Ő volt az, aki felismerte, hogy a korábbi gazdasági erejétől megfosztott országban a kultúra szerepe felértékelődik.
Amikor Klebelsberg Kunó elfoglalta a vallás- és közoktatásügyi miniszteri széket, a Néptanítók Lapja 1922. július 6-ai száma közzétette az új tárcavezető beköszöntőjét, amelyben az elveszített világháború, a forradalmak és Trianon traumája után a megmaradt országnak kijelölte a jövő útját. Mint írta: „…nem szabad, hogy a magyar ember tetterejét a honfibú megbénítsa, nem szabad magunkat csüggedésnek adni oda. Nekünk dolgozni kell, és ne feledjük, hogy a magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.” Klebelsberg százötven éve, 1875. november 13-án az Arad vármegyei Magyarpécska faluban született. A kerek évforduló lehetőséget ad arra, hogy gondolatait újra elolvassuk, átgondoljuk, és merítsünk belőle a 21. század Magyarországa számára is.
Klebelsberg volt az, aki felismerte, hogy a korábbi gazdasági erejétől – a felvidéki bányavárosoktól, Erdélytől, Bácska-Bánáttól és a fiumei tengeri kijárattól – megfosztott országban a kultúra szerepe felértékelődik.
Magyarország a kultúrája által létezik vagy nem létezik. A 20. században biztosan érvényes gondolat volt ez. A 21. században, a mesterséges intelligencia hajnalán sem láthatjuk másként a magyar kultúra lényegét, megtartóerejét a globális világban.
Egyedül Klebelsberg minisztersége idején fordult elő, hogy a teljes hazai költségvetés tíz százalékát sikerült a tudomány, az oktatás és a kultúra finanszírozására fordítani. Szüksége is volt a forrásokra, hiszen teremtőmunkába fogott.
Az oktatás és a tudomány minden szintjének fejlesztésével átfogó köz- és felsőoktatási reformokat vezetett be: 1926-ban megindította a népiskolai programot, amelynek eredményeként 1930-ra ötezer iskola, tanterem és tanítói lakás épült országszerte. A Trianon után határon kívül rekedt pozsonyi és kolozsvári tudományegyetemeket Pécsre és Szegedre költöztette, a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémiának Sopronban talált új otthont. Megalapította a Testnevelési Főiskolát.
Külföldi magyar tudományos intézetek létrehozásával főként a humán tudományokat, a hungarikakutatásokat, a magyar kutatók nemzetközi kapcsolatépítését ösztönözte.
Bábáskodásával létrejött az Országos Magyar Gyűjteményegyetem (a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Levéltár, a Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtára együttese). A gyűjteményegyetem a miniszter elnökletével széles körű autonómiával rendelkező intézmények szakmai együttműködését jelentette. Ez az intézményalapítása az egyetlen, amely nem állta ki az idők próbáját.
Bár az egyetemi újraalapítások léteznek, és a testnevelési egyetem idén ünnepli századik születésnapját, működnek a külföldi magyar intézetek, és a Klebelsberg által létrehozott vidéki iskolákból számos fennáll, öröksége nem csupán intézményekről és számokról szól. Sokkal inkább arról az üzenetről, hogy ezeréves fennállás után, egy felfoghatatlan kataklizma, sokkoló gazdasági és társadalmi veszteségek mellett, ellenséges geopolitikai környezetben is képes volt kiutat mutatni az országnak:
a tudományt és a kultúrát stratégiai ágazattá tette.
Jól tudta, hogy a legjobb befektetés a humántőke-befektetés. Ma, a globális tudástranszfer világában, a big data és a mesterséges intelligencia korában fontos látni: száz évvel ezelőtt Klebelsberg kijelölte a trianoni Magyarország stratégiai ágazatát. A globális digitális kultúrharcban Klebelsberg ma aktuálisabb, mint valaha.
A szerző a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Nyitókép: Mandiner-archív
***
Ezt is ajánljuk a témában
Kár, hogy a kedvezményes hiteleket nem lehet olyan különadóból fedezni, amely a Facebookon terjesztett destruktív demagógiát terhelné. Francesca Rivafinoli írása.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Megértettem, hogy nekem nem szabad semmiféle kapcsolatot ápolnom azzal a világgal, ami úgy működik, hogy rámutat valamire és azt mondja, ez az enyém. Győrffy Ákos írása.
Nigel Farage pártja tarolt, amivel megerősítette, hogy a Reform UK lehet a következő választás nagy esélyese.
Brüsszel adóreformot követel Kijevtől a 90 milliárd eurós hitelért cserébe.
Krausz Ferenc kijelentette, „a tudomány, a tehetséggondozás és a csúcskutatás támogatása kormányokon átívelő program kell, hogy legyen”.
Szerinte a futball csak alapvető reformokkal maradhat versenyképes a modern szórakoztatóiparban.
Varázslás vagy tudomány? Az életmódorvostan ma már az egyik legfontosabb eszközünk lehet a krónikus betegségek ellen. A Vizit legújabb adásában dr. Kőnig Róbert vendége dr. Márky Ádám, akivel együtt segítenek eligazodni a hosszú, egészséges élet körüli sokféle információ között.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
