Szinte soha nem látott katasztrófa rázta meg Magyarországot: ennyi idő után sem érteni, miért nem működött rendesen az igazságszolgáltatás

Tíz év kellett ahhoz, hogy a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tíz halálos áldozatot és 150 sérültet követelő tragédiájában végre ítélet szülessen. A Kúria 2020-ban helybenhagyta a másodfokú ítéletet, amelyben a 15 vádlottból három személy kapott letöltendő szabadságvesztést. A legsúlyosabb ítéletet, 2,5 év fogházbüntetést a Mal Zrt. egykori vezetője kapta, akit közveszélyokozás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és gondatlanságból elkövetett bűncselekmények miatt ítéltek el. A katasztrófa másfél évtizeddel később is megrengeti a közéletet.

Katasztrófa Magyarországon

„Büntetőjogászként is szívügyemnek tartottam, hogy a vörösiszap-katasztrófa felelősei ne kerülhessék el a büntetést. Nagyon fontos ítéletet hozott a Győri Törvényszék a megismételt eljárásban: a Mal Zrt. két vezetőjét két év hat hónapi, illetve két év végrehajtandó szabadságvesztésre, nyolc további személyt felfüggesztett szabadságvesztésre, illetve megrovásra ítélt, s öt vádlottat mentett fel. Kíváncsian várom, hogy olvashassam az ítélet indokolását különösen azt, hogy a bűnösség megállapítása után miért került sor ilyen enyhe büntetés kiszabására” – kommentálta 2019-ben Morvai Krisztina európai parlamenti képviselőként a Győri Törvényszék elsőfokú ítéletét.

Jogi csiki-csuki: a bíróság hibázott 

A tíz emberéletet és 150 sérültet követelő ajkai vörösiszap-katasztrófa a magyar ipar történetének egyik legsúlyosabb balesete volt. 2010. október 4-én átszakadt a MAL Zrt. tulajdonában lévő 400×600 méteres vörösiszap-tárolójának gátja. Az erősen lúgos több mint egymillió köbméternyi zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A maró hatású ipari hulladék mintegy 40 négyzetkilométeren terült szét, komoly gazdasági és ökológiai károkat okozva a Devecseri kistérségben. 

Az egész országot sokkolta a tragédia és a közhangulat a felelősök megbüntetését követelte.

Az ítélet indoklása szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement. Ezt külső, elháríthatatlan oknak, vis maior-nak tekintették, aminek előrejelzéséhez a MAL Zrt. részéről elvárható gondosság sem lett volna elegendő. 

„A bíróság hibázott!” – vélekedett az elsőfokú, minden vádlottat felmentő ítéletről Morvai Krisztina, aki felháborítónak tartotta az esetet. Az események később őt igazolták ugyanis a Győri Törvényszéken megismételték az elsőfokú eljárást, majd a Győri Ítélőtábla mondta ki a másodfokú ítéletet 2019-ben. A bíró szerint szerint emberi mulasztás és foglalkozási szabályszegések vezettek a tragédiához. A katasztrófához – az eredeti hibás tervezés és kivitelezés mellett – a MAL Zrt. vezetésének és munkatársainak felelőssége is hozzájárult.

A vörösiszap-katasztrófa és a jogszabályi hiányosságok

Morvai Krisztina – aki az Európai Parlamentben is napirendre tűzte a témát – úgy fogalmazott, hogy a „profitot privatizálni, a veszélyt és a kárt államosítani!” elv érvényesült ebben az ügyben. Az eljárás során kiderült, hogy a MAL Zrt. több és nagyobb lúgtartalmú anyagot tárolt, mint amennyire engedélye volt. A kivitelezés nem a tervek szerint történt, ráadásul nem foglalkoztak a gát süllyedésére figyelmeztető jelekkel. Az első és a másodfokú bíróság halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétségét és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését állapította meg. A Győri Törvényszék indoklása hangsúlyozta, hogy a vádlottak nem a katasztrófa okozásában, hanem a megelőzéshez szükséges intézkedések elmulasztásában voltak vétkesek. 

Az eljárás során nehézkesen tisztázódott, hogy pontosan kinek volt a feladata a zagytározó ellenőrzése, ami rávilágított a hatáskörök korábbi pontatlanságaira és megosztottságára. Ezen felül az is kérdés volt, hogy a tározóban lévő iszapot egyáltalán veszélyes hulladékként kellett volna-e nyilvántartani, valamint az akkor érvényben lévő szabályozás megfelelt-e az ilyen anyagok kezelésére.

A büntetőperen túl, a károsultak kártérítési pereiben a bíróságok túlnyomó többségben a MAL Zrt. polgári jogi felelősségét állapították meg a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott károkért. Ezek a perek is rávilágítottak a katasztrófa komplex jogi vetületeire. A büntetőügy végül a Kúria döntésével zárult le 2020-ban, amely megerősítette a másodfokú, súlyosbított ítéletet, és helybenhagyta a letöltendő börtönbüntetéseket a fővádlottak esetében.

Balsai-jelentés: döntően a MAL Zrt. a felelős

Az Országgyűlés a 2010-es vörösiszap-katasztrófa körülményeinek, okainak és felelősségi viszonyainak vizsgálatára létrehozott egy vizsgálóbizottságot is, amelynek elnöke Balsai István országgyűlési képviselő lett. Az Antall-kormány egykori igazságügyi miniszterének jelentését 2012 márciusában fogadta el a parlament és határozatban mondta ki: döntően a MAL Zrt.-t tartja felelősnek a kolontári vörösiszap-katasztrófáért. A képviselők 290 igen szavazattal, 46 nem ellenében szavazták meg a Balsai-jelentést. 

Ugyanakkor megállapították, hogy a felelősségben, ha nem is közvetlenül, de osztoznak a MAL Zrt. létesítését engedélyező hatóságok, továbbá az ellentmondásos szabályozást elfogadó jogalkotók és a hatóságok működtetéséért felelős kormányok is. 

• A jelentés és a katasztrófa rávilágított a hatáskörök elosztásának pontatlanságára a tározó ellenőrzésében.
• Később ezért törvénymódosításra került sor, amely a bányakapitányságokhoz telepítette az ilyen tározók működési engedélyeinek kiadását.

Képek forrása: Facebook