneiről beszél. Rossz oldalon áll.” 

(Fotó: Képkivágás. Hírklikk)