Az LMBTQ-tól Ukrajnán át a többkulcsos adóig – ezekről nem beszélhet őszintén a Tisza Párt

Az Alapjogokért Központ elemzője, Tóth Erik a Magyar Nemzetnek nyilatkozott, és csokorba szedte azokat az ügyeket és témákat, amikről úgy látja, hogy a Tisza Párt helyzetéből adódóan nem tud (vagy nem akar) őszintén kommunikálni a választókkal. Az elemző úgy látja, hogy a Tisza Párt vezetése a választásokig nem kíván beleállni a politikailag kockázatos témákba.

A jelenség szerinte Etyeken kapott új lendületet, amikor is Tarr Zoltán alelnök a progresszív, többkulcsos adó tervét hozta szóba. Tarr a fórumon így fogalmazott: „Ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell, de most nem lehet erről beszélgetni. Itt most magunk között természetszerűleg lehet, és majd, ha ez kikerül, én magyarázkodok, de annak sem lesz semmi értelme. És számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni. Ezért mondjuk azt, hogy határozottan, hogy nagyon sok mindent lehet és kellene. Választást kell nyerni, utána mindent lehet.” Majd hozzátette, hogy

Tiltott ügyek

Egy másik felvételen az is elhangzott, hogy a kampányban belső kérés tiltotta bizonyos ügyek említését. Az etyeki fórumon Magyar Dávid újságíró arról beszélt, hogy a Tisza-központból azt üzenték: „azt kérték, ne beszéljünk Ukrajnáról és LMBTQ-ról”. A kritikusok szerint ez illeszkedik abba a mintába, amelyben Magyar Péter következetesen kerüli a háború és az LMBTQ témáját. Bár kezdeményezést indított Ukrajna uniós csatlakozásáról, a háború kérdésében hallgatott, a pride ügyében pedig nem vállalt egyértelmű álláspontot. Az elemző szerint így

Az EU-s illeszkedés kapcsán Tóth Erik továbbá emlékeztetett, hogy a Tisza az Európai Néppárthoz csatlakozott, amely tavaly együttműködést kötött a szocialistákkal és a Renew frakcióval többek között háború-, gender- és migrációs ügyekben. Szerinte ebből az következik, hogy a Tiszának nincs érdemi mozgástere, miután Manfred Weber világossá tette az EPP Ukrajna-párti elköteleződését; politikailag ez a gyorsított csatlakozás támogatását és a háború finanszírozásának vállalását is jelenti. Úgy véli, a párt ezért hallgat a többségi magyar állásponttal ütköző kérdésekben, miközben a többkulcsos szja-ról sem folytatnak érdemi kommunikációt, és nem látszik, miből teljesülnének a több ezer milliárdos költségvetési igényű ígéretek. Mint fogalmazott, a Tisza-adó csak a „jéghegy csúcsa”, miközben korábban a rezsicsökkentést és a családtámogatásokat is érték bírálatok a párt köreiből.

A nyár politikai mérlegét illetően Tóth szerint a Tseber-ügy óta a Tisza a külföldi befolyásolás vádjait próbálja leszerelni, ám a háromkulcsos szja-terv kiszivárgása és az országjárás kifulladása miatt elveszítette a lendületét. 

A párt szerinte „választási ígéretekben gazdag, de valós, érdemi alapot rendre nélkülöző” javaslatokat tesz, és nem kívánja a program részleteit tisztázni a voksolás előtt. Felidézte Tarr Zoltán korábbi szavait is: „sok szempontból valóban a néppárti álláspontra támaszkodunk, ami egyfajta kötelezettség is, és ez megint abból fakad, hogy ha valaminek a tagjai vagyunk, akkor ne kérdőjelezzük meg folyamatosan azt, hogy a tagságunkból fakadó és vállalt kötelezettségeket, álláspontokat hogyan és milyen módon képviseljük”.

Az elemző szerint a Nemzet hangja aláírásgyűjtés sem bizonyította, hogy a szimpatizánsok véleménye határozná meg a pártvonalat. Noha a kitöltők többsége támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, a hazai kampányüzenetek azt sugallják, mintha e kérdésben különutas mozgástér maradna, szerinte azonban ennek csekély a realitása.

(Nyitókép: MTI/Purger Tamás)

***