Szijjártó: Ursula von der Leyen annyit ártott az EU-nak, mint kevesen az elmúlt pár évtizedben

Szijjártó Péter volt a Harcosok Órájának vendége. A külügyminiszter szerint fantasztikus hír, hogy az izraeli túszok hamarosan kiszabadulhatnak a Hamász fogságából. „Ez újabb bizonyíték arra, hogy Donald Trump egy igazi békeelnök, hiszen ez most már a sokadik olyan biztonsági típusú konfliktus, amelyben Trump nélkülözhetetlen szerepet játszik, és áttörésszerű sikert ér el” – fogalmazott ennek kapcsán Szijjártó, 

Kiemelte, hogy a Hamász fogságában még egy magyar állampolgárságú személy van. „A jelek arra mutatnak, hogy még életben van, reméljük, hogy a Jóisten megsegít minket, őt és a családját is, és hétfőn együtt szabadulhat a túszokkal. Több mint két évet töltött a Hamász fogságában” – ismertette a helyzetet a külügyminiszter.

Hozzátette: „Mi itt Közép-Európában abban reménykedünk, hogy Trump a mi biztonságunkat fenyegető másik jelentős konfliktus – az orosz-ukrán háború – vonatkozásában is hasonlóan sikeres lesz. A két biztonsági válság vonatkozásában az egy nagyon fontos közös vonás, hogy Trump béke erőfeszítéseit nagyon sokan próbálták és próbálják elgáncsolni, de most mégis úgy tűnik, hogy a Közel-Keleten jó remény van a sikerre, és őszintén reméljük, hogy a sok gáncsolási kísérlet ellenére, Trump sikeres lehet majd az ukrajnai béketeremtésben is.”

Uniós ügyek

Szijjártó Péter aktuális EU-s kérdésekről is beszélgetett Németh Balázzsal. A külügyminiszter élesen fogalmazott, szerinte ugyanis 

Mint mondta: Von der Leyen bizottsági elnöksége alatt az európai kontinens elvesztette a békéjét, a világpolitikai súlyát és a gazdasági versenyképességét. „Az Európai Unióban egy extrém liberális őrület tombol – gender-propagandával és minden egyéb jól ismert jellemzőjével együtt” – szögezte le.

A külügyér kifejtette: egykor Európa a béke kontinense volt. Majd kitört az orosz-ukrán háború (három és fél évvel ezelőtt), és az Európai Bizottság és Von der Leyen főszereplésével a háború izolálása helyett a globalizálására kerül sor. „Ma a világ Európán kívüli politikusai egyszerűen nem értik, hogyan lehetséges az, hogy egy kontinensen belüli feszültséget vagy fegyveres konfliktust Európában képtelenek kezelni” – jegyezte meg Szijjártó.

Az adásban arról is szó esett, hogy Ursula von der Leyen elérte azt is, hogy az Európai Unió ma már kisebb részesedéssel rendelkezik a világgazdasági teljesítményből, mint az Egyesült Államok és Kína; valamint elérte, hogy az EU gyakorlatilag elszigetelte magát a világpolitika és a világgazdaság legfontosabb szereplőitől.

Az amerikai vámmegállapodás kapcsán úgy fogalmazott, 

A miniszter hangsúlyozta: Kínával szemben is az elszigetelődést választja az EU, amikor gazdasági együttműködés helyett „rendszerszintű riválisként” tekint rá. A kínai elektromos autókra kivetett vámokat példaként említve kijelentette: ezek jobban ártanak az európai gazdaságnak, mint a kínainak.

Oroszországgal kapcsolatban Szijjártó úgy fogalmazott, hogy a „szankciós politika kinyírta azt a gazdasági modellt, amely korábban Európa növekedésének alapja volt” – 

Afrikát illetően azt mondta: Európa tőlük is elzárkózik, mivel a gazdasági megállapodásokat ideológiai feltételekhez köti, (például genderkérdésekhez), amit az afrikai országok nem tudnak elfogadni.

Szijjártó szerint az Európai Unió jelenlegi vezetése megbukott, ezért „ideje, hogy Ursula von der Leyen menjen”, mert ez adhatna esélyt arra, hogy az EU javulási pályára álljon. Úgy véli: a brüsszeli politikát ma a hatalmi érdekek dominálják, nem pedig az elvek, amit az is jelez, hogy a néppárti, szocialista, liberális és zöld frakciók rendszeresen koalícióra lépnek egymással.

Mint mondta: Orbán Viktor a világ legnagyobb hatalmú vezetőivel is közvetlen kapcsolatban van, és a magyar miniszterelnök az Európai Parlament harmadik legnagyobb politikai csoportjának alapítója. Szijjártó szerint tehát „nem Magyarország van elszigetelve, hanem maga az Európai Unió”.

