„Az EU-nak talán még jobban szüksége van Törökországra, mint amennyire Törökországnak az EU-tagságra” – jelentette ki Kövér László, miután maga is tárgyalt az elnökkel.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Karmelita kolostorban fogadta Númán Kurtulmust, a Török Nagy Nemzetgyűlés elnökét, aki hivatalos látogatást bonyolít Magyarországon – tájékoztatta az MTI-t a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály.
A kormányfő mellett Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke szintén tárgyalt Kurtulmussal. Kövér a megbeszélést követően tett sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott:
az EU-nak talán még jobban szüksége van Törökországra, mint amennyire Törökországnak az EU-tagságra,
akár az energiabiztonságról, akár az illegális migrációról, akár pedig a regionális biztonság kérdéseiről van szó”.
Az Index még egy 2024-es cikkében arról írt, hogy az utóbbi 5-6 évben stabilan növekedett az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó és a szervezetről kedvező véleménnyel levő törökök száma. Törökországban 2017 óta 16 százalékkal nőtt a csatlakozást támogatók aránya, így ha az uniós tagság csak azon múlna, hogy a választópolgárok mit szeretnének,
a kis-ázsiai állam csatlakozna a szervezethez, ugyanis a lakosság 56 százaléka igennel szavazna egy erről szóló népszavazáson.
Ennek ellenére az országban mégis többségben vannak azok, akik az eredeti kérdésre, vagyis hogy milyen véleménnyel vannak az EU-ról, azt válaszolták, hogy inkább negatívval.
Érdemes tudni, hogy Törökország már 1987 óta képtelen csatlakozni az Európai Unióhoz, ugyanis
az ország nem felel meg a belépéshez szükséges koppenhágai kritériumoknak és az európai alapértékeknek.
Többek között az a baj Törökországgal, hogy nem egy „liberális demokrácia”: a hatalmi ágak valójában nincsenek megfelelően szétválasztva, és a kormány sok esetben üldözi a független médiát – írta a lap.
MTI/Mandiner
Nyitókép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
A lengyel kommentelők sora szerint nem Orbánnak ártott, hanem saját hazai pozícióját sikerült megrendítenie egy olyan pillanatban, amikor a szuverenista egységre lenne szükség.
„A karbonárazás a leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb módja a kibocsátások csökkentésének és a zöldberuházások ösztönzésének” – érvelt a tiszás Kulja András.
Az Európai Központi Bank elutasította a hitel biztosítását, és az EU-tagállamok sem vállalják a kockázatot, ami Von der Leyen és Zelenszkij terveit is keresztülhúzza.
Össztűz zúdult hazánkra.
A miniszterelnök szerint, ha jön a baloldal, akkor jön az adóemelés, a sarcolás és a vagyonvizsgálat is.
Mutatjuk a miniszter őszinte szavait.
Kaja Kallas sem bírt magával.
Az együttműködés és az összefogás nem csak a politikai elit, hanem a kultúra és a civil szféra feladata is.
