Aki nyáron kereste Kádárt, azt nagy valószínűséggel Balatonaligán találta. A Club Aliga 55 épületből álló külön világa (52 hektárnyi terület, 2,4 kilométer saját partszakasz, 84 épület, teniszpályák, presszók, éttermek, konferenciatermek, kertmozi, fedett uszoda, óvoda és bölcsőde, no meg az ország első légkondicionáló berendezése) egy olyan mikrokozmoszt jelentett, ahová mezei halandó nem tehette be a lábát.
Külön „Kádár-szigetet” alakítottak ki, hogy zavartalanul horgászhasson, s a zárt terület kapui gondosan elzárták a kíváncsi tekinteteket. 1990-ben, amikor először beengedték a sajtót, a fotókon egyszerre látszott a szocializmus nagy mítosza és a mögötte megbújó kispolgári luxus: szocialista puritánság Gundel-szintű menüvel tálalva.
Vadászatok, porcelán és politikai színház
A szocialista elit egyik legkedveltebb szórakozása a vadászat volt. Az 1964-ben létrejött Egyetértés Vadásztársaság protokollterületeken szervezett hajtásai nem egyszer fogadták Fidel Castrót, a perzsa sahot vagy Brezsnyevet.
A Budai-hegység háromnegyede zárt vadászterületté vált, ahol a teríték után kártya, tánc és jó magyaros lakoma következett. Időnként még a perzsa sah is itt mulatott. Ez a világ nem a puritán önmegtartóztatásról, hanem a politikai reprezentációról, az elit szórakozásáról és a kiváltság látványos fitogtatásáról szólt. A meisseni porcelán, a sofőrös autó és a háztartási alkalmazottak csak apró díszletek voltak ebben a nagy színdarabban.