A zöld 50 árnyalata: eljött az idő, hogy a kevesebb is érték legyen

Az MCC Klímapolitikai Intézet által október 8-án megrendezett kerekasztal-beszélgetés a fenntarthatósági kommunikáció határait és dilemmáit vizsgálta: meddig tart a hiteles zöldmarketing, és hol kezdődik a zöldrefestés, hogyan válhat a környezettudatos gondolkodás valódi értékké a fogyasztók és a vállalatok számára egyaránt.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Dr. Szigeti Cecília dékánhelyettes (Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar), Bódis Gergely ügyvezető, kommunikációs szakember, fenntarthatósági szakértő, Bozsik Balázs, az MVM kiemelt ESG- és fenntarthatósági tanácsadója, Chikán-Kovács Eszter, a BCSDH kommunikációs menedzsere, valamint Szebenyi Péter környezetvédelmi influenszer voltak.

A diskurzus egyik központi témája az volt, hogy a marketing évtizedeken át a vágykeltésről és a fogyasztás ösztönzéséről szólt, 

Több paneltag hangsúlyozta: a jövő nem a „zöld fogyasztásról”, hanem a fogyasztói szerepből való kilépésről szól – vagyis arról, hogy az emberek újraértékeljék, mire van valóban szükségük. A fenntarthatóság eszméje akkor válhat hitelessé, ha nem a fogyasztás marad a reflektorfényben, hanem az életmód, az értékrend és a hosszú távú gondolkodás.

A közönség részéről számos kérdés érkezett a vállalati oldal szempontjaira: hogyan lehet egy márka egyszerre etikus és versenyképes, illetve miként mérhető, hogy egy vállalat valóban „zölden” működik-e. A válaszokban visszatérő elem volt, hogy az ESG-rendszerek és a mérhető teljesítmények kulcsfontosságúak a hitelesség megteremtésében. A fenntarthatóság nem pusztán compliance-követelmény, hanem üzleti lehetőség is – 

Több felszólaló kiemelte, hogy a vállalatoknak érdemes kilépniük az „elvárásoknak való megfelelés” logikájából, és a fenntarthatóságot stratégiai előnyként kezelni. Az őszinte, transzparens kommunikáció nem gyengíti, hanem erősíti a márkát, amikor a zöldrefestés helyett a hitelesség a legfőbb piaci érték.

A beszélgetés során szó esett a mesterséges intelligencia (AI) szerepéről is, amely új lehetőségeket és fogyasztói hozzáállást egyaránt hoz a marketingbe. Másként keres a vásárló, más szerepet kaphat a marketing, és még a torzítások is máshol jelentkeznek a kommunikáció során.

A panel érintette a digitális termékútlevél (Digital Product Passport) koncepcióját is – egy QR-kódos rendszerét, amely a termék származását, gyártási körülményeit és környezeti lábnyomát tenné átláthatóvá. 

A beszélgetés közös üzenete az volt, hogy a fenntarthatóság kommunikációja nem pusztán stílus, hanem tartalom kérdése. A jövő sikeres vállalatai azok lesznek, amelyek nem a „zöld címkéket”, hanem a valós teljesítményt helyezik a középpontba – és képesek az embereket nem csak „fogyasztónak” látni, hanem partnerekké válni a változásban.

Nyitókép: Klímapolitikai Intézet