Meddig tart a hiteles zöldmarketing, és hol kezdődik a zöldrefestés?
Az MCC Klímapolitikai Intézet által október 8-án megrendezett kerekasztal-beszélgetés a fenntarthatósági kommunikáció határait és dilemmáit vizsgálta: meddig tart a hiteles zöldmarketing, és hol kezdődik a zöldrefestés, hogyan válhat a környezettudatos gondolkodás valódi értékké a fogyasztók és a vállalatok számára egyaránt.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Dr. Szigeti Cecília dékánhelyettes (Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar), Bódis Gergely ügyvezető, kommunikációs szakember, fenntarthatósági szakértő, Bozsik Balázs, az MVM kiemelt ESG- és fenntarthatósági tanácsadója, Chikán-Kovács Eszter, a BCSDH kommunikációs menedzsere, valamint Szebenyi Péter környezetvédelmi influenszer voltak.
A diskurzus egyik központi témája az volt, hogy a marketing évtizedeken át a vágykeltésről és a fogyasztás ösztönzéséről szólt,
ma azonban eljött az idő, hogy a kevesebb is érték legyen.
Több paneltag hangsúlyozta: a jövő nem a „zöld fogyasztásról”, hanem a fogyasztói szerepből való kilépésről szól – vagyis arról, hogy az emberek újraértékeljék, mire van valóban szükségük. A fenntarthatóság eszméje akkor válhat hitelessé, ha nem a fogyasztás marad a reflektorfényben, hanem az életmód, az értékrend és a hosszú távú gondolkodás.
A közönség részéről számos kérdés érkezett a vállalati oldal szempontjaira: hogyan lehet egy márka egyszerre etikus és versenyképes, illetve miként mérhető, hogy egy vállalat valóban „zölden” működik-e. A válaszokban visszatérő elem volt, hogy az ESG-rendszerek és a mérhető teljesítmények kulcsfontosságúak a hitelesség megteremtésében. A fenntarthatóság nem pusztán compliance-követelmény, hanem üzleti lehetőség is –
különösen a felelős, tudatos fogyasztók megnyerésében.
Több felszólaló kiemelte, hogy a vállalatoknak érdemes kilépniük az „elvárásoknak való megfelelés” logikájából, és a fenntarthatóságot stratégiai előnyként kezelni. Az őszinte, transzparens kommunikáció nem gyengíti, hanem erősíti a márkát, amikor a zöldrefestés helyett a hitelesség a legfőbb piaci érték.
A beszélgetés során szó esett a mesterséges intelligencia (AI) szerepéről is, amely új lehetőségeket és fogyasztói hozzáállást egyaránt hoz a marketingbe. Másként keres a vásárló, más szerepet kaphat a marketing, és még a torzítások is máshol jelentkeznek a kommunikáció során.
A panel érintette a digitális termékútlevél (Digital Product Passport) koncepcióját is – egy QR-kódos rendszerét, amely a termék származását, gyártási körülményeit és környezeti lábnyomát tenné átláthatóvá.
Ez az innováció a közeli jövőben már segítheti a fogyasztókat abban, hogy valós információk alapján hozzanak döntéseket.
A beszélgetés közös üzenete az volt, hogy a fenntarthatóság kommunikációja nem pusztán stílus, hanem tartalom kérdése. A jövő sikeres vállalatai azok lesznek, amelyek nem a „zöld címkéket”, hanem a valós teljesítményt helyezik a középpontba – és képesek az embereket nem csak „fogyasztónak” látni, hanem partnerekké válni a változásban.
Nyitókép: Klímapolitikai Intézet
Új korszakba léptünk, amelyben a technológia, a kereskedelem, az időjárás és a munkaerőhöz kapcsolódó változások átalakítják az üzleti kockázatokat. Ez új stratégiákat követel a kockázatkezelésben minden területen. Az Aon idén is utánajárt, hogy mely veszélyektől félnek a leginkább a vállalatvezetők.
Különösen a média- és intézményépítés terén.
Elindult a Math Challenge Championship. Sebestyén Géza írása.
Egyértelmű célt fogalmazott meg az ukrán hadsereg.
„A magyar gazdaság jövője a jól képzett, felelősen gondolkodó fiatal vezetőkön múlik” – hangsúlyozta Szalai Zoltán, az MCC Alapítvány elnöke, a Mandiner lapigazgatója.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét arra kérte szövetségeseit, segítsék a jelenleginél hatékonyabb légvédelmi rendszer létrehozását.
Korábban ezt írtam a britekről: a megtévesztés mesterei. Ha valamihez értenek, akkor az az árulás, a beugratás, az átverés és persze körítésül a kioktatás.
Daniel Arzani, a Ferencváros támadója frusztrálónak találja a szabályozást.
