A KSH friss adatai szerint 2025 második negyedévében 480 milliárd forintos többletet ért el a magyar költségvetés, a hiány az első félévben GDP-arányosan mindössze 0,7 százaléka volt. Ez a régió egyik legjobb eredménye, ami alaposan tönkrevágta a tiszások az „Orbán mindent ellop” narratíváját! De akkor most mi lesz?
Lopni, megyünk lopni, A Pityinger, meg a Váradi, És lopni, megyünk lopni – amikor az Orbán-kormányok gazdaságpolitikájáról vitába keveredtem valakivel, sok esetben ezzel a régi Dopemnal-dalrészlettel dobták be az utolsó érvet. Azorbán ellop mindent! – üvölti az arcunkba minden komment. teljesen függetlenül attól, hogy az írója éppen 5 diplomával rendelkezik vagy csak 4 általánossal. Odáig jutott mára minden érdeminek induló vita, hogy ha az egyik oldalon a mostani kormánnyal nem teljesen ellenséges ember ül, akkor a másik oldalon ülők szünet nélkül csak annyit tudnak mondani: a kormány minden pénzt ellopott, ezért nincs pénz oktatásra, egészségügyre, segélyre, utakra, vasútra, stb.
A mindent ellopó kurzus képébe atombombaként csapott bele a következő hír:
Elképesztő mértékben nőttek Magyarország költségvetésének bevételei az idei első félévben, különösen a második negyedévben
– derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel közzétett adataiból. A második negyedévben ráadásul olyan történt, amire legutóbb 2019-ben volt példa: negyedéves alapon többletet generált a költségvetés, mégpedig akkorát, amelyet legutóbb 8 éve tudott felmutatni a büdzsé.
Sőt, 1999 óta ez a legjobb eredmény!
Rögzítsük: a 2025. II. negyedévi többlet 480 milliárd forint volt! Az idei első félévben a GDP 0,7 százalékát tette ki a költségvetés hiánya!
Ezt is ajánljuk a témában
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
2025. II. negyedévében 2024. azonos időszakához képest:
A fenti adat az elemzőket is meglepte, mert ők sem számítottak arra, hogy ilyen kedvezően alakult a büdzsé helyzete. Akiket pedig ennél is jobban meglepett, azok a baloldali és tiszás, magukat közgazdásznak nevező infuenszerek, akik
hosszú hónapok óta gazdasági csődről, brutális megszorításokról, leminősítésről és súlyos válságról delirálnak.
A KSH adatai szerdán reggel láttak napvilágot, de azóta sem láttam egyetlen megszólalást sem a megszokott megmondóktól (Bod Péter Ákos, Surányi György, Kéri László, Csaba László, László Csaba stb.), amelyben elismernék: a kormány bizony jól és helyesen gazdálkodott. Persze nem vagyok naív, de a remény hal meg utoljára.
A magyar adat értelmezéséhez érdemes egy kicsit körbenézni legalább a térségünkben. A következő adatokat az érintett országok statisztikai hivatalainak számaiból bogárasztam ki, még mielőtt azzal jönnének, hogy ezeket is csak kitaláltam. Ausztriában, ahol a balos véleményformálók szerint még a kerítések is a világ legjobb minőségű kolbászából vannak, az idei első félévben a költségvetés egyenleg mínusz 5,3 százalék volt.
Viccesen ehhez hozzátehetném, hogy ekkora hiány mellett nem olyan nehéz drága kolbászból kerítést építeni, de ezt most gyorsan tegyük is félre.
Csehországban az idei első félévben a költségvetés egyenlege GDP-arányosan nézve mínusz 1,7 százalék volt. Szlovákiában nem áll rendelkezésünkre féléves adat. Az Európai Bizottság 4,9 százalékos költségvetési deficitet vár az idei évre. Lengyelországban sincsenek féléves adatok, de a Reuters által megkérdezett gazdasági elemzők szerint a deficit mértéke a GDP 6,9 százalékát is elérheti idén.
Romániában a kormányzat egyenlege az idei első félévben 3,68 GDP arányos deficitet termelt!
A kis térségi kirándulásunkból kiderült, hogy a 0,7 százalékos magyar deficit messze a legjobb ebben a régióban. Balos-tiszás kommentelőre fordítva ez azt jelenti, hogy ha nálunk minden pénzt ellop a kormány, akkor a szomszédos országokban ennek a többszörösét teszik zsebre a politikusok, mert az ottani deficit lényegesen magasabak, mint a magyar. Ha azt nézzük, akkor
a Magyar Péter fő mentora által vezetett Lengyelországban hatszor nagyobb a deficit, mint nálunk,
tehát Donald Tusk hatszor többet lop azorbánnál – mondhatnánk, ha az egyszerű kommentelő szemével néznénk a világot.
