Évtizedekre visszavetette a születésszámokat a Bokros-csomag – miért hozna más eredményt az újabb megszorítás?

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) 2024-ben jelentetett meg egy tanulmányt „A Bokros-csomag elhúzódó hatása a születésszámokra” címmel. Ebben részletesen elemzik, hogy az 1994-1998-as ciklusban az MSZP és az SZDSZ által vezetett kormány pénzügyminisztere, Bokros Lajos nevéhez kötődő egészen brutális, és a magyar emberek életét – nagyon finoman fogalmazva – megnehezítő megszorítócsomag hosszú távon milyen módon és mértékben befolyásolta a demográfiai folyamatokat Magyarországon. 

Az 1995. március 12-én bevezetett megszorítócsomag kidolgozásában Bokros mellett a korábbi pénzügyminiszternek, Békesi Lászlónak és Surányi Györgynek, az MNB akkori elnökének is jelentős szerepe volt. A Bokros-csomag legfontosabb intézkedései az alábbiak voltak: 

• A forint leértékelése: egyszeri 9 százalékos, majd fél éven keresztül további havi 1,9 százalékos és a későbbiekben havi 1,3 százaléknál alacsonyabb ún. csúszó leértékelés bevezetése.
• Importvám bevezetése: 8 százalékos vámpótlék, az energiahordozók kivételével minden külföldről behozott árura.
• Állami bérek befagyasztása; – Ingyenes felsőoktatás megszüntetése.
• Nyugdíjkorhatár emelése.
• Ingyenes fogászati ellátás megszüntetése.
• Családtámogatási rendszer átalakítása.

Utóbbi intézkedés keretében többek közt megszüntették a Gyermekgondozási díj (GYED) és a Várandóssági pótlék intézményét, a családi pótlékra, a Gyermekgondozási segélyre (GYES), és a Gyermeknevelési támogatásra (GYET) való jogosultságot pedig jövedelmi viszonyokhoz kötötték.

A családtámogatásokra fordított kiadások az MSZP-SZDSZ kormány idején jelentősen csökkentek (1994-ben a GDP 2,4 százalékát tette ki, míg 1997-ben már csak 1,9 százalékát), a családok 9 százaléka, a gyermekek 7 százaléka került ki a jogosultak köréből. 

 –olvasható a dokumentumban.  

Egyértelmű volt, hogy a gyermeket nevelők a népesség egészéhez viszonyított jövedelmi helyzete romlott A korábban biztosnak hitt támogatások elmaradása folytán kiszámíthatatlanná, bizonytalanná vált a családok anyagi helyzete, ennek következtében a Bokros-csomag negatív hatással volt a gyermekvállalási kedvre. A teljes termékenységi arányszám alakulására egyrészt az anyagi ösztönzők elvonása, másrészt a támogatási rendszer átalakítása nyomán előálló bizonytalanság volt hatással. 

A Bokros-csomag alaposan visszavetette a születésszámokat – nem csak 1995 után, hanem két évtizeddel később is

Ennek meg is volt az eredménye, hiszen a születések számának addig is csökkenő trendje kis kitérőkkel de folytatódott egészen a 2011-es akkori mélypontig. Az 1995 utáni időszakban születt nők 2011-től léptek be a demográfiai kifejezéssel „szülőképes korúnak” nevezett csoportba, azaz a 15-49 éves korosztályba. A Bokros-csomag bevezetését követő másfél évtizedben egyre kevesebb gyerek – így egyre kevesebb nő született. A korcsoportok vizsgálata alapján egyértelmű, hogy a szülőképes korú nők számában 2011 után látható nagy visszaesés az 1995 utáni csökkenő születésszámok eredménye.

A KINCS becslése szerint, amennyiben a 15-49 éves női korcsoport létszáma a következő években is a 2010-es szinten maradt volna, akkor 2023-ban a ténylegesen megszületett 85 150 gyermek helyett 108 740 gyermek született volna. Amennyiben pedig a 15-49 éves női korosztály létszáma 254 ezer fő helyett „csak” 100 ezer fővel csökkent volna 2010 és 2023 között, akkor 2023-ban 91 493 gyermek született volna ettől a korcsoporttól. Ha 200 ezer fővel mérséklődött volna a 15-49 éves nők száma, akkor pedig 87 481 élveszületéssel számolhattunk volna 2023-ban.

Megint megszűnik a GYED? Mi lesz ebből?

De miért olyan fontos mindez 2025-ben (mármint a demográfiai trendek hátterének megértése mellett)? Hát azért, mert az országgyűlési választáshoz közeledve kiderült, hogy egy hatásában a Bokros-csomagéhoz mérhető brutális megszorítás-tervezet készült a közelmúltban, amelyet az Index tett közzé.  A „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” című tervezet szerint évente 1300 milliárd forint többletbevételt szednének be adó- és járulékemelésekkel, valamint megszorításokkal. 

A Tisza Pártnak tulajdonított programban többek közt a személyi-jövedelemadó rendszer többsávossá tétele, az állami egészségpénztári rendszer megszüntetése és a lakosság magánbiztosítókba terelése, az ÁFA 32 százalékra növelése. A Tisza Párt először a tervezet létét és azt is tagadta, hogy közük lenne hozzá, ám egyre több hozzájuk köthető szakértő nyilatkozata utal arra, hogy a csomag az ő holdudvarukban dolgozó baloldali „szakemberek” munkájának eredménye lehet. 

Az említett megszorítócsomagban – ahogy Bokroséknál – szintén szerepel a GYED megszüntetése. Ez több százezer forintos veszteséget jelentene a magyar családoknak minden egyes hónapban. Nem nehéz belátni, hogy amennyiben keresztülvernék az „adóreformot” a rossz emlékű szocialista megszorítócsomaghoz hasonlóan ez is drasztikusan csökkentené a gyermekvállalási kedvet, és súlyosbítaná az amúgy is problémás demográfiai helyzetet.