Megérkezett az első súlyos fenyegetés: Magyarországot kizárnák az EU-ból a budapesti békecsúcs miatt

Nem mindenki örül, hogy Európa közelebb kerülhet az ukrajnai békéhez.

Hazai viszonylatban és világpolitikai szinten is mozgalmas napokon vagyunk túl. Heti hírösszefoglalónk.

A budapesti békecsúcs körüli nemzetközi pengeváltás, a luxembourgi energiaügyi viták és a Békemenet rekordlétszámú résztvevője egyszerre rajzolták át a hét politikai térképét. A Forbes egyik szerzője már a magyar EU-tagság kockáztatásával riogat, miközben Szijjártó Péter kemény számokkal érvelt az orosz energia hirtelen feladása ellen. A százhalombattai finomítótűz nyomán újra előkerült a kritikus infrastruktúra sebezhetősége, Brüsszel pedig szigorú hangnemben ígért „segítséget” az orosz energiahordozók kiváltásához. Pénteken pedig a hazafias tömeg megmutatta az erejét: minden eddiginél nagyobb emberáradat hömpölygött a Békemeneten.
A Forbesban megjelent, Andy J. Semotiuk által jegyzett véleménycikk szerint Donald Trump és Vlagyimir Putyin budapesti találkozója „súlyos nemzetközi jogi és erkölcsi problémákat” vet fel, mindenekelőtt Ukrajna szempontjából.
A szerző odáig megy, hogy a budapesti békecsúcs miatt – „ha Magyarország nem tartja be a jogállamiságot” – akár a magyar uniós tagság is veszélybe kerülhet.
A publicisztika Trumpot is bírálja, amiért európai vagy amerikai színpadon „legitimálná” Putyint; a rendezvény diplomáciai hasznát így egyértelműen megkérdőjelezi.
Ezt is ajánljuk a témában

Nem mindenki örül, hogy Európa közelebb kerülhet az ukrajnai békéhez.

Az EU energiaügyi tanácsülésén Szijjártó Péter újra leszögezte: Magyarország ellátásbiztonságát „megöli”, ha Brüsszel ellehetetleníti az orosz energiahordozók importját.
„Ez nem politikai, hanem fizikai és földrajzi kérdés. (...) Ez matematika és fizika” – mondta, hozzátéve: a megmaradt infrastruktúra nem képes kiváltani az orosz olajat és gázt.
Emlékeztetett: eddig két útvonalon jött a kőolaj, az egyik felszámolása „nem diverzifikáció”, hanem kiszolgáltatottság egy ötszörös tranzitdíjú útvonalnak. Szerinte az ukrán tranzit kiesése 18 milliárd köbméterrel csökkentette a kapacitást, és újabb 8,5 milliárd eshet ki az EU-rendelet miatt – miközben a magyar fogyasztás nagyjából 9 milliárd köbméter. A miniszter 49 napos brüsszeli késlekedést is szóvá tett a Barátság-vezeték elleni támadás után: csak október 10-én jött reakció az augusztus 22-i magyar–szlovák megkeresésre.
Ezt is ajánljuk a témában

A tárcavezető éles kritikával illette az Európai Bizottságot, amiért Magyarország és Szlovákia augusztus 22-i megkeresésére csak október 10-én, 49 nappal később reagáltak, amikor is a két ország már közel volt a stratégiai tartalékok felhasználásához a Barátság kőolajvezetéket ért támadást és a tranzit leállását követően.

Három héttel a Mol százhalombattai finomítójában történt tűzeset előtt az Elszabadult Hajóágyú egyik adásában Vésey Kovács László arról beszélt:
a jelenlegi külpolitikai légkörben nem lepődne meg, „ha valami üzemzavar keletkezne a százhalombattai finomítóban”.
Sajnos jól működött a Pesti Srácok újságírójának kristálygömbje: hétfő est tűz ütött ki a Mol említett finomítójában, a lángokat szerencsére gyorsan lokalizálták az AV3-as üzemben, személyi sérülés nem történt, az okokat vizsgálják. Vésey a műsorban hozzátette: „ha már nem robbanhat fel valami tenger alatti gázcső, akkor ilyen dolgok meg szoktak történni”. A kísérteties előrejelzés újra ráirányította a figyelmet arra, mennyire fontos a kritikus infrastruktúra védelme.
Ezt is ajánljuk a témában

Mélyen elgondolkodtató mondatok, és egy valódi jóslat is elhangzott az Elszabadult Hajóágyú szeptemberi adásában.

Dan Jorgensen energiaügyi biztos szerint minden tagállamnak van életképes alternatívája az orosz olajra, és az Európai Bizottság (EB) „minden erejével támogatja” az átállást. De rögtön hozzá is tette:
az EB kemény ellenőrzést és végrehajtást ígér a tilalom megkerülőivel szemben.
Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője az Európai Parlament plenáris ülésén úgy reagált: Brüsszel ideológiai alapon nyúl bele a piacba, miközben ez Magyarországnak súlyos gazdasági kárt okozna. Az IMF számításaira hivatkozva azt mondta, a teljes tiltás a magyar GDP 4 százalékába kerülhetne. „Országok energiaellátásáról van szó, (...) elment a józan eszünk?” – tette fel a költői kérdést.
Ezt is ajánljuk a témában

Elment a józan eszünk? – tette fel a kérdést a magyar EP-képviselő.

Az Orbán Viktor által posztolt drónfelvételen remekül látszott, miként hömpölygött az idei, minden eddiginél népesebb Békemeneten a tömeg a Margit hídon. A miniszterelnök azt üzente a résztvevőknek:
„Soha nem voltunk még ilyen sokan. Békemenet egy szabad és erős Magyarországért!”
A szervezők a 2012-es első rendezvényhez mérhető jelentőségről beszélnek; Bayer Zsolt szerint most is „birodalomépítő erők” szorongatják kívülről a kormányt és hazánk szuverenitását. A demonstráció üzenete a budapesti békecsúcs körüli közéleti pengeváltások közepette is világos: a kormány a béke ügye mellett mozgósít, és a tömegerővel kívánja megmutatni politikai hátországát – miközben a nemzetközi viták egyre élesebben metszenek bele az európai döntésekbe.
***
Fotó: Facebook