Van itt ez az 1998 óta épített baloldali narratíva, miszerint az Orbán-kormányok alatt egyes fejlesztésekre azért nem jut pénz, mert ellopják. Most pedig itt vannak ezek az adatosorok előttünk, amiből két dolog derül ki: a költségvetés eddig csak 1999 hasonló időszakában, és most teljesített ennyire jól. A gyengébbek kedvéért jelzem, hogy 1999-ben is Orbán Viktornak hívták Magyarország miniszterelnökét. De mit is szolgálnak valójában ezek a számok?
A kormányzati munka minőségének egyik fontos mérőszáma, hogyan gazdálkodnak a közpénzekkel. Éppen ezért nagyon jó hír, ha az egyenleg pozitív, mert akkor a bevételek meghaladják a kiadásokat, tehát egy későbbi időszakban többet lehet majd egy-egy fontos területre költeni. Akkor sem kell a vészharangokat kongatni, ha éppen negatív az egyenleg, mert bizony bőven lehetnek az államnak rendkívüli kiadásai, amikre szükséges költeni. Magyarországon a Covid-krízis, a háború és az energiaválság miatt az utóbbi években, érthető módon, az államnak sokkal többet kellett költenie, mint amennnyi bevétele volt.
Ha az Orbán-kormányok szigorúan ragaszkodtak volna az egyenleg szinten tartásához ezekben az években, akkor bizony szociális katasztrófa történt volna: az energiaárak több mint a duplájukra nőttek volna, több tízezer, de talán százezer ember került volna az utcára, és a családtámogatások nagy része is megszűnt volna. Tényleg erre lett volna szükségünk? A tiszás közgazdászok szerint igen.
Ennek bizony az volt az ára, hogy a költségvetés hiánya több évben is elszaladt, de mostanra ismét sikerült egyensúlyba hozni a folyamatokat. Németországban a 2010-es években szinte minden évben pozitívban zárt a büdzsé, és mégis: a gazaságot ekkora tartalékokkal sem tudták felpörgetni a mögöttünk hagyott években. Mindezzel csak arra akarok rámutatni, hogy a deficitek és a szufficitek esetében érdemes a helyi sajátosságokat megvizsgálni.
Magyarországon egyszerű a képlet: ha nagyon nagy a hiány, akkor „azorbán” mindent ellop, ha kedvező adatok látnak napvilágot, akkor pedig csak mély hallgatás van.
Akkor hogy is van ez, kedves „mindenszaristák”?
Mivel legalább 2006 óta a Fidesszel szembeni politikai tábornak nincs egységes identitása, nincs egységes programja, nincsenek értelmezhető intellektuális mondanivalóval rendelkező vezetői, ezért nemcsak a politikusaik, hanem bizony a szavazóik is felvették a meglévő politikai elitjük viselkedési és érvelési mintáit. Már több mint másfél évtizede tényleg azt gondolja egy meglehetősen széles kör, hogy minden gazdasági és szociális nehézségre az a válasz, hogy „azorbán” ellop mindent, és ha kormányváltás lesz, akkor egy csapásra minden megoldódik. Ez bizony kevés lesz.
Kevés volt 2014-ben, kevés volt 2018-ban, kevés volt 2022-ben, és kevés lesz 2026-ban is.
Láthatóan az egybites üzeneten egy egyszerű KSH-adat is kifogott, mivel legalább egy napra elhallgatott a megszokott kórus. De ezután tényleg más dallamokat fognak játszani?
***
Ezt is ajánljuk a témában
„Kilenc átverve egyszer, az tizenöt, a tizenöt pedig szemrebbenés nélkül huszonkettő” – magyarázza az adószakértő. Francesca Rivafinoli írása.
***
(Nyitókép: Facebook)
***
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben a rendőrség az egyik késelés helyszínéről a másikra igyekezett, a választópolgároknak sikerült elhárítaniuk a veszélyt: nem lett AfD-s polgármestere a városnak. Francesca Rivafinoli írása.
Szerintük így nem férnek hozzá a tényekre alapuló, kritikus újságíráshoz.
A politikus hétfőn találkozott a templomot igazgató Kálmán Peregrin atyával.
„Aktívan kampányolnak ellenünk és az sem drága nekik, hogy tönkre tegyenek valakit” – fogalmazott Nacsa Lőrinc, a KDNP politikusa.
Csak a DK és a sunyi suttogópropagandája terjeszt az internet pöcegödrében.
Egyre nehezebben viselik el Magyar Péter stílusát a párt aktivistái.
A nagy hátraarc.
A múlt héten dán és norvég repülőtereken kellett ideiglenesen leállítani a forgalmat drónok észlelése miatt.
