A polgári kormányzás a társadalompolitikain túl gazdasági fordulatot is hozott – Elemzés!

Tizenöt évvel ezelőtt, 2010. április 11-én csak kevesen feküdtek le korán az országban. Sok ezren ugyanis még tömött sorokban várakoztak, hogy leadják szavazatukat az országgyűlési választás első fordulójában, százezrek pedig a tévéképernyők előtt követték figyelemmel a fejleményeket. E sorok írója is egy volt a voksolásra várakozók közül, akik egy XIII. kerületi iskolába lettek „bezárva” hosszú órákra, hogy leadhassák szavazatukat. A káosz mára nagyjából feledésbe merült; a második forduló után a Fidesz–KDNP kétharmados győzelemmel kezdhette meg a kormányzását, amely immár tizenöt éve tart. A felfokozott hangulatban egyértelmű politikai változás következett be, a kormányzati intézkedések pedig társadalompolitikai és gazdasági fordulatot is hoztak az országban. Ezek közül tekintjük át a legfontosabbakat.

Munkahelyteremtés, egykulcsos szja és családi adókedvezmény

Orbán Viktor már a kampányban is többször hangoztatta, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet szeretne létrehozni. 2010-ben 3,7 millió munkavállaló volt az országban, a kitűzött egy évtized alatt sikerült is elérni a célt, ma már közel 4,7 millióan dolgoznak. Ezáltal nemcsak a segélyezettek száma csökkent, de az egymillióval több foglalkoztatott biztosítja a nyugdíjrendszer hátterét is.

Mindez a gazdaság teljesítményéhez is hozzátesz, hiszen a fogyasztási adatok akkor tudnak a kormányzat által elvárt szintre kerülni, ha az embereknek van elkölthető pénze. Korábban a magyarországi foglalkoztatási ráta a romániaival és a görögországival együtt a sereghajtók között volt, ma már 80 százalék felett a németországival verseng – hazánk 2014 óta e tekintetben jóval az uniós átlag felett van.

A foglalkoztatás bővüléséhez természetesen törvénymódosításokra is szükség volt. Kampányígéret volt, és hamar be is váltotta a kormány az áttérést az egykulcsos személyi jövedelemadóra. A 2011 januárjával életbe lépő, 16 százalékos szja öt év után csökkent a jelenlegi, 15 százalékos mértékére. Ez az intézkedés számos bírálatot kapott. Az egységes kulcs mértéke kisebb, mint a korábbi rendszerekben alkalmazott legalsó érték.

Az szja-törvény azóta többször is változott, és rendre a lakosság járt jól. A 2020-ban  bevezetett, a négy vagy több gyermeket nevelő anyáknak életük végéig járó szja-mentességet épp ez évben bővíti ki a kormány, hamarosan a három- és kétgyermekes édesanyákra is vonatkozni fog. Ezenkívül, akárcsak 2022 óta a 25 évesnél fiatalabb munkavállalók, a 30 év alatti édesanyák is mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetésének kötelezettsége alól, felső korlát nélkül, bármikor született gyermekük. Összességében már 1,4 millió ember élhet az adómentesség jelentette anyagi segítséggel.

Emellett szintén egy igen széles társadalmi réteget, több mint egymillió munkavállalót érintő intézkedés a családi adókedvezmény 2011-ben bevezetett rendszere. A már egy gyermek után is érvényesíthető kedvezmény jelentősen hozzájárult a termékenységzuhanás megállításához. A kormányzat azóta is igyekszik kezelni a problémát. A családi adókedvezmény tizenegy év után ismét emelkedni kezd, július 1-jétől a másfélszeresére, majd január 1-jétől a mostani duplájára. Azaz jövőre egy gyermek után 20 ezer, kettő után 80 ezer, három vagy több gyermek után pedig gyermekenként 66 ezer forint marad havonta a háztartásoknál. Évente milliókkal gyarapodhat tehát a családi kassza.

Szalai Piroska, a miniszterelnök főtanácsadója a Mandinernek úgy fogalmaz, elsősorban az volt a cél, hogy Magyarországon megbecsülés övezze azokat, akik gyermeket vállalnak, nevelnek vagy már felneveltek. 

 – még rövid távon se –, és több pénz maradjon a családoknál. Másodsorban cél az is, hogy a tervezett és vágyott gyermekek valóban megszülethessenek, és a fiataloknak ne kelljen anyagi okokból elhalasztaniuk a gyermekvállalást. Véleményem szerint a többgyermekes anyák adómentessége miatt növekvő nettó keresetek  a gyermekvállalási kedv további növekedését és a női foglalkoztatás bővülését jelenthetik” – mondja.

