Szerinte „a különbség ma annyi, hogy a baloldal kormányzati tervei már a választás előtt kiszivárognak, nemcsak a választás után.”
A Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója úgy véli, „politikai szempontból a tanulság világos: ha a nyilvánosságban eltitkolják a valós gazdasági és költségvetési terveket, az a társadalmi bizalom csökkenéséhez, a politikai stabilitás meggyengüléséhez és akár évek elvesztéséhez vezethet. A 2006 és 2010 közötti négy év katasztrofális kormányzással telt, így Magyarország és a magyar emberek számára elveszített évek voltak. Magyarország ismét veszíthet négy évet, ha a választók hagyják magukat megtéveszteni.”
A kormány bizonyos feltételek mellett bevezetné a 14. havi nyugdíjat
Mint ismert, Magyarország kormánya bizonyos körülmények között a 14. havi nyugdíjat is bevezethetőnek tartja.
Talabér Krisztián ezzel kapcsolatban kifejtette: „A világjárvány és az elhibázott szankciók okozta energiaválság jól megmutatta, hogy az idősek jövedelme a legsebezhetőbb társadalmi csoportok között van. Éppen ezért indokolt az állami beavatkozás:
az államnak feladata biztosítani, hogy a nyugdíjasok reáljövedelme ne csökkenjen, és életszínvonaluk megőrződjön a váratlan gazdasági sokkok idején. A 14. havi nyugdíj bevezetése éppen ezt a célt szolgálná.”
A szakértő rámutatott: „A plusz forrás lehetővé tenné, hogy a nyugdíjasok több lehetőségből gazdálkodjanak, növelve ezzel vásárlóerejüket és mindennapi jólétüket. Gazdasági szempontból ez nem csupán juttatás az időseknek:
a pluszpénz azonnal a boltokban, szolgáltatásokban hasznosul, így közvetlenül visszaforgatódik a magyar gazdaságba. Másképp fogalmazva: a 14. havi nyugdíj egyaránt előnyös a fogyasztóknak és a gazdasági szereplőknek.”
Nyitókép: AFP/KISBENEDEK Attila