Hoppá: van, amiben pártszimpátiától függetlenül is egyetért az „internet népe”

A XXI. Század Intézet úgy döntött, hogy „A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása” elnevezéssel, a választásokig hátra lévő időszakban rendszeresen jelentkezik majd kutatásokkal. Mint fogalmaztak, nemcsak az érdekeli őket, hogy ki áll jobban, melyik párt vezet, hanem az is, hogy 

a jövő kihívásairól, és arról, hogy az életük szempontjából mit tartanak lényegesnek és mit nem – olvasható az Intéztet hivatalos oldalán közzétett közleményben.

Milyen ára van ma a szabad véleménynek?

Október elején arról szerettek volna többet megtudni, hogy mit gondolnak az emberek arról, hogy vajon mennyire fejthetik ki szabadon a véleményüket a közösségi médiában. Szembesülnek-e véleményük kifejtéséért az emberi méltóságukat sértő kommentekkel, illetve mit gondolnak arról, hogy szükséges-e szigorítani a jogszabályokon egyrészt az álhírek visszaszorítása érdekében, másrészt az emberi méltóságot sértő kommentek megfogalmazóival szemben – sorolták a kérdéseiket.

Felmérésükből kiderült, hogy 

 Ugyanakkor a szabadságnak „ára” is van: a válaszadók 43 százaléka nyilatkozott arról, hogy véleménye miatt rendszeresen vagy többé-kevésbé szembesülnie kell emberi méltóságát sértő kommentekkel. A válaszadók közel negyedének (24 százalék) viszont egyáltalán nincs ilyen tapasztalata – írták.

Pártszimpátiától függetlenül fontos az emberi méltóság megvédése

Rámutattak, hogy a kutatás érdekes hozadéka, hogy vannak olyan kérdések és ügyek, amelyek nem esnek áldozatul a pártok közötti versengésnek, vagyis 

a szabad tájékozódás fontosságában és abban is, hogy ezen értékek érvényre juttatása, illetve védelme érdekében a jog erejével kell fellépni.

Arra a kérdésre pedig, hogy „egyetért-e Ön azzal, hogy szigorítani kellene a jogszabályokon az internetes bántalmazás visszaszorítása érdekében, illetve az emberi méltóságot sértő kommentek megfogalmazóival szemben?” tíz válaszadóból nyolc (81 százalék) egy irányba tartó választ ad: teljes mértékig vagy inkább egyetért abban, hogy szigorítani kell. 

 – hangsúlyozták.

Szigorúbb fellépést szorgalmaznak az álhírekkel kapcsolatban

Arra a kérdésre, hogy egyetértenek-e azzal a kutatásban résztvevők azzal, hogy szigorítani kellene a jogszabályokon az internetes álhírek visszaszorítása érdekében, még nagyobb az egyetértés: tíz válaszadóból kilenc (89 százalék) teljes mértékben vagy inkább egyetért. A Fidesz-szavazók 94 százaléka, a Tisza-szavazók 87 százaléka vélekedik így.

Vannak tehát olyan alapértékeink a digitális térben megélt szabadsággal kapcsolatban, amelyeket nem írnak felül a pártszimpátiák – állapították meg az elemzésben.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay