Kifakadt az osztrák politikus: „Az Európai Néppárt megvédi a bűnözőket is, ha azzal árthat Orbán Viktornak” (VIDEÓ)

Harald Vilimsky szerint az EPP célja, hogy hatalomra juttassa Magyar Pétert, aki a brüsszeli elit mesterséges figurája.

Mérlegen a főváros egyéves működése.
Bokor Gábor és Nagy Gábor írása a Mandiner-hetilapban
Október 4-én volt egy éve annak, hogy először összeült a 2024-es önkormányzati választás után megalakuló Fővárosi Közgyűlés. Karácsony Gergely másodszor is megkapta a budapestiek bizalmát,
bár felhatalmazása már jóval gyengébb politikai alapokon nyugszik, mint 2019-ben.
Az újraszámlálás alapján 371 538 voksot kapott, kihívója, Vitézy Dávid pedig 371 245 érvényes szavazattal maradt alul – vagyis kevesebb mint 300 szavazat döntött arról, ki vezesse Budapestet a következő ciklusban.
Hasonlóan kiegyenlített helyzet alakult ki a közgyűlésben. Korábban a 33 tagú testület a városrészekben megválasztott 23 polgármesterből, a főpolgármesterből és 9 kompenzációs listáról bejutó képviselőből állt. A 2024-es választásra visszaállt a listás rendszer, amit bírált az ellenzék, egyesek az időzítést és a politikai motivációt kifogásolták, mások attól tartottak, hogy az új szisztéma gyengíti a kerületek közvetlen képviseletét, és erősíti a döntéshozatal átpolitizáltságát.
Egy év távlatából részben igazolódni látszanak a félelmek. A közgyűlés két legnagyobb, tízfős frakcióját a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt adja (utóbbi összetételében időközben változás történt, ugyanis nyáron váratlanul távozott Ordas Eszter frakcióvezető). Őket követi a Párbeszéd-Zöldek, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Szocialista Párt 7 fős csoportja, majd a Vitézy Dávid-féle Podmaniczky Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3-3 képviselővel. Polgármesterként csupán Szaniszló Sándor (DK), Böröcz László (Fidesz–KDNP), Baranyi Krisztina és Kovács Gergely (MKKP), valamint Karácsony Gergely (Párbeszéd) jutott be a grémiumba.