Amikor másodszor tették le az esküt Orbán Viktorék

Tizenöt évvel ezelőtt ezen a napon tette le a parlamenti esküt a második Orbán-kormány, miután a Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerzett az akkor még kétfordulós országgyűlési választáson.

A 2006 óta kormányon, de súlyos lejtmenetben lévő szocialisták nem túl jó előjelekkel vágtak neki a 2010-es megmérettetésnek, és ezt az eredmények vissza is igazolták.

A választópolgárok elsöpörték a regnáló kormánypártokat: 52,73 százalékuk szavazott bizalmat a Fidesz-KDNP-nek, amely 263 fős, kétharmados többséget eredményezett a parlamentben a pártszövetség számára.

A megalakuló kormány célkitűzéseit a június 14-én kiadott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata című társadalmi szerződésben fogalmazta meg.

2010. június 10-én Orbán Viktor miniszterelnök ismertette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét a gazdaság talpra állítására, majd pár nappal később az Országgyűlés elfogadta a kormány által hirdetett új társadalmi szerződés, a Nemzeti Együttműködés Rendszerét megalapozó, „Legyen béke, szabadság és egyetértés” kezdetű politikai nyilatkozatot. 

A Nemzeti Együttműködés Programjában a kormány öt kiemelt témára koncentrált: a gazdaság talpraállítására, a rend, valamint a szociális biztonság megteremtésére, az egészségügy megmentésére, valamint a demokratikus normák helyreállítására.

A program előszavában Orbán Viktor úgy fogalmazott: „A győztesnek nem igaza van, hanem feladata. A győztestől nem azt várjuk, hogy bizonygassa az igazát, hanem azt, hogy tegye a dolgát, teljesítse a feladatát. Számomra a XXI. században ez a modern kormányzás mottója. A miniszterelnök már ekkor arra kérte fel a Fidesz-KDNP frakciót, hogy indítsa el az új alkotmány elkészítésének munkafolyamatát.”

A megalakult kormány tagjai:

• Orbán Viktor – miniszterelnök
• Semjén Zsolt – miniszterelnök-helyettes 
• Navracsics Tibor – miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter
• Fazekas Sándor – vidékfejlesztési miniszter
• Fellegi Tamás – nemzeti fejlesztési miniszter
• Hende Csaba – honvédelmi miniszter
• Martonyi János – külügyminiszter
• Matolcsy György – nemzetgazdasági miniszter
• Pintér Sándor – belügyminiszter
• Réthelyi Miklós – emberi erőforrások minisztere

Ahogy Orbán Viktor miniszterei eskütétel előtt úgy fogalmazott: olyan kormánytagokra van szüksége az országnak, akik meg tudnak felelni egy új politikai-gazdasági rendszer megalapítása által támasztott követelményeknek, megfelelő kvalitásokkal rendelkeznek, megfelelő jártasságot szereztek, tapasztalt emberek, vezetők, és készen állnak arra, hogy politikai vezetőként viselkedjenek, vagyis döntéseket hozzanak, és a döntéseikért vállalják a felelősséget.

Mint mondta, 

Később több személycsere is történt a kormányban: az Egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszterré kinevezett Fellegi Tamást 2011 decemberében Németh Lászlóné váltotta. 2012 márciusában Réthelyi Miklós helyett Balog Zoltánt nevezték ki az emberi erőforrások miniszterévé, míg a Magyar Nemzeti Bank élére kinevezett Matolcsy Györgyöt 2013 márciusában Varga Mihály váltotta a Nemzetgazdasági Minisztérium élén.  

Ahogy korábban felidéztük, a tizenöt évvel ezelőtt megalakult második Orbán-kormánynak azonnal súlyos nehézségekkel kellett szembenéznie. Kezelni kellett a csődközeli gazdasági helyzetet, a hatalmas államadósságot, a munkanélküliséget, az elkeserítő demográfiai folyamatokat, és segítségre szorultak a devizahitel-csapdába került emberek.

A kormány egyik fő célkitűzése a segélyalapúról a munka¬alapú társadalomra való áttérés volt. A ciklus alatt megalkották a rezsicsökkentés és a gyermekesek anyagi helyzetén segítő, a gyermekvállast ösztönző és később továbbfejlesztett családtámogatási rendszert, és új alapokra helyezték a határon túli magyarokkal való, a szocialisták alatt mélypontra jutó kapcsolatokat. 

A kormány a gazdasági program mellett új médiatörvényt dolgozott ki, visszafizette az IMF-hitelt, 

Orbán Viktoréknak azonban még május végi hivatalba lépése előtt szembe kellett nézni egy súlyos természeti katasztrófával: a május elején kezdődő hatalmas esőzés következtében soha nem látott árvíz sújtott le az országra. Több száz ház vált lakhatatlanná, így több ezer embert kellett kitelepíteni otthonából. Az apadás csak június közepén kezdődött el. 

A természeti katasztrófáknál maradva, októberben példátlan tragédia rázta meg Ajka környékét, amikor  a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, vörösiszap-tárolójának gátja átszakadt, mérgező iszappal elárasztva több környékbeli települést. 

Nyitókép: Az Orbán-kormány miniszterei aláírják az eskü szövegét az Országgyűlés plenáris ülésén. (Fotó: Kovács Attila/MTI)