Dúl a globális digitális kultúrharc – Klebelsberg ma aktuálisabb, mint valaha

2025. szeptember 09. 12:13

Ő volt az, aki felismerte, hogy a korábbi gazdasági erejétől megfosztott országban a kultúra szerepe felértékelődik.

2025. szeptember 09. 12:13
null

Amikor Klebelsberg Kunó elfoglalta a vallás- és közoktatásügyi miniszteri széket, a Néptanítók Lapja 1922. július 6-ai száma közzétette az új tárcavezető beköszöntőjét, amelyben az elveszített világháború, a forradalmak és Trianon traumája után a megmaradt országnak kijelölte a jövő útját. Mint írta: „…nem szabad, hogy a magyar ember tetterejét a honfibú megbénítsa, nem szabad magunkat csüggedésnek adni oda. Nekünk dolgozni kell, és ne feledjük, hogy a magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.” Klebelsberg százötven éve, 1875. november 13-án az Arad vármegyei Magyarpécska faluban született. A kerek évforduló lehetőséget ad arra, hogy gondolatait újra elolvassuk, átgondoljuk, és merítsünk belőle a 21. század Magyarországa számára is. 

Klebelsberg volt az, aki felismerte, hogy a korábbi gazdasági erejétől – a felvidéki bányavárosoktól, Erdélytől, Bácska-Bánáttól és a fiumei tengeri kijárattól – megfosztott országban a kultúra szerepe felértékelődik.

Magyarország a kultúrája által létezik vagy nem létezik. A 20. században biztosan érvényes gondolat volt ez. A 21. században, a mesterséges intelligencia hajnalán sem láthatjuk másként a magyar kultúra lényegét, megtartó­erejét a globális világban. 

Egyedül Klebelsberg minisztersége idején fordult elő, hogy a teljes hazai költségvetés tíz százalékát sikerült a tudomány, az oktatás és a kultúra finanszírozására fordítani. Szüksége is volt a forrásokra, hiszen teremtőmunkába fogott.

Az oktatás és a tudomány minden szintjének fejlesztésével átfogó köz- és felsőoktatási reformokat vezetett be: 1926-ban megindította a népiskolai programot, amelynek eredményeként 1930-ra ötezer iskola, tanterem és tanítói lakás épült országszerte. A Trianon után határon kívül rekedt pozsonyi és kolozsvári tudományegyetemeket Pécsre és Szegedre költöztette, a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémiának Sopronban talált új otthont. Megalapította a Testnevelési Főiskolát.

Külföldi magyar tudományos intézetek létrehozásával főként a humán tudományokat, a hungarikakutatásokat, a magyar kutatók nemzetközi kapcsolatépítését ösztönözte.

Bábáskodásával létrejött az Országos Magyar Gyűjteményegyetem (a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Levéltár, a Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtára együttese). A gyűjteményegyetem a miniszter elnökletével széles körű auto­nómiával rendelkező intézmények szakmai együttműködését jelentette. Ez az intézményalapítása az egyetlen, amely nem állta ki az idők próbáját. 

Bár az egyetemi újraalapítások léteznek, és a testnevelési egyetem idén ünnepli századik születésnapját, működnek a külföldi magyar intézetek, és a Klebelsberg által létrehozott vidéki iskolákból számos fennáll, öröksége nem csupán intézményekről és számokról szól. Sokkal inkább arról az üzenetről, hogy ezeréves fennállás után, egy felfoghatatlan kataklizma, sokkoló gazdasági és társadalmi veszteségek mellett, ellenséges geopolitikai környezetben is képes volt kiutat mutatni az országnak:

a tudományt és a kultúrát stratégiai ágazattá tette.

Jól tudta, hogy a legjobb befektetés a humántőke-befektetés. Ma, a globális tudástranszfer világában, a big data és a mesterséges intelligencia korában fontos látni: száz évvel ezelőtt Klebelsberg kijelölte a trianoni Magyarország stratégiai ágazatát. A globális digitális kultúrharcban Klebelsberg ma aktuálisabb, mint valaha.

A szerző a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója 

Nyitókép: Mandiner-archív

***

Ezt is ajánljuk a témában

***

Ezt is ajánljuk a témában

Sűrített Pannónia

Megértettem, hogy nekem nem szabad semmiféle kapcsolatot ápolnom azzal a világgal, ami úgy működik, hogy rámutat valamire és azt mondja, ez az enyém. Győrffy Ákos írása.

 

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
rasdi1
2025. szeptember 09. 15:37
Engedtessék meg egy kiegészítő gondolat. "Magyarország a kultúrája által létezik vagy nem létezik." Én inkább úgy vélem, hogy "A magyar nemzet a kultúrája által létezik vagy nem létezik." Mert a határon túli magyar kultúra is magyar kultúra, kölcsönhatásban a magyarországi magyar kultúrával erősítik egymást.
Válasz erre
0
0
bagoly-29
2025. szeptember 09. 12:38 Szerkesztve
Míndez igaz, örök hála érte! DE sajnos, ez a fajta bölcs gondolkodás és tetterő mára eléggé elsorvadt a hazai lakosságban és vezetésben, amiben az 1945 utáni szocializmus épités, majd az azt követő zűrzavarnak nagy szerepe volt és van. A kontraszelektált értelmiség, a szándékosan táplált kishitűség, manapság a túlzott elnézés a nemzetnek ártó tevékenységekkel szemben, csak folytatja ezt a hozzáállást. Az MTA, az egyetemek, a tudományos/művészeti/kulturális intézmények, szinházak, múzeumok működésének a bürokrácia, a mindent ellenzés s nem a kreativitás felé való tevékenysége is sokat ront a helyzeten. Most nehéz hónapoknak nézünk elébe, két tűz közé szoritva a belső és külső ellenség által, de ha ezen szerencsésen túl leszünk, akkor újra vissza kell térni Klebelsberg nyomdokaiba és bátran, határozottan lépni kell az épitkezés, a fejlődés útján! Elsősorban az oktatás területén, ami mára teljesen öncélú, diplomahajhász útra lépett, a tudás, a képzettség, a művelődés útja helyett!
Válasz erre
4
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!