Új korszak kezdődött

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint új korszak kezdődött Európában, miután több országban is a patrióta, nemzeti alapokon álló pártok erősödtek meg, annak ellenére, hogy – mint fogalmazott – „minden nemzetközi erőfeszítés ezek meggyengítését célozta”. A miniszter felidézte, hogy több országban is megpróbálták ellehetetleníteni a választáson győztes patrióta erőket. Példaként Hollandiát, Franciaországot, Szlovákiát és Lengyelországot említette:

• Hollandiában a választást megnyerő patrióta pártot olyan koalícióra kényszerítették, ahol a pártvezetők nem lehettek miniszterek vagy miniszterelnökök.
• Franciaországban a patrióta párt elnökét bírósági döntéssel zárták ki az EP-választásból, miközben a politikai káosz „bohózatba illő” mértéket öltött.
• Szlovákiában a patrióta miniszterelnök ellen merényletet kíséreltek meg.
• Lengyelországban pedig mindent elkövettek, hogy ne a patrióta elnök nyerjen.

Szijjártó szerint azonban a csehországi választás áttörést hozott, mert a patrióta párt nemcsak győzött, hanem kormányt is tud alakítani. 

– fogalmazott.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy három közép-európai patrióta miniszterelnök – magyar, szlovák és cseh – egy időben fog helyet foglalni az Európai Tanácsban, ami szerinte „minőségileg új helyzetet teremt minden jövőbeli európai vitában”.

– jegyezte meg.

Ukrajna uniós csatlakozása

A külgazdasági és külügyminiszter élesen bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentését, miszerint Ukrajna uniós csatlakozása „visszafordíthatatlan folyamat”. Szijjártó Péter szerint ez a megnyilvánulás azt mutatja, hogy az ukrán vezető „elvesztette a realitásérzékét és a valósághoz való kapcsolódását”.

– fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta: az uniós bővítésről egyhangú döntés szükséges, vagyis minden tagállamnak jóvá kell hagynia egy új ország csatlakozását. „Amíg mindenki nem ért egyet, addig az adott ország nem lesz EU-tag” – szögezte le, hozzátéve, hogy hiába dönt úgy az ukrán társadalom, hogy uniós taggá szeretne válni, ez nem az ő kizárólagos döntésük, hanem a 27 tagállam közös határozata lesz. A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a magyar emberek már világosan döntöttek ebben a kérdésben – nem támogatják, hogy Ukrajna az Európai Unióhoz vagy a NATO-hoz csatlakozzon.

A beszélgetés során Németh Balázs felidézte, hogy a múlt heti koppenhágai csúcstalálkozón Brüsszel visszavonulót fújt az uniós vétójog korlátozásának tervéből. Mint mondta, az Európai Unió több tagállama sem támogatta azt az elképzelést, hogy a döntéshozatalt egyhangúság helyett többségi szavazás váltsa fel.

– fogalmazott ennek kapcsán a külügyminiszter.

Ehhez kapcsolódva az Európai Békekeretet hozta fel példaként, amely – mint mondta – „tragikomikus módon viseli a béke nevét”, hiszen abból az uniós országok akkor kapnak forrásokat, ha fegyvert küldenek Ukrajnába. Magyarország ezt a kifizetést megvétózta.

A miniszter szerint az egyhangúság védelme közös érdek, mert ha az EU bármely tagállamot megkerülheti egy adott ügyben, akkor 

A miniszter hangsúlyozta: minden országnak vannak specifikus érdekei, amelyeket csak az egyhangú döntéshozatal képes megvédeni. „Egy tengerparti országnak például más az érdeke, mint egy szárazföldinek – halászatban, kereskedelemben, gazdaságban. Ezért nem véletlenül találták ki így az európai közösséget” – fogalmazott Szijjártó Péter.

Az Északi Áramlat

Szijjártó Péter élesen bírálta, hogy a közelmúltban Lengyelországban elfogott, német elfogatóparancs alapján őrizetbe vett gyanúsítottról Donald Tusk úgy nyilatkozott, mintha egy hősről lenne szó. A férfit ugyanis azzal vádolják, hogy részt vett a 2022-es Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásában.

Szijjártó leszögezte: 

Felhívta a figyelmet arra, hogy ha ilyen cselekményeket dicsőítenek, az precedenst teremt, és könnyen odáig juthat az európai közgondolkodás, hogy egyéni indíttatás vagy politikai ellenvélemény alapján bármi felrobbantása elfogadható legyen. Hasonlóképpen bírálta az Európai Parlamentet is, amiért szerinte nem következetes a bűnözés, az erőszak és a büntethetőség kérdésében.

Nyitókép: képernyőfotó