Alkotmányjogász mondta ki: Hadházy és a tüntetői nem tehetnek meg akármit a gyülekezési jogra hivatkozva

Mivel a gyülekezési jog alapjog, a környezettől valóban elvárható, hogy nagyfokú türelmet tanúsítson a gyűléssel szemben, még akkor is, ha az zavaró vagy kellemetlen, ez a jog azonban az Alaptörvény alapján korlátozható más alapvető jogok érvényesülése vagy alkotmányos értékek védelme érdekében, de csak a feltétlenül szükséges mértékben, arányosan, az alapjog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával – mutatott rá ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Mandiner megkeresésére Hadházy Ákos legújabb akciójával kapcsolatban.

Mint ismert, Hadházy Ákos független parlamenti képviselő kedden ismét tüntetést szervezett a Ferenciek terére, ám a beszéde közben a politikust és hallgatóságát zavarni kezdte, hogy a téren álló Alcantarai Szent Péter-templom harangja – szerintük – túl hosszú ideig szólt.

Ezek után a tüntetők Hadházyval az élükön körülvettek a templom előtt egy idős ferences szerzetest és többen nyomdafestéket nem tűrő sértéseket üvöltöttek az atya felé.

Ezzel arra utalt, hogy a gyűlés résztvevői olyan molinókkal jelentek meg, amelyeken ocsmány feliratok és rajzok szerepeltek. Mit engedtek meg Hadházy Ákoséknak a hatályos jogszabályok és mit nem? Ezzel a kérdéssel kerestük meg az alkotmányjogászt.

Felmerül Hadházy jogi felelőssége

Az Index tudósítása szerint több tüntető bement a templomba is, a portál cikkében megosztott egyik képen jól látható, ahogy épp tessékelik ki egyiküket a templomból, mögötte pedig egy olyan molinó is feltűnik a templomon belül, amelyen egy obszcén rajz éktelenkedik.

Ez azért is érdekes, mert 

Lomnici Zoltán ezzel kapcsolatban kifejtette, 

„Ha a tüntetők belépése zajos, demonstratív volt és zavarta a templom nyugalmát, ez megvalósulhat” – jegyezte meg.

A felelősség elsődlegesen azokat terheli, akik ténylegesen bementek a templomba és ott botrányt okoztak. A gyülekezési törvény 20. paragrafusa alapján azonban 

kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a szervezés és lebonyolítás során úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható – tudtuk meg az alkotmányjogásztól.

mivel arra utal, hogy igyekezett a jogsértést megelőzni vagy megszüntetni” – fogalmazott Lomnici.

Ez azért lényeges, mert Hadházy azt állította posztjában, igyekezett megakadályozni, hogy a tüntetők bemenjenek a templomba. Az Index tudósításban is az olvasható, hogy a politikus nem engedte teljesen szabadjára a dolgokat, de az ő verziójuk szerint a képviselőnek nem sikerült megakadályozni, hogy a tüntetők belépjenek a templomba, viszont rájuk szól, hogy jöjjenek ki (Hadházy ugye azt állította, utóbbira nem volt szükség, mert senki nem ment be).

Lomnici Zoltán egy másik fontos szempontra is rámutatott: 

Ez pedig azért fontos részlet, mert a a Ferenciek terén álló Alcantarai Szent Péter-templom híres arról, hogy szinte egész nap követik egymást benne a misék, a ferences atyák folyamatosan gyóntatnak, a misék között pedig gyakran van szentségimádás vagy közös rózsafüzér imádság. 

Maga a tüntetés is sérthette a vallásgyakorlás szabadságát

Lomnici Zoltántól azt is megtudtuk, hogy a keddi tüntetéssel kapcsolatban két alapjog ütközése merül fel: a vallásszabadságé és a gyülekezési jogé.

A gyülekezési jogról szóló törvény szerint a gyűlés megtiltásának helye van ha a rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár – mutatott rá az alkotmányjogász.

Lomnici Zoltán kifejtette: a törvény szerint „mások jogainak és szabadságának sérelme különösen, ha a felhívás, illetve a gyűlés – az alkalmazott technikai eszközök, időtartama miatt – alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai,  faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására”.

„Ebből következően egy vallási szertartás vagy egyéni áhítat megzavarása a gyülekezési jog gyakorlásának korlátját jelentheti” – tette hozzá.

– vonta le a következtetést.

Van ahol szabadságvesztéssel is büntethetik a vallási szertartások megzavarását – igen: Európában

A jogszabályok nemcsak a rendre „klerikálfasisztának” bélyegzett Magyarországon védik ilyen erősen a vallásgyakorlás szabadságát, hiszen azt nemzetközi egyezmény is védi.

„A vallásszabadság megsértésének minősülhet, ha valakik szándékosan vagy szükségtelenül zajongva zavarják meg a misét vagy az egyéni imát. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikke is védi a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságot, míg a 11. cikk biztosítja a gyülekezés szabadságát, ám mindkét jog csak mások jogainak tiszteletben tartásával gyakorolható. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat a vallásszabadság lényeges sérelmével és ugyanígy fordítva” – fejtette ki Lomnici Zoltán.

Az alkotmányjogász szerint nemzetközi 

illetve az annak helyszínére rendelt ünnepséget. A szabályozás akár 

• három évig terjedő szabadságvesztést 
• vagy pénzbüntetést ír elő az elkövetővel szemben.

„Ez jól mutatja, hogy más európai országok jogrendszereiben is kifejezetten kiemelt védelmet élvez a vallási szertartások zavartalansága a gyülekezési jog gyakorlásával szemben” – fogalmazott.

Ez jól mutatja, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat a vallásgyakorlás aránytalan sérelmével” – mondta az alkotmányjogász.

Nyitókép forrása: Facebook