A külügyminiszter szerint az Európai Unióban egy extrém liberális őrület tombol.
Szijjártó Péter volt a Harcosok Órájának vendége. A külügyminiszter szerint fantasztikus hír, hogy az izraeli túszok hamarosan kiszabadulhatnak a Hamász fogságából. „Ez újabb bizonyíték arra, hogy Donald Trump egy igazi békeelnök, hiszen ez most már a sokadik olyan biztonsági típusú konfliktus, amelyben Trump nélkülözhetetlen szerepet játszik, és áttörésszerű sikert ér el” – fogalmazott ennek kapcsán Szijjártó,
aki szerint a közel-keleti béke egyetlen reménye Trump.
Kiemelte, hogy a Hamász fogságában még egy magyar állampolgárságú személy van. „A jelek arra mutatnak, hogy még életben van, reméljük, hogy a Jóisten megsegít minket, őt és a családját is, és hétfőn együtt szabadulhat a túszokkal. Több mint két évet töltött a Hamász fogságában” – ismertette a helyzetet a külügyminiszter.
Hozzátette: „Mi itt Közép-Európában abban reménykedünk, hogy Trump a mi biztonságunkat fenyegető másik jelentős konfliktus – az orosz-ukrán háború – vonatkozásában is hasonlóan sikeres lesz. A két biztonsági válság vonatkozásában az egy nagyon fontos közös vonás, hogy Trump béke erőfeszítéseit nagyon sokan próbálták és próbálják elgáncsolni, de most mégis úgy tűnik, hogy a Közel-Keleten jó remény van a sikerre, és őszintén reméljük, hogy a sok gáncsolási kísérlet ellenére, Trump sikeres lehet majd az ukrajnai béketeremtésben is.”
Szijjártó Péter aktuális EU-s kérdésekről is beszélgetett Németh Balázzsal. A külügyminiszter élesen fogalmazott, szerinte ugyanis
Ursula von der Leyen annyit ártott az Európai Uniónak, az európai országoknak és az európai embereknek, mint kevesen az elmúlt egy-két évtized összehasonlításában”.
Mint mondta: Von der Leyen bizottsági elnöksége alatt az európai kontinens elvesztette a békéjét, a világpolitikai súlyát és a gazdasági versenyképességét. „Az Európai Unióban egy extrém liberális őrület tombol – gender-propagandával és minden egyéb jól ismert jellemzőjével együtt” – szögezte le.
A külügyér kifejtette: egykor Európa a béke kontinense volt. Majd kitört az orosz-ukrán háború (három és fél évvel ezelőtt), és az Európai Bizottság és Von der Leyen főszereplésével a háború izolálása helyett a globalizálására kerül sor. „Ma a világ Európán kívüli politikusai egyszerűen nem értik, hogyan lehetséges az, hogy egy kontinensen belüli feszültséget vagy fegyveres konfliktust Európában képtelenek kezelni” – jegyezte meg Szijjártó.
Az adásban arról is szó esett, hogy Ursula von der Leyen elérte azt is, hogy az Európai Unió ma már kisebb részesedéssel rendelkezik a világgazdasági teljesítményből, mint az Egyesült Államok és Kína; valamint elérte, hogy az EU gyakorlatilag elszigetelte magát a világpolitika és a világgazdaság legfontosabb szereplőitől.
Az amerikai vámmegállapodás kapcsán úgy fogalmazott,
mindenki szemlesütve és szekunder szégyenérzettel tekint Von der Leyen asszonyra, mert nem értik, hogyan lehet az európai kontinens szempontjából egy ennyire káros és rossz megállapodást megkötni”.
A miniszter hangsúlyozta: Kínával szemben is az elszigetelődést választja az EU, amikor gazdasági együttműködés helyett „rendszerszintű riválisként” tekint rá. A kínai elektromos autókra kivetett vámokat példaként említve kijelentette: ezek jobban ártanak az európai gazdaságnak, mint a kínainak.