Még többet a születésekért

A demográfiai mutatók egész Európában lefelé tendálnak, jóval kevesebb gyermek születik, mint amennyien a felnőttek közül meghalnak. Ez alól sajnos Magyarország sem kivétel, ám érdemes hazánkkal kapcsolatban kiemelni, hogy a 2010-es fordulat nélkül a számítások szerint kétszázezer gyermek nem született volna meg. Bizonyos mutatókban pedig az éllovasok között található Magyarország.

2011 és 2021 között folyamatosan nőtt hazánkban a termékenységi ráta, s így a 2011-es uniós utolsó helyről, az 1,23-os rátáról 2021-re a 13. helyre léptünk előre 1,61-os értékkel. 2022-ben és 2023-ban csökkent a mi termékenységi rátánk is, de kisebb mértékben, mint az unió legtöbb államában. 2022-ben 21 tagállamban volt a magyarországinál nagyobb romlás, akkor a 6. helyre léptünk előre, 2023-ban pedig 23 ország szenvedett el nagyobb visszaesést, ezzel a 3. helyre jutottunk. Ez azért kiemelendő, mert az uniós mérések kezdetétől, 1960-tól soha nem voltunk még dobogósok.

Magyarországon az Eurostat szerint a születések száma ebben az évezredben 2014-ben, a gyed extra indulásakor nőtt a legjobban, 3757-tel több gyermek jött a világra akkor, mint a megelőző évben. „A születések számát a termékenységen kívül a 20–40 éves nők létszáma is befolyásolja. Most az 1985 és 2005 között születettek vannak ebben a korban. Többségük már a rendszerváltás után jött világra, sőt a Bokros-csomag utáni, nagyon alacsony születésszámú nemzedék tagja. Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy a termékenység jelentős javulása ellenére a születések száma nem emelkedik. 2007-ben a 20–40 éves nők 1,53 millióan voltak, ma már csupán 1,13 millióan vannak, s ez a 400 ezer fős csökkenés pótolhatatlan – fogalmaz a miniszterelnöki főtanácsadó. – Régi bűnnek hosszú az árnyéka: a Bokros-csomag negatív hatásait máig szenvedjük.”

Szalai Piroska arról is beszél, hogy 2010-ben a gyermekes háztartások 7,9 százalékponttal nagyobb arányban voltak kitéve a szegénységnek, mint a gyermektelenek; 2019-ben, 2021-ben és 2023-ban a gyermekeseknek alacsonyabb lett e vonatkozásban a mutatójuk. 2010-ben Magyarországon volt a gyermeket nevelők szegénységi többletkockázata a legnagyobb az unióban, 2020-ra eltűnt ez a hátrány. Ehhez hozzájárult minden, ami a családok életkörülményeit javította, s kiemelt szerepet játszik benne a családi otthonteremtési kedvezmény.

Csok és babaváró támogatás

A devizahitel-válság és a hatalmas rezsi kezelése, illetve a családok otthonhoz jutásának segítése szintén hamar a kormány célkitűzései közé került. A 2014-ben kezdődő ciklus elején elkészült az újabb támogatási eszköz, a családi otthonteremtési kedvezmény. Ez első körben a gyermekek számától függően nyújtott vissza nem térítendő támogatást, illetve kedvezményes hitelt. Jelentős segítség volt vele járó illetékmentesség is.

A csoknak óriási sikere volt, hét év alatt 217 ezer szerződést kötöttek a bankok az ügyfelekkel. Főleg, miután újabb segítség jött. Sok családnak az ingatlanvásárláshoz szükséges önerőt is probléma volt előteremteni, ezért 2019-ben elstartolt a babaváró támogatás, amely első körben tízmillió forint kedvezményes hitelt jelentett azoknak a házaspároknak, amelyek gyermeket vállaltak. A megszületett gyermekek számával a hitel teljes egészében támogatássá vállhatott.

A lakásárak további emelkedésével a kormány 2023-ban kénytelen volt változtatni a csok és a babaváró feltételein. Előbbi csok plusz néven támogatott hitellé alakult, jelentősen emeltek a kedvezményes hitel mértékén, ma már vállalt gyermekek számától függően 15, 30 és 50 millió forintnyi hitel is felvehető, s a már meglévő gyermekeket is figyelembe veszik, sőt a hitelfelvétel után születendő második és további gyermekenként 10-10 millió forintot elengednek. A baba­várónál szintén szigorodtak a megkötések, de emelkedett a felvehető összeg. A babaváró a csokhoz hasonló nagy siker, hiszen mostanáig már több mint 250 ezren igényelték.

