Egy átszervezéssel meg lehet fordítani, hogy a tagállamok többségének érdeke legyen bent maradni az Unióban.
„Az Európai Unió a szétfeslés és a széttagolódás állapotába lépett. Ha ez így megy tovább, akkor az Európai Unió története úgy vonul be a történelembe, mint egy nemes kísérlet lehangoló végeredménye.
Mi volt a cél, amiért az Európai Uniót létrehoztuk?
Először is, hogy az Európai Unió egy világpolitikai és világgazdasági tényező legyen. A terv az volt, hogy létrehozzuk a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét Lisszabontól Vlagyivosztokig, amely magába foglalja Oroszországot, az Egyesült Királyságot, Törökországot, a Kaukázust és a Balkánt is.
De ez nem sikerült. Helyette az Egyesült Királyság kilépett, az oroszok hátat fordítottak, a törököket pedig otthagytuk a szürke zónában.
Miért nem sikerült a nagy európai terv?
Erre pofonegyszerű a válasz. Az Európai Unió 30 évvel ezelőtt még nem volt más, mint közös piac. Az volt a gondolat, hogy ebből a közös piacból csináljunk egy gazdasági és politikai uniót. Ennek a létrehozására a kiválasztott eszköz a közös pénz volt.
Ha van közös pénzünk, lesz közös költségvetésünk, ha van közös költségvetésünk, lesz közös államunk, így létrehozva az Európai Egyesült Államokat. Ez a mutatvány azért bukott meg, mert miközben van közös monetáris politika, nincsen közös költségvetési politika. Nem lehet közös monetáris politikád közös költségvetési politika nélkül. Ez megreccsen, elhasad, és hosszú távon nem tud így maradni.
Most pedig előttünk van a 2028-35-ös európai uniós költségvetés megalkotásának feladata. Ha sikerül is elfogadni ezt a költségvetést - ami felől komoly kétségeink lehetnek - akkor ez lesz az Európai Unió utolsó hétéves költségvetése. Itt a vége, fuss el véle! Ebből pedig az következik, hogy az eurózóna fel fog bomlani.
Van-e ebből kiút?
Elméletben van, de ahhoz az Európai Uniót alapjaiban kell újraszervezni. Ma a szétfeszítő erők egyre gyarapodnak, az összetartó erők pedig egyre fogynak.
Egy átszervezéssel meg lehet fordítani, hogy a tagállamok többségének érdeke legyen bent maradni az Unióban, és le lehet csökkenteni azoknak a számát, akik abban lesznek érdekeltek a következő 10 évben, hogy az Unió szétessen.”
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher
***
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Ami legjobban tetszik, az az elszánt hevület egy tisztább közélet megteremtésére.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
Hajrá, TISZA, lássuk, milyen ezzel szemben egy valódi kormányzati siker! Francesca Rivafinoli írása.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