Oroszországgal kapcsolatban Szijjártó úgy fogalmazott, hogy a „szankciós politika kinyírta azt a gazdasági modellt, amely korábban Európa növekedésének alapja volt” –
vagyis a keleti energiaforrások és a nyugati technológiák egyensúlyát.
Afrikát illetően azt mondta: Európa tőlük is elzárkózik, mivel a gazdasági megállapodásokat ideológiai feltételekhez köti, (például genderkérdésekhez), amit az afrikai országok nem tudnak elfogadni.
Szijjártó szerint az Európai Unió jelenlegi vezetése megbukott, ezért „ideje, hogy Ursula von der Leyen menjen”, mert ez adhatna esélyt arra, hogy az EU javulási pályára álljon. Úgy véli: a brüsszeli politikát ma a hatalmi érdekek dominálják, nem pedig az elvek, amit az is jelez, hogy a néppárti, szocialista, liberális és zöld frakciók rendszeresen koalícióra lépnek egymással.
A külügyminiszter visszautasította azokat a vádakat is, hogy Magyarország külpolitikája elszigetelt lenne.
Mint mondta: Orbán Viktor a világ legnagyobb hatalmú vezetőivel is közvetlen kapcsolatban van, és a magyar miniszterelnök az Európai Parlament harmadik legnagyobb politikai csoportjának alapítója. Szijjártó szerint tehát „nem Magyarország van elszigetelve, hanem maga az Európai Unió”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint új korszak kezdődött Európában, miután több országban is a patrióta, nemzeti alapokon álló pártok erősödtek meg, annak ellenére, hogy – mint fogalmazott – „minden nemzetközi erőfeszítés ezek meggyengítését célozta”. A miniszter felidézte, hogy több országban is megpróbálták ellehetetleníteni a választáson győztes patrióta erőket. Példaként Hollandiát, Franciaországot, Szlovákiát és Lengyelországot említette:
Szijjártó szerint azonban a csehországi választás áttörést hozott, mert a patrióta párt nemcsak győzött, hanem kormányt is tud alakítani.
Ezt már nem tudták megakadályozni, és ez óriási gátat szakított át az európai politikában”
– fogalmazott.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy három közép-európai patrióta miniszterelnök – magyar, szlovák és cseh – egy időben fog helyet foglalni az Európai Tanácsban, ami szerinte „minőségileg új helyzetet teremt minden jövőbeli európai vitában”.
Amikor először megjelent a szlovák külügyminiszter egy NATO-tanácskozáson, már akkor is kíváncsi voltam az arcokra – most is kíváncsi leszek”
– jegyezte meg.
A külgazdasági és külügyminiszter élesen bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentését, miszerint Ukrajna uniós csatlakozása „visszafordíthatatlan folyamat”. Szijjártó Péter szerint ez a megnyilvánulás azt mutatja, hogy az ukrán vezető „elvesztette a realitásérzékét és a valósághoz való kapcsolódását”.
Zelenszkij azt mondja, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja lesz. Kedves elnök úr, ezt legkevésbé ön fogja eldönteni”
– fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta: az uniós bővítésről egyhangú döntés szükséges, vagyis minden tagállamnak jóvá kell hagynia egy új ország csatlakozását. „Amíg mindenki nem ért egyet, addig az adott ország nem lesz EU-tag” – szögezte le, hozzátéve, hogy hiába dönt úgy az ukrán társadalom, hogy uniós taggá szeretne válni, ez nem az ő kizárólagos döntésük, hanem a 27 tagállam közös határozata lesz. A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a magyar emberek már világosan döntöttek ebben a kérdésben – nem támogatják, hogy Ukrajna az Európai Unióhoz vagy a NATO-hoz csatlakozzon.
A beszélgetés során Németh Balázs felidézte, hogy a múlt heti koppenhágai csúcstalálkozón Brüsszel visszavonulót fújt az uniós vétójog korlátozásának tervéből. Mint mondta, az Európai Unió több tagállama sem támogatta azt az elképzelést, hogy a döntéshozatalt egyhangúság helyett többségi szavazás váltsa fel.
Kiderült, hogy más tagállamok sem akarják kiadni a kezükből a vétó lehetőségét”
– fogalmazott ennek kapcsán a külügyminiszter.
Ehhez kapcsolódva az Európai Békekeretet hozta fel példaként, amely – mint mondta – „tragikomikus módon viseli a béke nevét”, hiszen abból az uniós országok akkor kapnak forrásokat, ha fegyvert küldenek Ukrajnába. Magyarország ezt a kifizetést megvétózta.
A miniszter szerint az egyhangúság védelme közös érdek, mert ha az EU bármely tagállamot megkerülheti egy adott ügyben, akkor
holnap bárki mást is megkerülhetnek egy saját nemzeti ügyében”.
A miniszter hangsúlyozta: minden országnak vannak specifikus érdekei, amelyeket csak az egyhangú döntéshozatal képes megvédeni. „Egy tengerparti országnak például más az érdeke, mint egy szárazföldinek – halászatban, kereskedelemben, gazdaságban. Ezért nem véletlenül találták ki így az európai közösséget” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter élesen bírálta, hogy a közelmúltban Lengyelországban elfogott, német elfogatóparancs alapján őrizetbe vett gyanúsítottról Donald Tusk úgy nyilatkozott, mintha egy hősről lenne szó. A férfit ugyanis azzal vádolják, hogy részt vett a 2022-es Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásában.
Szijjártó leszögezte:
a gázvezeték felrobbantása stratégiai fontosságú energiainfrastruktúra ellen elkövetett cselekmény, amit terrorizmusnak – állami megbízás esetén állami terrorizmusnak – kell nevezni.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ha ilyen cselekményeket dicsőítenek, az precedenst teremt, és könnyen odáig juthat az európai közgondolkodás, hogy egyéni indíttatás vagy politikai ellenvélemény alapján bármi felrobbantása elfogadható legyen. Hasonlóképpen bírálta az Európai Parlamentet is, amiért szerinte nem következetes a bűnözés, az erőszak és a büntethetőség kérdésében.
Nyitókép: képernyőfotó
Európa tovább fegyverzi Ukrajnát, miközben a frontvonalak mögött egyre élesebb hatalmi játszmák zajlanak. A háború már nemcsak a csatatéren dől el, hanem a gazdasági befolyás terepén is.
Éjszaka komoly csapást mértek az oroszok Ukrajnára.
Magyar Péterék ezzel nem számoltak.
Fontos kérdésben sikerült megállapodnia az amerikai és a kínai elnöknek.
Újabb taggal is bővülhet a szövetség.
Moszkvában megszólaltak a szirénák.
Még mindig heves viták övezik a kelta gyökerű halloween ünnepét, de a boszorkányok és szellemek egyre nagyobb teret kérnek maguknak Közép-Európában is. Ma már nincs október vége halloweeni bulik és horrorfilmek nélkül. Utóbbi kapcsán van néhány ajánlatunk.
A tanárok elsöprő többségének nagyon nem az a véleménye, amit a kormány ellenfelei terjesztenek.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Az egyik legnépszerűbb orosz kereskedelmi platformon gyilkos drónok élethű másolatát árulják gyerekeknek. A reklám szerint már háromévesek is játszhatnak vele.
„Emlékeztetem az összes sajtóorgánumot, hogy figyelemmel kísérjük ezt” – fogalmazott az ukrán külügyi szóvivő.
A Poseidon Putyin válaszreakciója az Oroszország elleni szankciókra, és egyben figyelmeztetés, hogy Moszkva továbbra is a legnagyobb atomhatalmak egyike.
