„Azorbán” tényleg minden pénzt ellop? – Akkora pofont vittek be a tiszás propagandistáknak, hogy még hetekig fognak kóvályogni

Lopni, megyünk lopni, A Pityinger, meg a Váradi, És lopni, megyünk lopni – amikor az Orbán-kormányok gazdaságpolitikájáról vitába keveredtem valakivel, sok esetben ezzel a régi Dopemnal-dalrészlettel dobták be az utolsó érvet. Azorbán ellop mindent! – üvölti az arcunkba minden komment. teljesen függetlenül attól, hogy az írója éppen 5 diplomával rendelkezik vagy csak 4 általánossal. Odáig jutott mára minden érdeminek induló vita, hogy ha az egyik oldalon a mostani kormánnyal nem teljesen ellenséges ember ül, akkor a másik oldalon ülők szünet nélkül csak annyit tudnak mondani: a kormány minden pénzt ellopott, ezért nincs pénz oktatásra, egészségügyre, segélyre, utakra, vasútra, stb. 

Erre senki sem számított

A mindent ellopó kurzus képébe atombombaként csapott bele a következő hír:

– derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel közzétett adataiból. A második negyedévben ráadásul olyan történt, amire legutóbb 2019-ben volt példa: negyedéves alapon többletet generált a költségvetés, mégpedig akkorát, amelyet legutóbb 8 éve tudott felmutatni a büdzsé.

Rögzítsük: a 2025. II. negyedévi többlet 480 milliárd forint volt! Az idei első félévben a GDP 0,7 százalékát tette ki a költségvetés hiánya!

2025. II. negyedévében 2024. azonos időszakához képest:

• a bevételek 1067 milliárd forinttal, 11,8 százalékkal nőttek;
• a kiadások 118 milliárd forinttal, 1,2 százalékkal emelkedtek;
• az egyenleg 949 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,5 százalékponttal lett kedvezőbb az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A fenti adat az elemzőket is meglepte, mert ők sem számítottak arra, hogy ilyen kedvezően alakult a büdzsé helyzete. Akiket pedig ennél is jobban meglepett, azok a baloldali és tiszás, magukat közgazdásznak nevező infuenszerek, akik

A KSH adatai szerdán reggel láttak napvilágot, de azóta sem láttam egyetlen megszólalást sem a megszokott megmondóktól (Bod Péter Ákos, Surányi György, Kéri László, Csaba László, László Csaba stb.), amelyben elismernék: a kormány bizony jól és helyesen gazdálkodott. Persze nem vagyok naív, de a remény hal meg utoljára. 

A szomszédos országokban még többet lopnak?

A magyar adat értelmezéséhez érdemes egy kicsit körbenézni legalább a térségünkben. A következő adatokat az érintett országok statisztikai hivatalainak számaiból bogárasztam ki, még mielőtt azzal jönnének, hogy ezeket is csak kitaláltam. Ausztriában, ahol a balos véleményformálók szerint még a kerítések is a világ legjobb minőségű kolbászából vannak, az idei első félévben a költségvetés egyenleg mínusz 5,3 százalék volt.

Csehországban az idei első félévben a költségvetés egyenlege GDP-arányosan nézve mínusz 1,7 százalék volt. Szlovákiában nem áll rendelkezésünkre féléves adat. Az Európai Bizottság 4,9 százalékos költségvetési deficitet vár az idei évre. Lengyelországban sincsenek féléves adatok, de a Reuters által megkérdezett gazdasági elemzők szerint a deficit mértéke a GDP 6,9 százalékát is elérheti idén.

A kis térségi kirándulásunkból kiderült, hogy a 0,7 százalékos magyar deficit messze a legjobb ebben a régióban. Balos-tiszás kommentelőre fordítva ez azt jelenti, hogy ha nálunk minden pénzt ellop a kormány, akkor a szomszédos országokban ennek a többszörösét teszik zsebre a politikusok, mert az ottani deficit lényegesen magasabak, mint a magyar. Ha azt nézzük, akkor

tehát Donald Tusk hatszor többet lop azorbánnál – mondhatnánk, ha az egyszerű kommentelő szemével néznénk a világot. 

Hogyan kell nézni ezeket az adatokat?

Van itt ez az 1998 óta épített baloldali narratíva, miszerint az Orbán-kormányok alatt egyes fejlesztésekre azért nem jut pénz, mert ellopják. Most pedig itt vannak ezek az adatosorok előttünk, amiből két dolog derül ki: a költségvetés eddig csak 1999 hasonló időszakában, és most teljesített ennyire jól. A gyengébbek kedvéért jelzem, hogy 1999-ben is Orbán Viktornak hívták Magyarország miniszterelnökét. De mit is szolgálnak valójában ezek a számok? 

A kormányzati munka minőségének egyik fontos mérőszáma, hogyan gazdálkodnak a közpénzekkel. Éppen ezért nagyon jó hír, ha az egyenleg pozitív, mert akkor a bevételek meghaladják a kiadásokat, tehát egy későbbi időszakban többet lehet majd egy-egy fontos területre költeni. Akkor sem kell a vészharangokat kongatni, ha éppen negatív az egyenleg, mert bizony bőven lehetnek az államnak rendkívüli kiadásai, amikre szükséges költeni. Magyarországon a Covid-krízis, a háború és az energiaválság miatt az utóbbi években, érthető módon, az államnak sokkal többet kellett költenie, mint amennnyi bevétele volt. 

Ennek bizony az volt az ára, hogy a költségvetés hiánya több évben is elszaladt, de mostanra ismét sikerült egyensúlyba hozni a folyamatokat. Németországban a 2010-es években szinte minden évben pozitívban zárt a büdzsé, és mégis: a gazaságot ekkora tartalékokkal sem tudták felpörgetni a mögöttünk hagyott években. Mindezzel csak arra akarok rámutatni, hogy a deficitek és a szufficitek esetében érdemes a helyi sajátosságokat megvizsgálni. 

Ez így kevés volt, és kevés is lesz

Magyarországon egyszerű a képlet: ha nagyon nagy a hiány, akkor „azorbán” mindent ellop, ha kedvező adatok látnak napvilágot, akkor pedig csak mély hallgatás van.

Mivel legalább 2006 óta a Fidesszel szembeni politikai tábornak nincs egységes identitása, nincs egységes programja, nincsenek értelmezhető intellektuális mondanivalóval rendelkező vezetői, ezért nemcsak a politikusaik, hanem bizony a szavazóik is felvették a meglévő politikai elitjük viselkedési és érvelési mintáit. Már több mint másfél évtizede tényleg azt gondolja egy meglehetősen széles kör, hogy minden gazdasági és szociális nehézségre az a válasz, hogy „azorbán” ellop mindent, és ha kormányváltás lesz, akkor egy csapásra minden megoldódik. Ez bizony kevés lesz.

Láthatóan az egybites üzeneten egy egyszerű KSH-adat is kifogott, mivel legalább egy napra elhallgatott a megszokott kórus. De ezután tényleg más dallamokat fognak játszani? 

***

***

(Nyitókép: Facebook)

***