Kepes András most „gyászol”

Juszt Lászlóval vagy Havas Henrikkel összehasonlítva egyáltalán nem tartom menthetetlennek, semmilyen szinten sem szabad a posztbolsevik, gyűlölködő bohócokhoz hasonlítani.

Igen nagyon megharagudott Aczél elvárs a „Somfi úr és a fák” című vers miatt Illyés Gyulára. A költőt antiszemitának, „mélymagyarkodónak” nevezte – pedig a vers csak arról szól, hogyan lettek a kommunistákból demokraták…
Egy 1965-ös Illyés-verset állít a Hamis Gulyás legújabb részének fókuszába Mező Gábor: a művet „tabudöntőnek” nevezi, egyúttal kifejti, hogy az miként mutatta be Somfi úr, az önfelmentő, magát „kifehérítő” kommunista káder alakját.
A vers – fogalmaz Mező Gábor – sokaknak nagyon kényelmetlen volt, mert
megmutatta a kommunizmus, a bolsevizmus leglényegét: a nagy átalakulásokat.
„Érthető, hogy a Kortársban megjelent mű után a párt le akarta leplezni Illyés Gyula 'mélymagyarkodását',
egy jelentés szerint Aczél György egyenesen antiszemitának nevezte a verset”
– idézi fel Mező, majd részletesen kifejti a vers utóéletét és Aczél elvtárs „túlpörgését”.
Kitér arra is: a Somfi elvtársak később már a Demokratikus Charta tüntetésein álldogáltak, „meg a Pa-dö-dő, Gerendás, Bródy és Koncz dalait hallgatva, azokra billegve protestáltak”…
A Hamis Gulyás legújabb része a műsor saját csatornáján, vagy az alábbiakban megtekinthető:
Nyitókép: Hamis Gulyás