Az elemzés szerint a kormányoldal önbizalommal ünnepelt, míg a Tisza-vezető fáradt és iránytalan beszédet mondott.
A kormányoldal számára az idei október 23-ai ünnepség kifejezetten jól sikerült – értékelte az eseményeket Mráz Ágoston politológus, a Nézőpont Intézet vezetője.
Mint mondta, a rendezvény méltóságteljes és lelkesítő volt, botránymentesen zajlott, a Békemenet pedig ismét hatalmas tömegeket mozgatott meg.
Az ünnep önbizalmat adott a kormányoldalnak”
– fogalmazott a politológus.
Orbán Viktor beszédében nemcsak a nemzeti ünnep jelentőségét hangsúlyozta, hanem a jövő évi választás tétjét is kijelölte: a békepártiság és a háborúpártiság közötti választást. Mráz Ágoston szerint ez az üzenet az orosz–ukrán háború eszkalálódása, a sorkötelezettség visszaállítása és az amerikai diplomáciai nyomás fényében különösen aktuális.
A Tisza Párt rendezvénye ezzel szemben csalódást keltett.
„Magyar Péter nem azt adta a Tisza-szavazóknak, amit vártak tőle” – fogalmazott a Nézőpont Intézet vezetője. Bár Magyar Péter újra megígérte, hogy győzni fog, és országjárásra indul, azonban a „hogyan” kérdésére nem adott választ. Nem beszélt a jelöltállításról, a kormányzati felkészülésről, az elmúlt hetek kényes ügyeiről – például az adóemelésről vagy a nyugdíjak megadóztatásáról –, de még korábbi kedvenc témáit sem érintette. „A beszéd hosszúra nyúlt, szétesett, a Tisza vezetője fáradtnak tűnt” – tette hozzá a politológus.
Ezt is ajánljuk a témában
„A számháborút a kormánypártok nyerték meg október 23-án” – jelentette ki Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.
A Tisza-tanácsadók célja az volt, hogy Magyar Pétert „új Orbánként” mutassák be. Mráz Ágoston szerint ez a stratégia már többször kudarcot vallott a baloldalon – legutóbb Fekete-Győr András és Márki-Zay Péter esetében. „Nem értem, miért gondolják a tanácsadók, hogy az Orbán-ellenességre épített tábor újra és újra el akar fogadni egy »új Orbánt«. Clinton sem azért győzött, mert Bushhoz hasonlított, ahogy Merkel sem Schrödert utánozva lett sikeres” – fogalmazott.
A politológus szerint Magyar Péter legfeljebb élvezte a szerepet, de „Orbán Viktort aligha fogja jobban játszani Orbán Viktornál”.
A valóságban sokkal inkább „új Gyurcsányként” viselkedik: képes lelkesíteni a baloldali szavazókat, retorikai tehetsége megkérdőjelezhetetlen, de politikája kizárólag az Orbán-ellenességre épül, világos értékrend és jövőkép nélkül. Programját – amely megszorításokat és a brüsszeli kurzus kritikátlan támogatását jelentené – tudatosan rejti el, mert tisztában van vele, hogy ez nemcsak Magyarország, hanem saját politikai jövője számára is veszélyes lehet.
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
***
Miről is szól valójában a kormányzás?
Hosszadalmas alkotmányos harc kezdődik.
A felvidéki Magyar Szövetség elnöke nem ugrik el sem az átvizsgálás, sem a kihívások elől, és úgy véli, az „orbánista bélyeg” ellenére is vonzó tárgyalópartnerek lehetnek.
Tasnádi Péter, akit egyesek a magyar keresztapának neveznek, beszélt Pintér Sándor volt belügyminiszterről is.
Kiderült, kiknek drukkol a volt miniszterelnök.
Néhány fiatal közéleti szereplő már a választás éjszakáján eldöntötte, felemeli a szavát a közjogi méltóságok fenyegetése ellen. Kurucz Dániel, a Köztér főszerkesztője, Renge Zsolt, a fővárosi Fidesz alelnöke és Szabó László frakcióvezető június 7-ére szimpátiatüntetést szervez, amire azokat várják, akinek fontos a magyar jogállamiság sorsa.
Pozsonytól Párkányig bejártuk a Felvidék nyugatibb magyarlakta tömbjét, pártvezetővel, szakértővel, intézményvezetőkkel, civilekkel beszélgettünk, hogy felmérjük, ki miképpen készül a magyarországi változásokra.
Hosszadalmas alkotmányos harc kezdődik.
Robert „Magyar” Brovdi, az Ukrán Pilóta Nélküli Rendszerek Erőinek parancsnoka büszkélkedett el a hírrel.
