A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója szerint vékony a határvonal a művészi szabadság és a kábítószer népszerűsítése között.
A tegnapi nappal megkezdődött az őszi ülésszak a parlamentben, ahol a miniszterelnök többek között a drogkereskedők elleni szigorúbb fellépésről is beszélt. Mint ismert: a kormány év elején hajtóvadászatot indított a drogkereskedők ellen, és a szigorításokat az Alaptörvényben is rögzítették.
Orbán Viktor szerint azonban még hiányzik néhány büntetőjogi részlet, ezért arra kérte a parlamentet, hogy alkossák meg a hiányzó szabályokat az őszi ülésszakban.
Lapunk az ezzel kapcsolatban megkereste Téglásy Kristófot, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatóját. Kíváncsiak voltunk, véleménye szerint mik azok a részletek, amik kimaradtak az eddigi szabályozásból, illetve ő milyen további szigorításokat javasolna.
A szakember a hazánkban meghirdetett zéró tolerancia kapcsán kiemelte: az egy nóvum Európában, de talán a világon is, hogy az Alaptörvénybe bekerült nemcsak a kábítószer tartásának, fogyasztásának és a vele való kereskedésnek a tiltása, hanem a népszerűsítésének a tilalma is.
„Ez egy teljesen új pont nemcsak a magyar Alaptörvényben, hanem általában a jogszabályok világában is. Nehéz terület, hiszen vékony a határvonal a művészi szabadság, a művészi kifejezés és a kábítószer népszerűsítése között.
Mégis nagyon fontos, mert a kábítószer népszerűsítése legalább akkora probléma, mint maga a fogyasztás.
Ha előadók vagy influenszerek nyíltan népszerűsítik a droghasználatot, az egyrészt relativizálja annak súlyát, másrészt követőik tömegei hajlamosak példát venni róluk. Ez rendkívül veszélyes” – fogalmazott lapunknak a szakember. Ennek kapcsán rávilágít: az Alaptörvény már tiltja a kábítószer népszerűsítését, de ehhez kell igazítani a Büntető törvénykönyvet (Btk.) is.
Téglásy Kristóf szerint újdonság továbbá az is, hogy bekerült a jogszabályok közé a „tudatmódosító szer” fogalma. Ezzel ugyanis a kormány lezárja azt a kiskaput, amelyet főleg a dizájner drogok gyártói használtak ki: kis kémiai módosítással új szerként dobták piacra a drogot, így az nem szerepelt a tiltólistán. Ugyanez vonatkozik azokra a legálisan forgalmazott termékekre (például „fürdősóként” árult szerekre vagy bizonyos gyógyszerekre), amelyeket eredetileg nem kábítószerként fejlesztettek, de így használnak.
Az új szabály szerint minden tudatmódosító szer ugyanolyan megítélés alá esik, mintha kábítószer lenne: aki ezekkel kereskedik, kábítószer-kereskedőnek számít.
A részletszabályok még kidolgozás alatt állnak, valószínűleg erre utalt a miniszterelnök úr is” – magyarázta a szakember.
Téglásy Kristóf szerint nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a zéró tolerancia és a törvényi szigorítás mellett a kormányzati drogpolitikának a prevencióra és a felépülés-központú kezelésre is fókuszálnia kell. Emlékeztetett, hogy a kormánybiztos bejelentette, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén civil szervezetek ismét tarthatnak drogprevenciós foglalkozásokat az iskolákban.
„Ez lényeges, hiszen sok civil szakember hitelesen és hatékonyan tudja megszólítani a fiatalokat. Ehhez átdolgozták a minősítési rendszert, és a programokat is frissíteni kell: korszerű csatornákat, nyelvezetet, interaktív módszereket kell alkalmazni, amelyeket a diákok értenek és elfogadnak.
Fontos, hogy ezek a programok már az általános iskolásokhoz, de a középiskolásokhoz mindenképpen eljussanak”
– mondta lapunknak.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a prevencióban semmi helye nincs az úgynevezett ártalomcsökkentésnek. Az ártalomcsökkentő módszerek – mint a tűcsere vagy a „belövőszoba” – kizárólag nagyon szűk körben, súlyos szenvedélybetegek esetében lehetnek indokoltak, mielőtt kezelésbe kerülnek.
A prevenció célja éppen az, hogy az ártalom ne következzen be, ezért a megelőző programokból ezeket teljesen ki kell zárni.
A kormányzati drogpolitika tehát három pillérre épül: zéró tolerancia és szigorú törvények, erős prevenció, valamint felépülés-központú kezelés. Ez a megközelítés nemcsak a fiatalokat célozza, hanem a családokat, szülőket és pedagógusokat is. Az új minősítési rendszer és a frissített prevenciós programok ezt a szemléletet szolgálják.
Nyitókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
Kósa Lajos, az Ország Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának másik tagja pedig arról beszélt, újra kell gondolni a fegyvertartásra vonatkozó szabályozást idehaza.
A Kaliber főszerkesztője nem tartja kizártnak, azt, hogy Ruszin-Szendi még a honvédség felsővezetőjeként kapott engedélyt önvédelmi célú rövid lőfegyver tartására, ami öt évig érvényes.
Az elmúlt években sorra jelennek meg azok a beszámolók, amelyek szerint a közösségi platformok a tiltott szerek online terjesztésének kulcsfelületeivé váltak.
A designer drogok valóban emelik az erőszak kockázatát.
Bár Sebestyén József halálát elmismásolták, az utóbbi két hétben óriási változások indultak meg.
A festőművész-grafikusról szóló új monográfia kapcsán beszélgettünk életpályájáról, a pesti szürkeségtől a Balatonfelvidéken megtalált színpompáig.
Az időszakos bezárás oka, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felújítási munkálatokat tervez a klubnak otthont adó ingatlanon.
„Ukrajnát pajzsnak – vagy, ha úgy tetszik kardnak – látjuk” – mondta a svéd védelmi miniszter.