A múlt év eleje óta a preferált kistelepüléseken elérhető a falusi csok, amit a csok plusszal is lehet kombinálni.

Rezsicsökkentéssel Európa élén

Szintén nem elhanyagolható tényező Magyarországon, hogy a családok összességében immár több mint tíz éve az Európai Unió legolcsóbb áram- és gázdíjait fizetik. A rezsicsökkentés 2013-as bevezetése óta az anyagi előnyökön túl az is segítség a háztartásoknak, hogy kiszámítható díjakra lehet készülni. Nincsenek jelentős havi mozgások, kilengések és váratlanul beeső számlák sem. A rezsicsökkentést 2022-ben kellett átalakítani, mert az átlagon felüli kedvezmény már tarthatatlanná vált a háború okozta energiaár­-emelkedés miatt. Azóta a kedvezményes árszabás csak az átlagfogyasztásig érvényes, amelybe a Mandiner információi szerint a lakosság csaknem 75 százaléka belefér, azaz a jelentős többség azóta sem fizet többet a fogyasztásáért.

Lapunk már többször összehasonlította az európai rezsiárakat, s ezek alapján megállapítható, hogy 

Magyarországon egy átlagfogyasztó család éves kiadása gázra és áramra 267 186 forintra jön ki, az áram ebből 90 828, a gáz pedig 176 358 forintot tesz ki. Ugyanezen arányokkal számolva romániai áron az áram 161 724 forint lenne, a gáz pedig kiugróan drága, 428 792 forint, ez összesen 590 516 forint. Évente több mint 500 000 forintot veszítenének a családok. Nem csoda, hogy a rezsicsökkentés kiemelten fontos nemcsak a kormányzatnak, hanem a lakosságnak is.

Visszatért a 13. havi nyugdíj

A családok és a foglalkoztatottak mellett a nyugdíjasok is előkelő helyet foglalnak el a kormány fontossági listáján. Az idősek támogatására 2021-ben kezdték visszavezetni a 2008-ban megkurtított, majd 2009-ben elvett 13. havi nyugdíjat. Az évenként egyszeri pluszjuttatás a tervek szerinti első évben egyheti, később félhavi, majd háromnegyed havi nyugdíjat jelentett volna, ám gyorsítva, már 2022-ben visszavezették a teljes havi juttatást.

Mindemellett a nyugdíjak minden évben követik az inflációt. Amennyiben a tervezett inflációs adat rosszabb az év végi, tényleges adatnál, akkor novemberben visszamenőlegesen korrigálják. Így történik idén is, ugyanis a 3,2 százalékos emelés alacsonyabb a most várható 4,5 százalékos inflációnál. A különbözetet egy összegben kapják meg a jogosultak.

A foglalkoztatottság növelése és a családok, illetve a nyugdíjasok megsegítése volt tehát a kormány elsőrendű célja az elmúlt másfél évtizedben. Ezzel kapcsolatban Szalai Piroska kiemeli, hogy mindent meg kell tenni az életkörülmények javításáért. Hozzá­teszi: 2010-ben hazánkban volt az egyik legnagyobb a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya, mára pedig az uniós átlagnál kisebb lett ez a mutató, 

Nálunk csökkent legnagyobb mértékben a gyermekszegénység is egész Európában.

„Az életkörülmények javulása a társadalom minden rétegében tapasztalható. Nem is kell magyarázni, milyen előrelépést jelent, ha valakinek nem volt munkája, most pedig dolgozik, és a keresetéből fenn tudja tartani a családját. Aki pedig korábban is foglalkoztatott volt, és most is az, jelentős keresetnövekedéshez jutott 2010 után. Ez vásárlóerőben is kimutatható, a reálkereset-növekedés jóval nagyobb, mint korábban bármikor. Összességében elmondható, hogy 2010-ben a társadalom 31,5 százaléka élt szegénységben az uniós módszertannal mérve, a legutóbbi adatok szerint pedig már csak 20,2 százalék. A magyarországi javulás az egyik leg­nagyobb a tagországok között” – magyarázza a miniszterelnöki főtanácsadó.

Nyitókép: A Fidesz vezetése ünnepel a 2010-es választás első fordulójának estéjén
Fotó: MTI/Beliczay László